A művészettörténet egyik legismertebb arcává vált az eredetileg a Wallace Gyűjteménybe tartozó, 400 éves műalkotás férfialakja. A festmény most a Credit Suisse: Frans Hals életműkiállításon szerepel, amely nemrég nyílt a National Galleryben, és az elmúlt harminc év legjelentősebb monografikus tárlata. Ráadásul a műalkotást 1888 óta először kölcsönzik ki egy kiállításra.
Töretlen népszerűség
Frans Hals 42 éves korában festett alkotása egy elegánsan öltözött, kissé távolságtartóan és gyanakvóan szemlélődő nemesembert ábrázol, s a jellegzetes arckifejezés a hetyke bajusszal számos alkotást inspirált már; így egy 1914-es regényt, valamint egy 1937-ben készült musicalt is – nem is szólva a Lewisham-ben található, Lionel Stanhope-féle utcai falképről vagy akár a sörreklámokról.
Megfestette a kép újabb értelmezését 2021-ben az ír származású alkotó, Brad Gray is, aki a fej helyére egy kacagó emojit illesztett, s az alábbi fikciós alkotót nevezte meg: Frans HaHaHaHals. A művész célja a különös arckifejezést felváltandó vidám hangulat fokozása volt.
A holland mű a Wallace Gyűjtemény kurátora szerint is egy kivételes portré, a rózsás arc és a különös mosoly a Mona Lisát, Leonardo száz évvel korábbi világhíres alkotását idézi.
Leila Packer a mindenhonnan a nézőre tekintő arc életteliségét és a kép szimbólumrendszerének összetettségét is fontosnak tartja hangsúlyozni. Bart Cornelis, a Credit Suisse: Frans Hals tárlatának kurátora pedig a festő kivételes karakterábrázolását emeli ki.
Tam Joseph dominikai származású festőművész amikor meglátta a széles karimájú kalapot és az aranyszálas ruhát, egyből Jimi Hendrixre gondolt; „Hendrix pont így öltözik!”– jegyezte meg. A Joseph készítette portré azonban hét éven át készült, hiszen fotó alapján kellett megfesteni, ellentétben Hals módszerével, akinek élő modelljei voltak.
Fekete bőrű szereplő látható Hals: Családi csoportkép a tájban (1645–48) című alkotásán is, amelyet Titus Kaphar dolgozott fel 2017-ben, ez utóbbi művén Hals fehér bőrű szereplőit fehér festékkel festette át, így kiemelve a képen látható fekete bőrű szolgáló alakját.
Különös előzmények
Meglepő módon a Frans Hals-festmény népszerűségéhez egy 1868-as pozitív kritika járult hozzá Théophile Thoré-Bürger tollából. Valamint az a történet, ahogyan a festmény a Wallace Gyűjteményt alapító Hertford 4. márkijának tulajdonába került. Egy rendkívüli árverési alkalomról van szó, amelyen a márki a kikiáltási ár hatszorosát (akkori áron 51 ezer frank) fizette ki James de Rotschild bankár-bárónak. Ez az elhíresült licit eredményezte, hogy Frans Hals népszerűsége, valamint a festményé is, hirtelen igencsak megnőtt.
Ahogyan Marrigje Rikken, a haarlemi Frans Hals Museum gyűjteményeinek vezetője rámutatott, az európai múzeumok ettől kezdve mind Frans Hals-alkotást szerettek volna maguknak.
A portré elegáns férfialakja, a különleges cím a gazdagság és a férfiasság szimbolikus alakjává avatta A nevető lovagot. Ugyanakkor a feministák kevésbé lelkesedtek a műért, így például az ausztrál Kate Revill 2020-as festménye is ezt jelzi: A nevető lovag címet egy fekete nőt ábrázoló portréja kapta, festménysorozata egyik darabja.
Ami érdekes, hogy Frans Hals a XIX–XX. században is hihetetlenül népszerű volt, például a német expresszionista művész, Max Liebermann is példaképnek tekintette, sőt, rajongott érte az amerikai James McNeill Whistler vagy John Singer Sargent is, aki a Frans Hals-féle, 300 évvel korábban kidolgozott ecsetkezeléssel alkotott. Mindezeken túl Vincent van Gogh is lelkesen írt testvérének, Theónak Frans Hals vázlatot kihagyó, alla prima technikájáról, az azonnali megfestés módszeréről.
Hals ugyanis rendkívül gyorsan dolgozott és igen sok műve maradt fenn.
A holland aranykor alkotójának műveit igyekeztek sokan másolni is, hogy a technikában elmélyedhessenek, ezért Haarlembe látogattak – impresszionisták és realisták egyaránt így tettek, köztük Éduard Manet, Antoine Vollon, Mary Cassatt és William Merritt Chase.
A Jimi Hendrix-portrét A nevető lovag után megfestő Tam Joseph azonban úgy fogalmaz:
Nem akartam lemásolni Frans Hals művét, ez lehetetlen! Lemásolhatod Picasso egyik alkotását, akár egy Caravaggio-képet is leutánozhatsz, vagy átverhetünk embereket egy Da Vinci-feldolgozással, de ezt nem lehet Frans Hals műveivel megtenni. Azzal a technikával még soha, senkinél nem találkoztam!
Borítókép: Frans Hals: A nevető lovag részlete (Forrás: Wikipedia)
