Rippl-Rónai-szignó alatt találtak rá a Ziffer-remekműre
A Luxembourg Párisban (1911) című festmény Franciaországban készült, és a tavasszal történt leleplezése óta hatalmas érdeklődést váltott ki. A szakértők az alkotást százmillió forintra becsülték, ami különleges értéket és ritkaságot képvisel, hiszen Ziffer második francia korszakából mindössze néhány festmény ismert. Az aukción való megjelenése valódi csemegét ígér a gyűjtőknek, akik egy ilyen ritka darabbal gazdagíthatják gyűjteményüket.
A Freyler Galéria korábban kiadott egy exkluzív művészeti kiadványt a festményről, amelyben egy átfogó tanulmány szerepel a kutatási eredményeikről és néhány személyes élmény is a kép azonosításáról: – A festmény egy jó nevű vidéki orvos és családja tulajdonában volt körülbelül az ötvenes évektől. A családfőtől megtudtuk, hogy édesanyja művészetszeretete miatt vásárolták meg, egy figyelmükbe ajánlott képkereskedőtől a „Rónai”-festményt. A kép költözésről költözésre ment velük, értékéről annyit tudtak, hogy „valószínűleg sok, hiszen egy Rippl-Rónai”.
Fantasztikus felfedezés
Kollégámmal, amikor a dombos részen elhelyezkedő gyönyörűen rendben tartott családi házhoz értünk, még nem sejtettük, hogy a magyar művészettörténet egy rég nem látott gyöngyszemét találjuk meg.
„Az átküldött fotókon láttuk, hogy egy nagyon jó kezű piktor alkotása, az időszakot is belőttük 1910 körülire, és azt is tudtuk a képet nézve, hogy nem Rippl-Rónai. A kedves beinvitálás után a nappali asztalán megpillantottuk a képet, majd vizsgálni kezdtük. Miután engedélyt kértem a tulajdonosoktól, hogy a keretből kivegyük és üveg nélkül is megtekintsük, kivittük a napsütötte teraszra a festményt. A védőüveghez a kép felőli oldalon nem mertek nyúlni, így az évtizedek alatt itt-ott foltos lett, és sem a színek, sem a részletek nem látszottak annyira. Szinte levegőt kapott, fellélegzett a festmény, nekünk viszont egyre jobban elállt a lélegzetünk. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb színes részletek bontakoztak ki a szemünk láttára. Hálásak voltunk a pillanatért, hogy részesei lehettünk.”
A napfényben állva a színek kontúrjai kezdtek élesedni, elválni. A bordós, utólag rápingált Rónai-szignó alatt és a balusztrád elemei között megpillantottam a fekete színnel írt, jól ismert, enyhén dőlt, szálkás Ziffer Sándor-aláírást. Együtt örültünk a családdal, felejthetetlen pillanat volt.
„Később megbeszéltük a részleteket a restaurálásról, keretezésről, illetve a kutatásról, a kép tanulmányáról, valamint a publikálásáról, melyet ezúton is köszönünk nekik” – idézi fel a kiadvány. A szerencsés véletlenek sokaságát felvonultató történetnek szinte csodával határos végeredménye, hogy a festmény nem „alszik” további 50-60 évet.
Csak néhány festménye ismert ebből a korszakából
A festmény története Ziffer második franciaországi útján, 1910 őszén kezdődött, mely egyben utolsó párizsi útja is volt.
A Luxembourg-palota épületének egyik oldalán egy grandiózus park, a Luxembourg-kert található, ahol Ziffer a képet megfestette, a másik oldalán pedig egy utca, a Rue de Vaugirard, melynek 30. számú házában lakott a fiatal művész. 2024-ig a második párizsi korszakából csak néhány festményt ismert a szakma, köztük olyan remekműveket, mint a Kilátás az udvarra (Rue Vaugirard), 1910 című (magántulajdon), illetve a Hajók a Szajnán, 1911 című (MNG) festményeket. Mindkettőt kiállította a XXVII. Salon des Indépendants 1911. április 21.–június 13. között megtartott tárlatán, ahol öt festménnyel szerepelt.
A korai magyar modernizmus szemet gyönyörködtető darabja
Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című festménye tökéletesen visszaadja az 1910-es évek hangulatát. A kép bal oldalán egy hölgyet látunk fekete kabátban, szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virág.
A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét Párizs szívében. Mögötte egy kalapos úr sziluettje rajzolódik ki, pisztáciazöld színű kabátban. A merész perspektíva alkalmazásával készült festmény a korai magyar modernizmus egy kiváló, szemet gyönyörködtető darabja, mely a korabeli francia nagymesterek és az École de Paris művészeinek modern avantgárd alkotásai között is megállja a helyét, s a világ bármelyik múzeumának XX. század eleji kollekciójában szerepelhetne.
Czóbel Béla, Gulácsy Lajos és Czigány Dezső művei is szerepelnek az aukción
A Freyler Galéria nemzetközi szinten is elismert tevékenysége az elmúlt években számos kiállítást és vásárt eredményezett, melyek jelentős figyelmet kaptak. Az idei árverés anyaga is rendkívül gazdag és sokszínű: Ziffer mesterműve mellett olyan kiemelkedő alkotók munkái kerülnek kalapács alá, mint Berény Róbert, Nemes Lampérth József, Kádár Béla és Rippl-Rónai József. Berény egy lappangó műve, amelyet most először láthat a közönség, különleges figyelmet érdemel, hiszen ritka gyűjtői darabról van szó.
A XX. század első felének mesterei is jelentős szerepet kapnak az árverésen. Kiemelkedik például Czóbel Béla Berlini utcaképe az 1925 körüli időszakból, amely hűen tükrözi a korszak stílusbeli változásait és a művész európai jelenlétét. Emellett Gulácsy Lajos, Czigány Dezső és Fenyő György alkotásai is gazdagítják a kínálatot, így a korszak kedvelőinek különleges alkalmat nyújt a gyűjteményük bővítésére.
Az árverési anyag nemcsak a klasszikus vonalat képviseli, hanem a háború utáni és kortárs művészet kiemelkedő darabjait is magában foglalja. Két korai Victor Vasarely-munka kuriózumnak számít, hiszen ezek a művek az op-art mestereként ismert alkotó korai kísérletező időszakából származnak. Továbbá olyan, az utóbbi években méltatlanul mellőzött művészek alkotásai is szerepelnek, mint Gyulai Lajos, Beck András és Varkoly László. Ez a szekció a kortárs művészet iránt érdeklődő gyűjtőknek kínál különleges lehetőségeket.
Freyler Contemporary
A Freyler Galéria az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a klasszikus mesterek mellett a kortárs alkotók is bemutatkozási lehetőséget kapjanak. Ezért nyitotta meg idén ősszel a Freyler Contemporary kiállítóteret, amely fiatal tehetséges művészek számára biztosít platformot. A galéria Hajós utcai központja mellett ez az új tér is hozzájárul ahhoz, hogy a Freyler a magyar művészeti piac egyik meghatározó szereplője legyen.
Az aukciós kiállítás két budapesti helyszínen tekinthető meg: a VI. kerület, Hajós utca 14. és a XIII. kerület, Szabolcs utca 18. szám alatt 2024. november 16–30-ig, mindennap 10 és 18 óra között. A látogatás ingyenes, így minden érdeklődő közelről megcsodálhatja az aukcióra bocsátott mesterműveket. Az esemény fő attrakciója azonban maga az árverés, amely december 1-jén, 18 órakor lesz a Mystery Hotel Budapest The Great Hall termében.
