Vidnyánszky Attila az előadás hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült mű a közép-európai népek örök problémáját is megfogalmazza, hogy Nyugat és Kelet közé szorulva hová tartozzanak, merre menjenek, mi legyen a sorsuk.
Vidnyánszky Attila eddig nyolc alkalommal állította színpadra a művet
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója emlékeztetett arra, hogy Erkel Ferenc művét már közvetlenül az 1865-ös bemutató után személyesen elhozta Kolozsvárra, ezzel az előadással avatták fel az akkori magyar – ma román – színházat. A mostani előadás a Coopera impresszáriós irodával való együttműködés eredményeképpen jön létre, a teljes díszletet, jelmeztárat és a rendezést is ők állják.
Vidnyánszky Attila eddig nyolc alkalommal állította színpadra a Bánk bánt, ötször a zeneművet és három alkalommal a prózai művet. Mint mondta, örömmel tölti el, hogy Kolozsváron rendezhet, az általa rendezett előadások eddig csak vendégszerepeltek a városban.
Azért is örülök, mert a fiam, ifj. Vidnyánszky Attila már-már házirendezőjévé vált a kolozsvári magyar színháznak, így itt egymás mellett lehetünk úgymond a kolozsvári repertoáron
– mondta Vidnyánszky Attila.
Az előadásról szólva úgy fogalmazott, hogy a Bánk bán igazi „shakespeare-i színmű”.
Ez a mű a személyes sorsunkat érintő legnagyobb kérdésekre összpontosít nem didaktikusan, ugyanakkor igazi shakespeare-i módon: a féltékenység, irigység, intrika, gyűlölet, szerelem, csalás témája mind hangsúlyosan jelenik meg – vagyis mindaz, ami az emberi cselekedeteket mozgatja
– tette hozzá.
Vidnyánszky Attila arról is beszélt, hogy mivel folyamatosan rendezi a művet, a különböző produkciókból egyes elemeket, megoldásokat átemel más előadásokba.
A kolozsváriban a királyi kegyelem gyakorlásának motívuma a hangsúlyos, mivel ez korántsem jellemző mai világunkra.
Az előadást vezénylő Kulcsár Szabolcs elmondta, hogy a Kolozsvári Magyar Opera az összes Erkel-operát játszotta már, a Bánk bán is szinte állandóan repertoáron volt, de szerinte ez egyfajta „magyar Traviata”, nem könnyű elénekelni.
Az előadásban több művész is debütál: Bánk bán szerepében Pataki Adorján, Melindáéban Covacinschi Yolanda, II. Endre királyéban Kincses Márk, Ottóéban Bardon Tony, Petur bánéban Gergely Arnold Levente, Sólom mester Sipos Endre. Gertrud királynét Veress Orsolya, Tiborcot Sándor Csaba, Biberachot Szilágyi János alakítja. Az előadásban a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara is közreműködik.
A produkció jelmeztervezője Berzsenyi Krisztina, koreográfusa Vida Gábor, karigazgatója Kulcsár Szabolcs.
A bemutatót október 31-én tartják.
