Pablo Picasso a világ legnagyobb grafikusai közé sorolta Szalay Lajost

A kalandos életű művész alkotásait a Herman Ottó Múzeum Miskolci Galériájában állították ki. A tárlatot március 8-án Sümegi György művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitotta meg, aki elmondta, hogy Szalay Lajost Miskolchoz munkássága kötötte, főként élete végén, hiszen addig bejárta a világot. 1946-ban úgy ment el az országból, hogy ő lett az akkori párizsi béketárgyalások hivatalos rajzolója, tehát két évet élt Franciaországban. Majd Argentínába ment, ahonnan 1960-ban tovább költözött az USA-ba. Magyarországra 1988-ban települt haza New Yorkból.

A Herman Ottó Múzeum Miskolci Galériája a világhírű rajzoló, Szalay Lajos születésének 115. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítást. Fotó: Ádám János Forrás: Észak-Magyarország

Érdekességek Szalay Lajos életéről

A kiállítás címe „Hallgatnak a Múzsák?” mely többértelmű kérdés. – Most éppen aktuális az ukrán háború miatt, hiszen onnan is származnak kortárs képzőművészek, akik ma kérdéses, hogy alkotnak-e – vetette fel a művészettörténész, aki számos érdekességet mondott el a miskolci grafikus életéről. 

– Szalaynál ez a kérdés duplán érdekes, ő ugyanis haditudósító volt a II. világháborúban, 1942-ben a Donig ment, ahol folyamatosan rajzolt a fronton is. Ezentúl maga az irodalom is múzsája volt az alkotónak, mert hiszen művek létrehozásához segítette őt. Szalay Lajos annyira nem tett különbséget az alkalmazott és az úgynevezett finom művészet között (ezt ő maga fogalmazta így meg), hogy például Amerikában megbízták őt gyógyszer reklámok rajzolásával, ő pedig ezekből jó néhányat beválogatott a Genezis című könyvébe, ami bibliai történetet dolgoz fel. Ugyanebbe került az Illyés-illusztrációkból és az '56-os rajzokból is. Ez utóbbi, életművének egyik legjelentősebb sorozata Argentínában született meg. A mintegy ötven darabos alkotás azért érdekes, mert Szalay Lajos több mint tizenkétezer kilométer távolságból próbálta megjeleníteni ezt a drámai eseményt, egyébként nagyon hitelesen. Természetesen hallgatott rádiót, és mindenféle hírforrásokból értesülhetett – mondta Sümegi György, akit találkozásukkor ez érdekelt nagyon, hiszen ahogy mondta, egész Magyarországon nem lehetett fellelni a könyvei példányait.

A művész mai hatása

Mikor hazatelepült, Miskolcon a Hunyadi utcában kapott lakást a várostól, és ott élte utolsó éveit. – Sorra adták ki könyveit a magyar kiadók. A korabeli lapok örömmel közölték rajzait. A negyvenes és a hatvanas években is hatással volt kortársaira, például Kondor Bélára is. Először azzal döbbentette meg közönségét, hogy hogyan lehet ilyen nagy méretben tusrajzokat készíteni. 

Több film is készült róla, Koltai Lajos operatőr kettőt is forgatott.

Ma már nem követik Szalayt a fiatalok. Ez annak a hatalmas vizuális robbanásnak köszönhető, ami jellemző az utóbbi évekre. Naponta képőrületben vagyunk, olyan módon felgyorsult a digitalizáció – mondta a megnyitón művészettörténész.

A tárlat anyagához a Szépművészeti Múzeumból, a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Kecskeméti Katona József Múzeumból és a Dobó István Vármúzeumból kölcsönöztek anyagot. A kiállítás április 21-ig látogatható a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.