Aki azt hiszi, hogy manapság egy kosztümös történelmi sorozat már nem képes milliókat a képernyők elé ültetni, nagyot téved. A műfaj ugyanis sokadik reneszánszát éli, a Downton Abbey, illetve a Gilded Age (Aranykor) után most a Bridgerton család történetéről szóló sorozat harmadik évada tartja lázban a nézőket a Netflixen.
Bár a sorozatot a Netflix súlyosan és teljesen fölöslegesen megterhelte sokszínűségnek mondott woke-szempontokkal, ennek ellenére izgalmas és nézhető szériáról van szó. Ám annyira azért nem kiemelkedő a történet, amekkora a rajongás körülötte: a Bridgertont övező őrület időnként már-már a Taylor Swift-féle irracionalitás határát súrolja.
A jelenségre jellemző, hogy a sorozatnak statisztikailag kimutatható hatása van a brit turizmusra is. A Bridgertonban szereplő helyszínekre irányuló jegyfoglalások száma ugyanis tavaly Anglia-szerte ötven százalékkal, az amerikai utasok száma pedig 135 százalékkal nőtt a Trainline vonat- és buszjegyvásárló platform adatai szerint.
A helyszínekből pedig nincs hiány, az Egyesült Királyságban ugyanis az évszázadok óta viszonylag stabil politikai és gazdasági rendszer, a múlt örök tisztelete és persze a kommunizmus hiánya miatt számos gyönyörű kastély és más értékes történelmi épület eredeti pompájában maradt fenn. Így a sorozat készítői rengeteg helyszín közül válogathattak, amikor a régenskori, vagyis az 1795–1837 közötti időszakot akarták megjeleníteni.
London
Az egyik legfontosabb város London, ahol több forgatási helyszín is található. A Temze mellett fekvő Kew-palota királyi botanikus kertje kötelező a Bridgerton-rajongóknak a Sarolta királyné című előzményfilm miatt. Az épület a valóságban is III. György feleségének kedvenc tartózkodási helye volt, ám a film számos jelenetét a Belton House-ban és a Királyi Obszervatóriumban forgatták.
A Greenwitch kerületben (amely a 0. hosszúsági körről nevezetes) található Queen’s House, az Old Royal Naval College (a régi tengerészeti főiskola) és a Ranger’s House szintén számos filmjelenethez kölcsönözte homlokzatát. Az önmagában is gyönyörű Hampton Court-palota jellegzetes vörös homlokzata ugyancsak sok rajongónak lehet ismerős Sarolta királyné rezidenciájaként, míg a westminsteri Lancaster House a belső jelenetek forgatási helyszíne volt.
Bath
A délnyugat-angliai Bath városa főszerepet játszik a földrajzi helyszínek között. Az odaérkezők első állomása a Holbourne Múzeum épülete szokott lenni, ez ugyanis Lady Danbury otthona a Bridgertonban, a Royal Crescent Hotel & Spa jellegzetes, íves épülete pedig a Fatherington család londoni rezidenciáját alakítja.
A hangulatos város egyébként is kiválóan idézi meg a régenskor hangulatát, egy boltja, a The Abbey Deli például Madame Delacroix üzletét játssza, a National Trust kezelésébe tartozó gyűléstermei pedig számos bálról ismerősek lehetnek, melyeken Daphne Bridgerton és Simon Basset részt vett.
Buckinghamshire
A Bridgerton harmadik évadának számos jelenetét a Buckinghamshire-ben található Claydon House-ban vették föl. Az épület ma már múzeumként bárki számára megtekinthető, a látogatók a túrák során ráadásul nemcsak megérinthetik az ott található berendezési tárgyakat, de akár le is ülhetnek a kanapékra, így jobban átérezhető, milyen is volt a brit arisztokraták élete az 1800-as évek elején.
Oxfordshire
A Kingston Bagpuize House és kertje új forgatási helyszínként tűnt fel a Bridgerton harmadik évadában, de a Downton Abbey-ből is ismerős lehet, ahol Cavenhamet játszotta.
Szintén itt található az UNESCO világörökség részét képező Blenheim-palota, amely a sorozatban Sarolta királyné és III. György király otthonát, Burkingham House-t játszotta.
York
A yorki Howard-kastély és kertje Clyvedonként bukkan fel a képernyőn, ahol Hastings hercege, Simon Basset és felesége, Daphne Bridgerton a nászútjukat töltik. A kastélykertben több más helyszínhez hasonlóan igyekeznek kihasználni a sorozat hozta népszerűséget, és időről időre pikniket szerveznek, amelyen a látogatók teázgatás közben hallgathatják a Bridgerton zenéjét is egy vonósnégyes előadásában.
A Bridgerton-helyszínek látogatása kiváló példa az árukapcsolásra és arra, hogy a képernyő vagy a filmvászon mekkora reklámot tud csinálni egy-egy épületnek – noha a felsorolt kastélyok önmaguknak is a brit kulturális örökség részei és a sorozat nélkül is jó úticélok lennének. Ám sehol nem figyelhető meg ennyire tisztán a mítoszteremtés ereje, mint a filmiparban. Így válik egy történet helyszíne a popkultúra részévé és persze pénzben is kifejezhető értékű termékké.
