Kertai Zalán festőművész az ezeréves magyar hadtörténelem és harcművészet, illetve a jelenkor magyar katonai hagyományőrzők látványvilágának kiemelkedő alkotója. Grafikáin, olajfestményein és akril képein az ősmagyar kultúra ábrázolásától az 1956-os forradalomig minden jelentősebb korszakkal foglalkozik, így honfoglaló eleink, a végvári korszak vitézei, kurucok, betyárok, huszárok, honvéd gyalogosok és tüzérek mind-mind feltűnnek harcjeleneteiben és portréfestményein. Realisztikus festményein jeleníti meg a történelmi hősöket, hadvezéreket, harcosokat és a csata eszközeit. A néző szinte önkéntelenül is beleéli magát a képen ábrázolt történelmi korszakba, annyira életszerűen ábrázolja a festőművész a katona ősöket. Történelmi festményeinek elkészítésénél figyel a korhűségre, az egyenruhák, fegyverzet, felszerelés minél tökéletesebb részletes megjelenítésére, ennek érdekében folyamatosan egyeztet szakértőkkel is.
Kertai Zalán tárlata
A Magyarságkutató Intézet tárlatán mélyen érintik a látogatót az aradi vértanúkat ábrázoló portrék. A szinte égő tekintetű hősök arcképei között sétálva átérezzük az aradi tizenhárom szomorú sorsát. Babucs Zoltán beszédében hangsúlyozta, hogy idén volt az 1848-49-es szabadságharc 175. évfordulója, ebből az alkalomból esett a választás a Magyarságkutató Intézetben Kertai Zalán alkotásaira.
Emlékeznek a kiállítással az aradi vértanúkra is, akik példát mutattak, hogyan kell a magyar alkotmányért, a magyar függetlenségért kiállni és ezért életüket is áldozták. Elmondta, hogy arcvonásaik többé-kevésbé ismertek, de hiteles arcképet Kiss Ernő altábornagy esetében lehetett készíteni. Róla ugyanis készült fénykép egy akkori eljárással.
– A portrékon olyan arcokat láthatunk, akik ma is körülvesznek minket. Ez annak köszönhető, hogy a művészi szabadság jegyében Kertai Zalán keresett a világhálón olyan arcokat, amelyek hasonlítanak az aradi vértanúk arcvonásaira. Ha megnézzük a képeket, annyira élők, annyira elevenek, mintha köztünk élnének. Mindegyikük tekintetében látjuk az erőt, az elszántságot és a magyar hazafiságot – emelte ki Babucs Zoltán.
A kiállításon a festőművész más korszakban született képeiből is látunk néhányat. A honfoglalás korától egészen 1956-ig ábrázolta a művész a magyar hősöket.
Kertai Zalán a megnyitón elárulta, hogy ez a történelmi korszak a legkedvesebb számára. Nagyon megfogta őt a szellemi örökségük és szívesen ábrázolja díszes egyenruhájukat is.
A festőművész megosztotta a közönséggel, hogy absztrakt festőnek indult, aztán egy 360 fokos fordulattal áttért a fotórealizmusra. Az egyik egyetemi tanára javaslatára kezdte a történelmi ábrázolásokat készíteni ebben a stílusban. Majd megismerkedett hagyományőrzőkkel és ekkor kezdett realisztikus képeket festeni, a valóság lett a kifejező eszköze, ebben tudott igazán kiteljesedni.
Portréfestő vagyok elsősorban, ahhoz értek leginkább. A tekintetnek mindig kell kapcsolódni a mai élethez. Ha nincs a realizmusnak élő modellje, az naivvá teszi a festményt.
Sokszor csak a tekintetét ábrázolom valakinek, vagy az arc egy részletét és úgy helyezem be a szerepbe. Akkor kezd megszólalni a festmény, amikor megfestem a tekintetét –mondta a festőművész.
Kertai Zalán az aradi vértanúk portréinak ábrázolásán keresztül szeretné megmutatni, milyen félelmetes büntetést kapott a magyarság a forradalomért. A büntetés nagysága is mutatja, mekkora erőkkel tudunk megmozdulni a szabadságunkért.
A kiállítás megtekintésére iskolás csoportokat is meghívtak, céljuk, hogy minél több gyerek láthassa történelmünk hősi korszakának tanúit.
