Elsőként Juhász Zsolt, az Együttes művészeti vezetőjének mestere, Nagy Albert munkásságára emlékeznek.
Nagy Albert gyomai származásúként 1972-ben vette át a Szeged Táncegyüttes vezetését, amit nagyon hamar az ország legjobb együttesei közé emelt. Saját hitvallása szerint is a Tímár-iskolához tartozott, őt követte koreográfusként és gyűjtőként egyaránt. Emblematikus gyűjtései születtek az évek során, ezekből építkezik a bemutató tánc és zenei anyaga.
Az előadásban természetesen Szeged környéki leghíresebb gyűjtéseit is láthatja majd a közönség:
a szegvári, baksi, hódmezővásárhelyi és kiskundorozsmai cigányság táncait, és Kardos István apádfalvi vőfély táncait, de Békés vármegyéből eleki, méhkeréki, kétegyházi, Mezőségről széki, Kalotaszegről nádasdaróci és inaktelki, Küküllő-mentéről pedig lőrincrévéi táncokat is bemutatnak a produkcióban, amelyben Kölcsey Ferenc Parainesis című művéből is idéznek majd részleteket Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész tolmácsolásában.
Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen.
A falusi szokások, táncmulatságok nemcsak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak arra is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek.
Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink. A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét.
A Duna Művészegyüttes Apák és fiak – Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán című előadása elsőként a Nemzeti Táncszínházban 2023. szeptember 21-én lesz látható, majd október 6-án várják újra a közönséget.
Borítókép: Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen (Fotó: Duna Művészegyüttes)
