Bertolt Brecht 1945-ben, nem sokkal a II. világháború vége előtt írta meg ezt az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő művet, amelyet aztán 1954-ben, az általa alapított Berliner Ensemble-ben láthatott először színpadon a közönség. Amint arra az előadás ajánlója is felhívja a figyelmünket, ebben a művében mutatkozik meg legkézzelfoghatóbban a szerző dramaturgiájának egyik alapvető jellemzője, az epikus színházról vallott koncepciója.
A cselekmény alapötletét egy ősi kínai legenda mellett az a bibliai példázat adta, amelyben a bölcs uralkodó, Salamon kegyetlennek látszó próbatétel állít két asszonyt, hogy eldöntse, melyiküké a gyermek, akit mindketten sajátjuknak mondanak. A történetet Brecht ezúttal a polgárháború sújtotta Grúziába helyezi, ahol a hatalomra törő Herceg megöleti az ország kormányzóját, és felgyújtatja a várost.
A kormányzó felesége menekülés közben magára hagyja a kisfiát, akit onnantól kezdve egy szolgálólány nevel tovább saját gyermekeként, végtelen szeretettel és odaadással. A számos nehézség között szerelme neheztelésével is szembesülnie kell. Amikor véget a háború, a kormányzó felesége ismét magának követeli a gyermeket, aki vér szerint az övé. Azdakrára, a közösség bírójára vár a döntés, aki a kaukázusi krétakör néven ismert ősi próbatétel segítségével igyekszik igazságot tenni. Bertolt Brecht művei gyakran hívják fel a figyelmet az emberi természet és a társadalmi normák összeütközéseire. Ebben a darabjában is szembesít minket a szeretet és a vér kötelékeinek konfliktusával, megkérdőjelezve, hogy melyik a fontosabb.
Érdekesség, hogy a darab rendezője maga is grúz származású. Avtandil Varszimasvili az egyik leghíresebb grúz rendező, a Tbilisziben működő Gribojedov Állami Orosz Drámai Színház és a Szabadság Színház művészeti igazgatója. Számos rangos elismerést és díjat, köztük a Grúz Állami Nemzeti Díjat, a Kote Marjanisvili Állami Színházi Nívódíjat, valamint a Mikheil Tumanisviliről elnevezett elismerést is elnyerte pályafutása során. Az alkotó szerint, aki pályafutása során több mint hatvan színdarabot rendezett, valamint egy filmet, négy tévéfilmet és 14 dokumentumfilmet készített, a produkció ezúttal arra emlékeztet:
Bármely háborút, bármely veszteséget csakis a jóság által lehet helyrehozni.
A MITEM-en látható előadás alapjául szolgáló magyar szöveget Nemes Nagy Ágnes és Garai Gábor fordításának felhasználásával Kozma András írta. A főbb szerepekben többek között Katona Kingát, Szász Júliát, Szűcs Nellit, Berettyán Sándort, Trill Zsoltot, Szarvas Józsefet, Bordás Rolandot Farkas Dénest és Kristán Attilát láthatja a közönség.
Borítókép: Az előadás a polgárháború sújtotta Grúziába helyezi az ismert bibliai példázatot (Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt)
