A napló naponta vagy meghatározatlan időközönként készített magánjellegű feljegyzések sorozata. A naplóírás során nemcsak életünk fontos pillanatait, gondolatainkat, érzéseinket örökíthetjük meg, hanem egyeseknek egyfajta terápiaként is szolgálhat e tevékenység. Ahogy a magyar irodalom egyik legjelentősebb naplóírója, Márai Sándor fogalmazott: „…az elmúlt esztendőben volt időszak, amikor úgy éreztem, megfulladok, ha nem tudok ez oldalak szelepein át lélegzeni.”
Miről vallanak íróink naplói?
– Az írói naplók, ahogy a szerzői levelek is, a magánélet területéről törnek át az irodalomba: olykor a művek írása mellett, olykor azok helyett. Thomas Mann elégette a naplói nagy részét, Füst Milán pedig azzal az instrukcióval indította korai naplófüzeteit, hogy „Halálom esetén elégetendő!”. Ám néhány év elteltével már élete fő művének tartotta feljegyzéseit, ugyanúgy, mint Karinthy Ferenc, aki publikálta is a legérdekesebbnek tartott részeket – fejtette ki lapunknak Borbás Andrea főmuzeológus, a tárlat kurátora, aki bevallása szerint rengeteg naplót elolvasott, mire összeállt a mostani kiállítás. Mint mondta, főként azoknak az íróknak a naplóit mutatják be, akiknek a hagyatékát a múzeumban őrzik. Így betekinthetünk a magyar irodalom legendás naplóíróinak – Szentkuthy Miklós, Lesznai Anna, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Csáth Géza és Cs. Szabó László – feljegyzéseibe.
Az első teremben olyan atmoszférát teremtettek, mintha egy naplófüzetbe lépnénk be.
Ugyanis felnagyítva láthatunk egy-egy oldalt Lesznai Anna, Móricz Zsigmond, Füst Milán, Illyés Gyula és Csáth Géza naplóiból. De például Jókai Anna, Sütő Andás, Hubay Miklós és Erdélyi József zárt naplófüzetei is ki vannak állítva, a fiókokat kinyitva pedig naplóbejegyzéseket olvashatunk.
A második terem az útinaplók világába vezet be, itt egy vonat étkezőkocsija szolgáltatja a látványt. Ebben a szekcióban útinaplókból vett idézeteket olvashatunk, valamint Polcz Alaine és Kányádi Sándor hangnaplóiba is belehallgathatunk.
A kiállítás harmadik egységében egy enteriőrt rendeztek be különleges naplókkal. Ha a konyhában kinyitjuk a fiókokat, Móricz Virág vagy Szerb Antal gazdasági naplóiba pillanthatunk bele, a párnákon pedig álomnapló-idézeteket olvashatunk. Emellett videókban vallanak naplóírói szokásaikról kortárs szerzők: Bartis Attila, Kemény István, Orosz István és Végel László.
