A nagyböjt: a léleknek is szól

Már elkezdődött a katolikus egyház és híveinek felkészülése Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. De miért is alakult ki a nagyböjt?

Esztergom, 2014. március 5. Erdõ Péter bíboros hamuval keresztet rajzol a szertartás résztvevõinek homlokára az esztergomi bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén 2014. március 5-én. Hamvazószerdával kezdõdik meg a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt a katolikusok számára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A katolikus világban a nagyböjt olyan szent időszak, amely a közelgő húsvétra, Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására készíti fel a híveket.

A nagyböjt felkészülés Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. Forrás: Freepik.com

Miért negyven napig tart a nagyböjt?

A Bibliában és a keresztény hagyományban a 40-es szám mindig az események nyomatékosítására, fontosságának alátámasztására szolgál. A zsidó–keresztény hagyomány szerint 40 napig tartott az özönvíz, a zsidó nép 40 évig vándorolt a pusztában, Mózes pedig ugyancsak 40 napig böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta a tízparancsolatot.

Jézus Krisztus ugyancsak így tett. Márk evangéliuma (1/12-15.) szerint „Negyven nap (és negyven éjjel) maradt a pusztában; közben megkísértette a sátán. Vadállatok közt élt, de angyalok szolgáltak neki” – szól a Szentírásban.

Jézus Krisztus megkeresztelkedése után azért megy a pusztába, hogy ott egyedül készüljön fel a rá váró feladatokra. Jézus is megvívta a saját harcait, negyvennapos böjt után megtisztulva és megerősödve tért vissza az emberek közé és kezdte meg szolgálatát.
 

Mikor kezdődik a nagyböjt?

A nagyböjt a húsvétot megelőző negyvenedik napon, hamvazószerdán veszi kezdetét, így mozgó ünnepnapként minden évben változik a kezdete. Hamvazószerda népies nevén böjtfogószerda, a farsang végével, húshagyókedd után következik. A katolikus egyház közel ezeréves hagyománya, hogy a böjt első napján nyilvánosan is vállalják hitüket. 

Az ekkor történő hamvazkodás során a pap hamuból keresztet rajzol a hívek homlokára. 

Innentől a nagyböjt írott és íratlan szabályai vonatkoznak a keresztényekre.

Jézus Krisztus az emberek között (illusztráció). Forrás: Freepik

 A nagyböjt története
 

A kora kereszténység évszázadai alatt nagypénteken és nagyszombaton böjtöltek, de a böjt kezdete a későbbiekben kitolódott egészen hamvazószerdáig. A böjti napokat illetően a keleti és a nyugati egyházban számos eltérés volt, annyi azonban megegyezett, hogy a böjti napokat egyéni és közösségi szinten is szigorúan vették. 

Ismert volt az úgynevezett negyvenelés szokása is, amely szerint a böjt egész időtartama alatt mindössze csak negyvenszer vehettek magukhoz élelmet a hívek, és azt is csak napnyugta után. 

A negyvenelés megtartására azonban csupán a gyülekezetek egy-egy testileg-lelkileg erősebb tagja vállalkozott.
 

Nem csak a húst tiltották egykoron

A hús mellett tiltott volt a tej, a sajt és a tojás fogyasztása is. Az alkohol fogyasztását nem tiltják az egyházi szabályok, arról a hívek maguk döntenek. 

A böjt legszigorúbb napja nagypéntek. 

Általánosan ismert európai szokás szerint a hívek legfeljebb hét szem búzát rágtak el, de a XX. század közepéig számos magyar faluban szokásban volt, hogy egész nap nem vettek ételt magukhoz az emberek.

Magyarországon a múlt századig szokásban volt, hogy a húsos és a zsíros edényeket hamvazószerdán látványosan elmosták és azok húsvétig nem kerültek az asztalra. A böjt időszaka alatt az asszonyok a hús és a zsír felhasználását egyaránt kerülték. 

Gyakori böjti étel volt ekkor a korpából készült savanyúleves, a cibere. 

A nagyböjt alatt tilos volt a dalolás, a tánc és mindenféle mulatozás megtartása.

A katolikus böjt szabályai jelenünkben enyhültek. Ma a 18 és 60 év közötti híveket hamvazószerda és nagypéntek napján kérik a böjtölésre. Ezeken a napokon azonban már háromszor étkezhetnek és egyszer jól is lakhatnak. Jézus Krisztus – pénteki kereszthalálára emlékezvén – kérik a 14 év felettieket, hogy pénteki napokon tartózkodjanak a hús fogyasztástól.
 

Nem csak a test böjtöl
 

A böjtről elsősorban a hús megvonása jut az emberek eszébe, holott a böjt nem elsősorban a test sanyargatásáról, az örömeinkről való lemondásról szól. A Jézus Krisztus feltámadása előtti időszak az önkéntes lemondás, a bűnbánat és az erkölcsi megtisztulás ideje. A katolikus egyház templomai a nagyböjti időszakban más arculatot kapnak, a bűnbánatot jelképező lila, viola kerül előtérbe. Az oltárképeket is lila vagy fekete képpel takarják el húsvétig. Mindezek célja, hogy a hívek figyelmét ne vonják el a befelé fordulástól, a bűnbánattól. Változás ekkor továbbá, hogy a liturgiában a Dicsőség a magasságban Istennek és az Alleluja is elmarad a szentmisék során.

Borítókép: Erdő Péter bíboros hamuval keresztet rajzol a szertartás résztvevőinek homlokára az esztergomi bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén 2014. március 5-én. Hamvazószerdával kezdődik meg a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)