A Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallás című bevezető fejezetében megfogalmazott gondolatára hívja fel a figyelmet az MCC Magyar Összetartozás Intézete: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket […] ápoljuk és megóvjuk”. Úgy látják, olyan időket élünk, amikor e hitvallásra a magyarságnak különösen figyelnie kell, hiszen az angol világnyelv megállíthatatlan térhódítása, a magyar nyelvű tudományosságnak és a külhoni magyarság nyelvhasználatának fenyegetettsége mind-mind erre int.
A magyar tudományos nyelv és a köznyelv aktuális helyzete
Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelynek címe Márai Sándor verssorának parafrázisa. – Nem könnyed és nem kockázatmentes tárgy egy tudós számára az anyanyelvről beszélni, különösen, ha a Kárpát-medencében él – kezdte nyitóbeszédét az igazgató. – Sokkal inkább
nehéz, hálátlan és veszélyeket rejtő téma. A mi tájainkon ugyanis az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz és kultúránk, történelmi tapasztalataink és közösségi létünk fundamentuma, hanem a lét háza is. Nem csupán ház, hanem mentsvár, óvóhely és más olyan metafora forrása, amely mindig azt a sok évszázados aggodalmunkat tükrözi: ha elvész a nyelvünk, elvész a haza is
– mondta. Margittai Gábor beszélt arról is, hogy amióta a magyarság belakta a Kárpát-medencét és szembesült nemzeti és nyelvi hontalanságával, egyszerre inspiráló és ijesztő szigethelyzetével, kompország és törésvonalország mivoltával, gyakran idegen erőterekbe kényszerült, és elkezdett teoretikusan töprengeni anyanyelvéről, szembe kellett nézni ezzel az alapkérdéssel. Valóban feloldódunk-e a hódítók és a környező többség között? – fűzte hozzá Margittai Gábor, aki azt is kiemelte, hogy a tárgyilagos szembenézés ma sem maradhat el, az angol nyelv térhódítása veszélyezteti nyelvi birodalmunk határait köznyelvi és tudományos téren.
Forradalmi változások zajlanak a világ kommunikációs módszereiben, ami nyelvhasználatunkat is sarkából fordítja ki. A külhoni magyarságot sújtó nyelvi és etnikai szórványosodás ellen való legfőbb orvosság a nyelvünk megtartása.
Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese is köszöntötte a résztvevőket. A konferencia két ülésszakban járta körül a magyar tudományos nyelv utóbbi évtizedekben tapasztalható, egyre aggasztóbb térvesztését az angol nyelvvel szemben a magyar tudományos diskurzusban, ezzel párhuzamosan a felsőoktatásban, illetve a nyelvi globalizáció általánosabb hatásait. Továbbá megvizsgálta az angol szavak és kifejezések „inváziójának” problémakörét, amely a sajtó nyelvezetében és a digitális tér, közösségi média nyelvhasználatában is tapasztalható. A tanácskozás külön ülésszakot szentelt a külhoni magyar közösségek nyelvi integritása kérdéskörének, az utódállamok többségi nyelvei és a kisebbségi magyar nyelv közötti interakcióból származó veszélyeknek.
A Magyar Összetartozás Intézete szerint a magyar nyelv elődeink egymást követő nemzedékei által teremtett nagyszerű érték, amelynek tudatos megóvása, ápolása, fejlesztése és az utódokra átörökítése bármely kor magyarságának megkerülhetetlen felelőssége.
