Nem csak a húst tiltották egykoron
A hús mellett tiltott volt a tej, a sajt és a tojás fogyasztása is. Az alkohol fogyasztását nem tiltják az egyházi szabályok, arról a hívek maguk döntenek.
A böjt legszigorúbb napja nagypéntek.
Általánosan ismert európai szokás szerint a hívek legfeljebb hét szem búzát rágtak el, de a XX. század közepéig számos magyar faluban szokásban volt, hogy egész nap nem vettek ételt magukhoz az emberek.
Magyarországon a múlt századig szokásban volt, hogy a húsos és a zsíros edényeket hamvazószerdán látványosan elmosták és azok húsvétig nem kerültek az asztalra. A böjt időszaka alatt az asszonyok a hús és a zsír felhasználását egyaránt kerülték.
Gyakori böjti étel volt ekkor a korpából készült savanyúleves, a cibere.
A nagyböjt alatt tilos volt a dalolás, a tánc és mindenféle mulatozás megtartása.
A katolikus böjt szabályai jelenünkben enyhültek. Ma a 18 és 60 év közötti híveket hamvazószerda és nagypéntek napján kérik a böjtölésre. Ezeken a napokon azonban már háromszor étkezhetnek és egyszer jól is lakhatnak. Jézus Krisztus – pénteki kereszthalálára emlékezvén – kérik a 14 év felettieket, hogy pénteki napokon tartózkodjanak a hús fogyasztástól.
Nem csak a test böjtöl
A böjtről elsősorban a hús megvonása jut az emberek eszébe, holott a böjt nem elsősorban a test sanyargatásáról, az örömeinkről való lemondásról szól. A Jézus Krisztus feltámadása előtti időszak az önkéntes lemondás, a bűnbánat és az erkölcsi megtisztulás ideje. A katolikus egyház templomai a nagyböjti időszakban más arculatot kapnak, a bűnbánatot jelképező lila, viola kerül előtérbe. Az oltárképeket is lila vagy fekete képpel takarják el húsvétig. Mindezek célja, hogy a hívek figyelmét ne vonják el a befelé fordulástól, a bűnbánattól. Változás ekkor továbbá, hogy a liturgiában a Dicsőség a magasságban Istennek és az Alleluja is elmarad a szentmisék során.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!