Ha jött volna a tűzparancs, akkor „befogtam volna a golyót”

A Századvég YouTube-csatornája, a Kontextus vendége volt Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház új főigazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Forrás: Kontextus2023. 10. 14. 20:35
Andor Éva és Kiss-B. Atilla,
Andor Éva műsorvezető és Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója a Kontextusban (Forrás: Youtube/Kontextus) Fotó: Youtube/Kontextus Forrás: Youtube/Kontextus
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Andor Éva műsorvezető először a művész különleges nevéről érdeklődött, aki elmondta, hogy a B. betű a felesége nevéből adódik, akit Balbinát Juditnak hívnak, s tudomásuk szerint ő az utolsó, aki ezt a vezetéknevet Erdélyben használja. – Az atyai felmenői között az első, aki ezt a nevet viselte, Olaszországból jött a vasútépítéssel, szakértő volt. Gyakorlatilag elfogyott a család, és úgy gondoltuk, hogy megmentjük a nevet az utókor számára – magyarázta a főigazgató.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója (Forrás: YouTube/Kontextus)

Tosca-, Turandot-, Pillangókisasszony-főszerepet éppúgy énekelt, mint Bánk Bánt, illetve Wagner hős tenorjainak legnagyobbjait – a Párizsi Operától Berlinen át Tokióig. Alighogy bemutatkozott operaénekesként Kolozsváron, 11 év múlva már Barcelonában ünnepelték.

– Hamarabb jöttek szembe velem a lehetőségek, mint ahogy álmodni mertem volna. 

Nem szerencsésnek érzem magam, hanem úgy gondolom, hogy az isteni gondviselés vigyázza a pályámat a mai napig. 

Mindig az adott feladatra koncentráltam, nem arra, hogy mit érek el vele, hanem hogy jól oldjam meg. Tisztességesen le kellett tennem valamit az asztalra, hogy bizonyítsam, nem véletlenül vagyok itt – vallotta karrierje kezdetéről az operaénekes.

– És mindjárt Montserrat Caballéval került a Liceu színpadára – vetette közbe Andor Éva.

– Igen, bár külön szereposztásban, de voltunk együtt is darabban. Ez volt az ő nagy visszatérése egy évekig tartó súlyos betegség után. Hosszú-hosszú perceken át tartott az éljenzés.

A riporter kérdésére, hogy hogyan élte meg Kiss-B. Atilla Romániában a rendszerváltást, illetve hogy csalódott volt-e, az Operettszínház főigazgatója azt válaszolta, hogy olyan ez, mint Az ember tragédiája.

– Az ember mindig vágyakozik egy újabb eszme iránt, és aztán mindig csalódik benne. Romániában is az történt, hogy visszarendeződtek a kommunisták. Azok, akik megölték Ceaușescut, ők jöttek utána hatalomra. 

Mi akkor a forradalom hevében életünket és vérünket is felkínáltuk, én ott voltam a fegyverekkel szemben a pártbizottság előtt Sepsiszentgyörgyön, és ha jött volna a tűzparancs, akkor »befogtam volna a golyót«. Amikor kiderült, hogy kikért adtuk volna az életünket és vérünket, az ugyancsak nagy csalódás volt

 – emlékezett vissza a művész.

Hogy mi vitte oda, arra azt válaszolta, hogy az, hogy már semmi sem volt. Nem látta a gyereke jövőjét. Egyszerűen élhetetlen volt az élet, pedig Sepsiszentgyörgy volt a legbékésebb szigete Erdélynek, Erdély pedig a legbékésebb része Romániának. De aztán a forradalom „felfalta a saját gyermekeit”.

Az interjúban szóba került az is, hogy Kiss-B. Atilla az új Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy operett-musical osztály indított, hogy meglegyen az utánpótlás énekes-színészekből is Magyarországon. 

Andor Éva kérdésére, hogy mit szólt az egyetem modellváltása körüli hisztériához, a főigazgató kifejtette, hogy borzasztóan sajnálja, hogy a szakmának ezt a fajta rossz hírét keltették és próbálták fenntartani, akik ezt tették.

– Én azt gondolom, hogy ilyen típusú osztály sok-sok éve nem indult, mint amilyet mi indítottunk, vagy pont ilyen talán soha, de nevén nevezett operett-musical osztály Kerényi Imre óta nem indult. A Dolhai Attila, Peller Anna, Szemenyei János, Tompos Kátya, Nagy Lóránt osztály volt az utolsó ilyen. Az, hogy létre kellett jönnie egy ilyen osztálynak történelmi szükségszerűségi szinten, hogy szakemberek, az Operettszínházban gyakorló művészek tanítják a növendékeket, ez kétségtelen, szükségszerű, vitathatatlan és elodázhatatlan volt. Erre nem volt lehetőség az utóbbi években, nem lehetett várni, mert túl vagyunk a 24. órán. Annyira belterjessé vált az SZFE-n az oktatás, hogy az már tarthatatlan volt. Emiatt jött létre a modellváltó SZFE. Sikerült egy olyan osztályt indítani, amelynek a növendékei már jelentős mértékben felmutatnak egy utánpótlás-garanciát. A bonvivánjaink, primadonnáink az Operettszínházban is érett korban tartanak és teljesítenek, szükség van az utánpótlásra – jelentette ki a főigazgató. 

Nagyon szomorú, hogy ilyen nagy harc árán sikerült megértetni az emberekkel, hogy ez egy történelmi szükségszerűség.

A beszélgetés végén a színiigazgató megjegyezte, hogy azon van, hogy a fiatalok is a minőségi szórakoztatást az Operettszínházban keressék.

Borítókép: Andor Éva műsorvezető és Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója a Kontextusban (Forrás: YouTube/Kontextus) 


 


 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.