Nagyboldogasszony és a Kisasszony napja mellett kevésbé ismert a Magyarok Nagyasszonya ünnepe, holott azt a Magyar Királyság 1000. születésnapjakor, Vaszary Kolos hercegprímás kérésére maga XIII. Leó pápa engedélyezett. 1896-án az első emléknapot még október második vasárnapján tartották meg, majd X. Piusz pápa módosította az időpontot októbert 8-ára. A katolikus papság és hívek ma is ezen a napon kérik Szűz Mária közbenjárását a magyarságért és a magyar nemzetért.
Mária a magyarok tündöklő csillaga
Szűz Máriát a keresztény hagyományoknak megfelelően évszázadokig, annak mennybemenetelének napján, augusztus 15-én ünnepelték idehaza is, a magyar kérésre azonban ez még egy, októberi emléknappal gyarapodott.
Szűz Mária és a magyarság kapcsolata, mindig is sajátságos volt.
Mária jelentősége az államalapítástól igen hangsúlyosan jelent meg, elég csak arra gondolni, hogy Szent István királyunk neki ajánlotta fel az országot. A Magyar Királyság hívei és vezetőik különleges módon ragaszkodtak Jézus Krisztus édesanyjához. A középkori Szűz Mária-tisztelet az élet minden terültén megjelent. Szent László királyt egyenesen „Szűz Mária választott vitézeként” nevezték. A tatárjárás során IV. Béla király Máriának ajánlotta fel leányát Margitot, valamint szintén ő kezdett el építtetni a budavári Nagyboldogasszony – közismertebb nevén Mátyás – templomot is.
Hozzád sóhajtozunk kegyes Szűz, ha nem vezetsz, eltévedünk, taníts hát, hogy mit tegyünk. Rajtam és enyéimen könyörülj.
– olvasható a szepeshelyi székesegyház falképén, ahol Károly Róbert és a Tamás esztergomi érsek – István király után – ismételten felajánlották Máriának Magyarországot.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
– Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga (részlet)
A hódoltság ideje alatti Máriába vetett hit mindig végig fennmaradt és reményt jelentett a hívek számára.
I. Lipót magyar király a törökök kiűzése után, 1693-ban Bécsben köszönte meg a Magyarok Nagyasszonyának, hogy a királyság megszabadulhatott az oszmán félhold elnyomásától. Ígéretet tett, hogy a lerombolt templomokat újjáépítik. A barokk korban meginduló építkezések és az ikonográfiai ábrázolások központi eleme Szűz Mária Napbaöltözött Asszonyként történő ábrázolása lett. Ekkor alakul ki Mária Patrona Hungariae-típusú, máig is érvényes ikonográfiai megjelenítés is. Mária lábánál lévő félhold – amely évszázadokig a török fenyegetettséget jelentette – bőségszaruvá alakult át.
Szűz Mária magyarországi ábrázolásai megsokasodtak, nemcsak a templomokban, hanem a profán élet területén is.
Patrona Hungariae alakja tűnt fel céhzászlóktól a postabélyegig. A barokk korban, a másfél évszázados török rabiga után Szűz Mária a lelki és a ország újjáépítésének patrónájává vált, ekkor alakul ki a Regnum Marianum, a Mária Országa fogalma, amely a későbbi évszázadokban is meghatározó volt.
Borítókép: Madonna a réten, Raffaello alkotása, 1506 körül (Forrás: Wikipedia)
