– A házaknak, utcáknak, városoknak van egy titkos, rejtőzködő életük, ahogyan a bennük élő embereknek is. Kérdés persze, hogy a házak, az utcák, a városképek mutatják-e meg híven egy adott kor érzetét, vagy azok a véletlenül meglátott, megható, titkos pillanatok, amiket csak egy jó fotográfus képes megörökíteni. Vajon az életünk fontos pillanatai egybeesnek-e a nagy történelmi fordulópontokkal, vagy az apró részletekben rejtőzik egy egész élet? A fényképezésnek talán ez a legnagyobb varázsa. Az egyszeriként és különlegesként lefényképezett arcok, kerítések, falak, utcák és városok segítségével alakul ki a közös történetünk a történelmünk – emelte ki beszédében Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezetője.
Kőrösi Orsolya, aki a fotóművésszel közösen álmodta meg a Capa Központot, azt is elmondta: Burger Barna munkáiban látható a fotózás szenvedélye, az utca iránti érzékenység, a részt vevő fotográfus, aki közel megy a témájához nemcsak a fotókon, hanem a lelkében is.
Az utcai fotózás valóság, szenvedély, elszántság és emlékezet, azaz idő. Az utcai fotózás ugyanis a valóság szituációjában mutatja meg a fotográfus kompozíciós készségét. A céltalan, de éppen ezért inspiratív városi bolyongás során állandóan változik ez a szituáció. De van egy összhatás, van egy olyan pillanat, egy olyan kép, amiben minden kikristályosodik, és akkor egyszerűen maga a valóság örökítődik meg. Sok művész szerint ez a fotózás. Kiválasztani, hogy a valóság mely darabját vágod ki
– tette hozzá Kőrösi Orsolya.
A kiállítás a nyárra és az időjárásra való tekintettel a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) hátsó kertjében, azaz a Károlyi-kertben kapott helyet, ugyanakkor a tárlat az év végéig látogatható.
Így minden járókelő és turista is szabadon „bejárhatja” az európai városokat. Burger Barna a képein nem a megszokottat kereste utazásai során, hanem az adott hely hangulatát, eszenciáját kutatta. A szokványosabb utca- vagy épületfotók mellett így spontán portrékat is találunk, sőt a madridi focimeccsek és a a borús amszterdami biciklizések hangulatát is megidézi a művész egy-egy mesterien elkapott pillanattal.
Amikor tudni lehetett, hogy 2024 júliusától Magyarország tölti be az unió tanácsának soros elnökségét, akkor elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mivel is tudnak a magyar közgyűjtemények, köztük a PIM ennek a nagyon különleges és nagyon nagy jelentőségű elnökségnek a megünneplésébe bekapcsolódni. Arra gondoltunk, hogy megmutatjuk a magyaroknak és az uniós polgároknak, hogy mit is jelent számukra Európa, mit jelent számukra az Európai Unió
– mondta a megnyitóbeszédében Török Petra, a PIM főigazgatója. A „meg nem írt képeslapok” szövegeit kortárs írók novellái adják. A szerzők között megtalálható Babiczky Tibor, Burger Borisz, Csejtei Orsolya, Darvasi László, Dragomán György, Győrffy Ákos, Karafiáth Orsolya, Kácsor Zsolt, Kőrösi Zoltán, Kövesdi Viktor, Lackfi János, Mélyi József, Nagy Gabriella, Prieger Zsolt, Térey János, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Vig György – sorolta fel Török Petra.
Burger Barna 1985 és 1987 között a Práter utcai fényképésziskolában tanult. Pályájának alakulására nagy hatást gyakorolt Pólya Zoltán fotóművész, valamint Fényes Tamás fotográfus. 1988-ban és 1989-ben a Kurírnál kapott állást, ezzel kezdődött a fotós karrierje is. 1992-ben a Profil osztrák politikai magazin kelet-európai tudósítója lett. 1995-ben a Képes Európa képszerkesztőjeként dolgozott, majd ugyanebben az évben három társával megalapította a Fotográfia Art & Work Stúdiót. 2000-ben alapító cégvezetője volt a Fókusz-Pókusz fotóügynökségnek. Megbízói között olyan neves lapok szerepeltek, mint az Elle magazin, a Playboy, a Cosmopolitan, az FHM vagy a Nők Lapja. Munkái között a portrék ugyanúgy megtalálhatók, mint az épületfotók. Fényképeit Magyarországon kívül New Yorkban, Frankfurtban, Berlinben, Stuttgartban és Lipcsében is kiállították. 1993-ban lett Orbán Viktor fotográfusa és protokollfotósa, 23 éven keresztül dokumentálta a miniszterelnök mindennapjait. A Capa Központ 2013-ban Burger Barna és Kőrösi Orsolya ötlete nyomán jött létre.
