A Nemzeti Színház társulatának fiatal színészei mutatják be október 16-án Katona József Bánk bán című művének legújabb feldolgozását, amelyet a színház igazgatója, Vidnyánszky Attila rendezett. Az alkotó prózai formában már harmadszorra viszi színre Katona József művét.
A Bánk bán üzenete közel áll a mai korhoz és annak vívódásaihoz. Vidnyánszky Attila rendezése pedig mindezt ma is értelmezhető formába helyezte úgy, hogy nem csonkította meg nemzeti drámánk értékeit. A több konfliktusos dráma nemcsak stílusban és történetiségben páratlan, hanem olyan kérdéseket tárgyal, amelyek már hosszú ideje foglalkoztatják a magyarságot. A darab egyik különlegessége, hogy a régi idők nyelvezete az új kori kultúra sokszínűségével keveredik a műben.
A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink – Csongor és Tünde és Az ember tragédiája – közül. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót
– mondja Vidnyánszky Attila rendező.
Évezredes Kelet és Nyugat közé szorultságunk, köztes létünk életérzése, történelmi konfliktusaink örök ismétlődése, meg nem értettségünk és kibékíthetetlenségünk a világgal – sorjáznak a bennünket máig foglalkoztató kérdések, amiket a Bánk bán sorra felvet. De Katona nem válik didaktikussá, hanem a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki a 2002-es és a 2017-es verzió után újra megrendezte a Bánk bánt a Nemzetiben.
Hozzátette: Amikor 2002-ben foglalkoztam a művel, az az érzet munkált bennem, hogy a világ változóban van. A világ pedig mostanra – gyökeresen és visszavonhatatlanul – megváltozott, ezért is döntöttem úgy, új előadást készítünk, új gondolatokkal, ezúttal fiatalokkal.
Vidnyánszky Attila a darab kapcsán úgy fogalmazott: – Nekünk, magyaroknak megint újra kell gondolnunk a bennünket ezer éve feszítő kérdéseinket megosztottságról, széthúzásról, gyűlöletről, amit nemzedékek nemzedékekre örökítenek.
