Magyar Zoltán már a beszélgetésünk elején kiemelte: sajnos ez egyre nehezebb. Bár a terepmunka, a néprajzi gyűjtés sosem haszontalan, de a hagyományos mesemondók ideje lejárt. A sokat emlegetett huszonnegyedik óra a végéhez közeleg.

Az utolsók nagy történetmondók napjainkban tűnnek el
– mondta.
A három mesemondóról megjelent kötetek két évtizedes gyűjtőmunkájának a termései, melyek csak véletlenül jelentek meg közel azonos időben.
A néprajzkutatót arról kérdeztük, hogy e nagy tudású kortárs népi mesemondókban van-e valami közös tulajdonság.
Magyar Zoltán elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben mindannyian már csak az őket felkereső néprajzi gyűjtők kérésére meséltek, ugyanis a mese nem volt közösségi használatban, legfeljebb csak a gyermekeknek meséltek elvétve.
Mindannyian erdélyiek, és az adott tájegységnek valószínűleg az utolsó kiemelkedő tudású történetmondói: Hideg Anna mezőségi, Tankó Fülöp „Gyugyu” gyimesi csángó, Lakatos Károly pedig sóvidéki székely mesemondó.
A kutató örömmel idézte fel az elmúlt két évtized néprajzi terepmunkáit. Az ezredforduló utáni években több más néprajzi tájegységhez hasonlóan tervbe vette, hogy a Mezőség mondavilágát is feltérképezi. Így jutott el Ördöngösfüzesre is, ahol magyarországi ismerősei Hideg Anna nénihez irányították.
Ő már akkor a táncházas körökben – mint népi énekes – rendkívül ismert volt. Azonban arról, hogy meséket is tud, senkinek nem volt tudomása
– mondta, majd hozzátette: találkozásuk során hamar kiderült, hogy Hideg Anna kiváló mesemondó is. Nemcsak egy-két mesét tudott, hanem több mint félszázat! Ettől fogva törekedett teljes meserepertoárja rögzítésére is.

Anna néni esetében nem kérdéses, hogy ő a tündérmesék utolsó ismerője és avatott mestere
– mondta Magyar Zoltán.
Külön szerencse volt, hogy Ördöngösfüzesen még egy kiváló mesemondóra, Kisláposi Andrásra is rálelt. Kettőjük meséiből állt össze 2007-ben a Tetűbőr belezna. Ördöngösfüzesi népmesék és egyéb történetek című kötete.
Hideg Anna néni azonban a kötet megjelenése után sem fogyott ki a szóból. Újabb és újabb mesékkel fogadta a hozzá vissza-visszatérő Magyar Zoltánt. Az évek során könyvnyi terjedelművé duzzadt Hideg Anna meserepertoárja, így időszerű volt egy önálló kötetben is közreadni azt.
Magyar meseszó a végeken
Magyar Zoltán nemcsak a Mezőségen, hanem Gyimesben is kiváló történetmondóra akadt. Tankó Fülöp „Gyugyu”, a Gyimesfelsőlok melletti Farkasokpatakán a folklórgyűjtések hatására vált önálló „intézménnyé”, idegenforgalmi „látványossággá”. Számos turistacsoportnak is kedveskedett már történeteivel. Mint ahogyan egy falubelije tréfásan megfogalmazta, ő lett „a csángók külügyminisztere”.
Gyugyu bácsi a különféle tréfás mesék, adomák és mondák specialistája
– hívta fel a figyelmet Magyar Zoltán.