A lap érdeklődésére a hagyományőrző hölgyek elmesélték, hogyan hozta őket össze a tájegység és hagyományok iránti szeretetük, és kiderült az is, hogy jött létre a messzi tájékon az erdélyi tisztaszoba. Bordy Emesét 2023-as hazalátogatása alkalmával nyűgözte le a Kolozsvári Magyar Napokon látott népviseleti bemutató. Itt ismerkedett meg a magyarkapusi Kis Lukács Évával, aki a Fókuszban Kalotaszeg című rendezvény egyik ötletgazdája volt. Az eseményt felkarolta az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és az Erdélyi Néprajzi Múzeum, velük közösen sikerült megvalósítani a népviseleti bemutatót.
Éva és Emese azonnal megtalálta a közös hangot a hagyományok és Kalotaszeg iránti szeretetben. Bordy Emese meghívta magához a Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület elnökét, hogy megmutassa neki a saját kalotaszegi szobáját, illetve hogy megismerkedjen a fokvárosi kultúrával.
Bordy Emese Magyarországon megkezdett geológusi tanulmányait doktoranduszként folytatta Dél-Afrikában 26 évvel ezelőtt, családjával pedig már több mint 12 éve él Fokvárosban. Mint elmesélte, a dél-afrikai emberek nagyon jóindulatúak, segítőkészek és nyitottak, így hamar beilleszkedett a helyi közösségbe, azonban szülőföldje távolsága sokszor honvágyat ébresztett benne. Ezért gondolta fontosnak „magával vinni” Kalotaszeget Afrikába, hogy ne érezze magát annyira idegenben.
A nemrég kialakított tájszoba berendezésében, bővítésében januári látogatása során Kis Lukács Éva is besegített neki.
– A tisztaszobában számos kalotaszegi tárgy és ruhadarab található, melyeket nagyrészt a szentlászlói nagymamám készített nekem kelengyeként (stafírungként), de sok mindent kaptam ajándékba rokonoktól is, többek között a szintén tordaszentlászlói Laczi Papp Rozáliától és családjától – elevenítette fel a Krónika riporterének Bordy Emese, aki elmondta, hogy a gyűjteményben szerepelnek hagyományos szőttesek, násznagykendők, rongyszőnyegek, nagy- és kisírásos párnák, a nagyapja által faragott tárgyak és természetesen a kalotaszegi népviselet elemei, amelyek egy babán pompáznak.
A Fokvárosi Egyetemen oktató geológus professzor időutazásként éli meg a kalotaszegi szobába való belépést.
– Különleges élmény számomra vendégeket fogadni ide, hiszen megoszthatom velük Kalotaszeg kulturális örökségét, és ha kérdeznek, akkor szívesen mesélek a tárgyakról vagy az erdélyi hagyományokról.
Jó lenne, ha ez is bekerülne a köztudatba, ugyanis a legtöbb ember világszerte, de főként az angol nyelvterületű részeken Erdélyt csak Drakuláról ismeri
– részletezte a kutató, aki az anyanyelvet is fontosnak tartja, ezért férjével és kislányával otthon csak magyarul beszélnek.
Az erdélyi hagyományőrző hölgyek fokvárosi találkozójáról készült interjú teljes változatát a Krónikaonline.ro oldalán olvashatják el.
