– Az Orfűi Malmok nem szimpla múzeum – írták magukról pályázati anyagukban. – Az intézmény munkatársai az épített és természeti örökség összhangjára, az élő műhelyekre és az emberi léptékek figyelembevételére fókuszálnak. A fenntartás és a működtetés során a vízimalom és a malmok működésének évszázados emlékei és a hozzá kapcsolódó szellemiség, mesterségbeli és tárgyi hagyatékának őrzése a küldetésük. A papírmalom tevékenységei nemcsak környezettudatosságra ösztönöznek, de a hagyomány és a kortárs világ, a művészet kapcsolódási pontjaira is rávilágítanak – olvashatjuk a pályázatban.
Az Orfűi Malmok története
Orfűn, a Vízfő-forrás közelében a középkor óta működött vízimalom.
Ma is látható formájában a 20. század elejére jellemző »modern« malomtechnológiát ismerhetjük meg általa. A malom melletti, szintén hagyományos építészeti értéket képviselő lakóház az egykori molnárlakás, istállóspajta, szabad kéményes nyári konyha, kocsiszín egészíti ki az épületegyüttest
A malmot 1945 után államosították, tulajdonosait német származásuk miatt kitelepítették. Volt tsz-raktár, darát őröltek benne. A malomszerkezetek helyreállítási munkájában a Pécsi Malomipari Vállalat és munkatársa,
Füzes Antal vállalt úttörő szerepet, aki fiával, Füzes Péterrel az 1990-es évek elejére működőképessé tette a malmot. A család munkáját napjainkban Füzes Péter lányai, Füzes Kata és Füzes Petra folytatják, kiteljesítve és megújítva a malomipari hagyatékot.
A szabadtéri múzeum 2016-ban rekonstrukcióban megépített papírmalommal, majd 2021-ben pajtapékséggel és sütiműhellyel, Garat nevű fogadóépületük a legkorszerűbb szolgáltatásokkal bővült. Ez Baranya vármegye kiemelt turisztikai és ismeretátadó helyszínévé tette az intézményt.
