– Nagy volt az érdeklődés, hangos európai siker övezte a kísérletünket, amellyel egy Jókai-darabot adaptáltunk porondra, a karácsony szentségét, az egymásra figyelést, a családi együttlét örömét kiemelve. Az előadás sikere az országhatáron túl nőtt, folyamatosan figyelnek minket, elemzik, keresik a Fővárosi Nagycirkuszban folyó szakmai munka sikerének okát – emelte ki Fekete Péter arra a kérdésre válaszolva, lehet-e überelni a tavalyi telt házas sikert.
Mint mondta, idén a világ egyik legjelentősebb bohócművészpárosát sikerült leszerződtetniük, ők viszik végig a karácsonyi történet fonalát.
– Szándékosan beszélek bohócművészről, hiszen a jó bohóc a legkiválóbb pantomim-, szín- és artistaművész keveréke. Mindhárom szakterülethez kell értenie és mindegyikhez a legfelsőbb fokon. Anton és Viktor Franke – apa és fia – bohócművészek a világ legjelentősebb művészeihez tartoznak, mondjuk úgy, az első tízben vannak. A legkeresettebbek, a naptárjuk évekre le van foglalva. Boldogság, hogy eljöttek hozzánk, s a próbák során azonnal kiderült: valóban igen komoly szakmai tudásuk van, fel is kértem őket társrendezőnek a darabhoz. Minden ötletet, minden apróságot, minden gesztust milliméteres pontossággal dolgoznak ki – mutatott rá a rendező, majd hozzátette, őszintén hisz benne, hogy az előadás sok ezer nézőben megváltoztatja majd a bohócról korábban kialakult képet.
Annak, hogy miért idegenkednek, félnek a bohóctól, Fekete Péter szerint kettős szakmai oka van: egyrészt
a bohóc munkája alapvetően abból áll, hogy a mindannyiunkban élő emberi tulajdonságok közül kiemel egyet, felnagyítja azt, és elénk tárja: tessék, ilyenek vagyunk! Van olyan bohóckarakter, amely a bennünk megbúvó sebezhetőségünket, az esetlenségünket, az ügyetlenségünket tárja elénk, de van, aki az ártatlanságunkat, a gyermeki szeretetteljességünket nagyítja fel és idézi meg. A filmesek gyakran nyúlnak a bennünk rejlő agresszió, a gyűlölet, a harag kifejezésének megrajzolásában a bohócszerephez, ez szülte meg a horrorbohócot, ami nagyban hozzájárult, hogy sokan elutasítsák, elidegenedjenek az amúgy nagyon szerethető bohóckaraktertől. Mi nem örülünk ennek.
A másik ok, mint mondta, hogy nagyon sok rossz, minőségében nem kidolgozott bohóc működik a világban. Próbálkoznak, azt gondolják, egy jelmez, egy smink, egy paróka vagy egy viccesnek tűnő gesztus elég. – A bohócmesterség a színművészet nagyasszonya, nagy tisztelettel, alázattal és gigantikus, elemző szakmaisággal lehet csak jól művelni – hangsúlyozta Fekete Péter.
A Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskolán idén indult főiskolai szinten a bohócképzés.
Nemzetközileg elismert, képzett szakemberek elemzik, tanítják a mesterséget – Greifenstein János tanszékvezető irányítása alatt – érettségizett, főiskolai végzettséget szerezni vágyó, vállalkozó kedvű fiataloknak. Három évig tanulnak, majd a Fővárosi Nagycirkuszban próbálhatják ki a tudásukat.
– A főiskola szerződésben áll a Fővárosi Nagycirkusszal, és olyan komoly világsztárok, mint Viktor és Anton Franke is mesterórákat adnak a hallgatóknak – tette hozzá Fekete Péter.
A főigazgató az új karácsonyi darabbal kapcsolatban kiemelte: ez a mű a karácsony és a cirkusz csodájáról, az álmaink megvalósításáról, a szeretet erejéről szól. A repülésről, a gyermekkori vágyak valóra válásáról, amely a saját kezünkben van.
„Ahogy a cirkuszművészetben is: álmodd meg, higgy benne, hogy elérhető, higgy magadban, és meglásd, a csoda megvalósul, mert a te kezedben van, de ne csak várd, tenned kell érte!”
