Baán László főigazgató megbízatása a 2024. november 30-án fog lejárni, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium a pályázatot írt ki a munkakör betöltésére. A pályázat benyújtásának határideje április 29-én járt le, s a megadott időpontig csupán egyetlen érvényes pályamű érkezett. A pályázatot – mint azt annak idején nyilvánosságra hozta a minisztérium – a jelenlegi főigazgató, Baán László nyújtotta be. A 62 éves szakember kereken húsz esztendeje, 2004 óta vezeti az intézményt. 2012-ben a Szépművészeti Múzeum újraegyesült az 1957-ben leválasztott Magyar Nemzeti Galériával, azóta Baán mindkettőnek a főigazgatója.
Vezetése alatt lezajlott a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb, majdnem mindenre kiterjedő s több mint három évig tartó rekonstrukciója.
Főigazgatóként rendkívüli figyelmet fordított arra, hogy Budapestet visszaemelje a nemzetközi múzeumi vérkeringésbe, ezért olyan nagy volumenű és különleges kiállításokat szervezett, amelyek nemcsak a fővárosi közönség, de a külföldi műkedvelők érdeklődését is felkeltették.
Talán legjobb, ha magát a főigazgatót idézzük, aki a 2023-ban megnyílt Henri Matisse: A gondolatok színe – Remekművek a párizsi Pompidou Központból című kiállításon így foglalta össze a múzeum eredményeit:
Az elmúlt húsz évben a Szépművészeti jelentős kiállításokat rendezett mások mellett Monet, Van Gogh, Cezanne és Picasso életművéből. A nagy adósságok közé tartozott azonban egy Matisse-tárlat, hiszen a francia mesternek még sosem szenteltek Magyarországon nagy kiállítást
– hangsúlyozta Baán László. Hozzátette: soha ilyen erős éve nem volt még a Szépművészetinek, mint a 2022-es, hiszen februárig volt látható a Cezanne-kiállítás, július közepéig a Bosch-tárlat, most Matisse remekműveivel, ősztől pedig El Greco festményeivel találkozhat a látogató. Mi pedig tegyük hozzá, hogy azóta született egy Csontváry 40 képét felvonultató lenyűgöző kiállítás, ősszel pedig megnyílt a Renoir – A festő és modelljei című tárlat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a lenyűgöző sorozat elején álló 2006-os Van Gogh tárlat, melyet a főigazgató szinte mellékesen említett meg, csaknem félmillió érdeklődőt vonzott a múzeumba.
S ha már számok: a Csontváry 170 és a Renoir-kiállításnak köszönhetően a tavalyi 821 ezer látogatójával a Szépművészeti bekerült a világ száz leglátogatottabb képzőművészeti múzeuma közé. A lista elején olyan intézmények állnak, mint a párizsi Louvre a közel 8,9 millió látogatójával, a római Vatikáni Múzeum, amelynek kiállításaira 6,8 millió látogató volt kíváncsi, a londoni British Múzeum, amelyet 5,8 millió fő keresett fel.
Nem folytatom, ők az élcsapat. A Szépművészeti közelében olyan intézmények vannak, mint például a párizsi Modern Művészetek Múzeuma, amely a maga 927 ezer látogatójával a 74. lett azon a listán, amelyen a budapesti kiállítóhely a 86. helyet szerezte meg.
Baán László mindezek mellett a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa is.
Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési kezdeményezése természetesen több ponton is kapcsolódik a Szépművészeti Múzeumhoz, hiszen a világhírűvé lett Magyar Zene Háza és az építészeti nagydíjakat elnyert Néprajzi Múzeum mellett megépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely a világ egyik legkorszerűbb háttérintézményeként támogatja a városligeti múzeumokat, illetve elkészült a Múzeum Mélygarázs, melynek átadásával végre kényelmesen látogathatóvá vált a park és a múzeumegyüttes. És mivel Baán László a Nemzeti Galériát is vezeti, említsük itt meg, hogy
a Liget projekt részeként várhatóan 2028-ra elkészül az Új Nemzeti Galéria, amely alighanem ismét építészeti szenzáció lesz.
Mindezekre is tekintve Csák János miniszter – elődje, Klebelsberg Kunó gondolatait idézve – hangsúlyozta, hogy feladatunk a magyar kultúrkiválóság megmutatása itthon és külföldön, illetve a külföldi szellemi teljesítmények befogadása, bemutatása. Úgy fogalmazott:
A pályáztatás során olyan embert kerestünk, aki tisztában van a magyar értékekkel, és képes a modernitás világában is megmutatni és átvinni a jövőbe ezeket.
Ugyanakkor a miniszter arra is rámutatott, hogy a modernitásban rengeteg egzisztenciális fenyegetés éri zsidó–keresztény kultúránkat. Beszélt a keresztény jelképek egyre gyakoribb eltávolításáról, letakarásáról, eltagadásáról, a család hanyatlásáról, az Európát beborító demográfiai őszről, amelyekkel szemben a kultúra lehet a megtartó erő.
A Városligetben összesűrűsödnek a kulturális energiák: itt vannak legfontosabb múzeumaink, az állatkert, fontos közösségi terek.
– Mi pedig azt szeretnénk – fogalmazott a miniszter –, hogy mindez legyen olyan vonzó, hogy a magyarok és a külföldiek is megérezzék a magyar géniuszt. Ehhez a feladathoz kerestünk embert, s meg is találtuk a közgazdász és filozófus végzettségű, politikatudományokból doktorált, az államigazgatásban s intézményvezetésben jártas Baán László személyében. 2024. december 1-jétől ő folytatja a Szépművészeti Múzeum vezetését.
A régi-új főigazgató az antik gyűjtemény szobraira, tárgyaira mutatva hangsúlyozta zsidó–keresztény európaiságunk a görög-római kultúrában gyökerezik. Bennünket, magyarokat különösen erősen köt meg ez az ókori hagyomány, hiszen az Európai Unió fővárosai közül Budapest mellett csak Athén és Róma volt már az antik világban is tartományi székhely.
Mi persze akkor is, most is egyfajta határvidék vagyunk. Egyszerre vagyunk bent és kint, őrzők és védők, hadakozók és kereskedők, de, ahogyan azt jó néhány Pannóniából származó császár bizonyítja, olykor meg tudjuk hódítani a birodalom központját
– fogalmazott a főigazgató
Az intézmény szellemi küldetésével kapcsolatban arról beszélt, hogy ma olyan új hullám jelent meg a világban, amelynek hatására úgy szakadnak le óriási területek a több száz éves európai kultúrából, mint az olvadó gleccserekről a jéghegyek. – Nekünk pedig az a dolgunk, hogy megvédjük ezt a kultúrát, mert ez az, ami elmondja, hogyan tudunk emberként létezni – tette hozzá a kinevezett intézményvezető.
Baán László vezetése mellett megszoktuk a Hősök terén, sőt olykor az Andrássy úton kígyózó sorokat, és ez vélhetően a jövőben sem lesz másképp, hiszen görög-római, zsidó–keresztény európai műveltségünk értékei a következő öt évben is nemzetközi jelentőségű nagyszabású tárlatok, kiállítások, rendezvények formájában fognak majd megjelenni a Szépművészeti Múzeum napi működésében.
