„Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”, Herman Ottó címmel nyílt tárlat a Néprajzi Múzeumban. A megnyitón Kövér László emlékeztetett: Herman Ottó politikai hitvallása az volt, hogy a magyarság mint államalkotó azon a helyen, ahol az államát megalkotta, a közszabadság eszméinek fenntartója és védője.

Herman Ottó őstehetség volt
A házelnök kiemelte, hogy a kiállítás egy olyan ember életművéről szól, aki tőle telhetően mindent megtett azért, hogy a magyarság soha ne veszítse el önmagát. – Kossuth Lajos nevezte kortársát, Herman Ottót a legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunknak. Holott a felvidéki szász család tagjaként tizenkét éves koráig csak németül beszélt, és tudását önerőből szerezte. A magyarság nem véralgebra kérdése, hanem a magyar sors vállalásának függvénye. Herman Ottó a legszenvedélyesebben vállalta és szerette a magyar sorsot. Nemcsak a magyar táj és természet, a magyar szabadság szerelmese is volt – tette hozzá.
Kövér László beszélt arról, hogy Herman Ottó őstehetség volt, aki népe polihisztorává tudott emelkedni. Felidézte, hogy felnőtté érve, 1867-ig átélte a magyar szabadság elfojtását, hogy aztán élete hátralévő, csaknem öt évtizedét a magyar szabadság kiegyezéses, kompromisszumos világában élje le, miközben ő maga soha nem kötött sem politikai, sem pedig szellemi kompromisszumot, amivel még ellentétes állásponton álló kortársai és a magyar utókor tiszteletét is kivívta.
A házelnök arról is szólt, hogy a 190 éve született és 110 esztendővel ezelőtt elhunyt Herman Ottót a néprajz, a természettudomány, a barlangászat, a környezetvédelem, a nyelvtudomány és a régészet egyaránt hazai úttörői között tartja számon. A tudást nemcsak összegyűjtötte, de szét is osztotta, itthon és a nagyvilágban. Tizennégy könyvet és több mint 1100 cikket, tanulmányt írt, előadásokat tartott.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy Herman Ottó életművében és parlamenti képviselőségében is meghatározó a néprajzi múzeum létrehozása érdekében tett áldozatos tevékenység, többek között tárgyain és dokumentumokon keresztül, de ő mentette meg a széthullástól a Magyar Néprajzi Társaságot is.