Mint a színház közleményében olvashatjuk, a humorral, sok zenével és balkáni hangulattal tarkított Vízkereszt, vagy bánom is én bemutató illír szenvedélytörténet, amibe olasz reális felfogásszemlélet csöppen, és ebből egy elképesztő vígjáték kerekedik ki. Illíriába repíti a nézőket a darab, ahol divat az álruha, mely nőt férfivá, bolondot pappá, szolgát úrrá varázsol; ahol a szerelem is álruhában jár, hol gyász, hol barátság, hol szolgálat, hol megvetés képében, de mindig zenekísérettel.
A történet szerint a háborgó tenger Illíria partjainál morzsol darabokra egy bárkát, fedélzetén a messalinai Don Sebastian megszólalásig hasonlatos ikergyermekeivel. Viola és az ifjabb Sebastian egymás halálhírének biztos tudatában, álruhában bujkálnak apjuk ősellenségének, Orsino hercegnek a birtokán. Elővigyázatosságuk túlzónak bizonyul, ugyanis a herceg minden gondolatát egy viszonzatlan szerelem béklyózza, Olivia kegyeiért esd teljes melankóliába süppedve, énekeseitől kísérve, mély illír bánattal. Olivián a megrekedt közöny, a már ki tudja, mióta és kiért viselt folytatólagos gyász uralkodik, amin hasztalan kísérel meg enyhíteni a háznépét képező vidám sereglet. Ezt a patthelyzetet robbantja fel az ikrek színre lépése, amikor Viola is Sebastiannak öltözik, és felváltva közvetítenek a grófnő és a herceg között.
Tucatnyi kalamajka, félreértés, ál- és valós esküvők után köszönt be a vízkereszt, a farsang nyitánya, hogy túláradó olasz dallamokkal köszöntsék: Eviva Epifánia!
A kiismerhetetlen, titokzatos szerelemé a főszerep, valójában azt sem lehet biztosan tudni, ki kit szeret. Bolondozás, félreértések és a szerelem áll a középpontban. A Vízkereszt egy fordulatos történet, amit a bohózati vidámság és a kivételes nyelvi megformáltság jellemez.
Főbb szerepekben: Lábodi Ádám, Kónya Merlin Renáta, Pikali Gerda, Szabó Gabi, Zöld Csaba, Fila Balázs, Horváth-Sebestyén Sándor, Quintus Konrád, Chajnóczki Balázs, Fekete Gábor, Blazsovszky Ákos, Kuna Károly és Botár Endre.
