– Ön Franciaország melyik vidékéről származik?
A Francia Intézet szerepe
– Poitiers-ban, Párizstól néhány száz kilométerre délnyugatra születtem, de húsz éve Párizsban élek. A munkám nemzetközi területen zajlott, párizsi székhellyel.
– Volt korábban kapcsolata magyarokkal? Járt a mostani munkája megkezdése előtt is Magyarországon?
– Teljesen új számomra Magyarország. Nem jártam itt korábban, most fedezem fel a különböző tájait. Nagyon érdekel az ország történelme, kultúrája, hagyományai. Van egy jó barátom, aki magyar, vele sokat beszélgettem Magyarországról, de olvastam magyar irodalmat és részt vettem egy Párizsban rendezett magyar fotókiállításon is.
– Milyenek az első benyomásai?
– Kellemesek. A magyarok kedvesek, barátságosak és nagyon befogadók. Meglepett az is, mennyire jól beszélnek nyelveket. Akivel eddig a munkám kapcsán találkoztam, mindannyian jól beszélnek angolul és sokan tudnak franciául is.
– Milyen tervei vannak igazgatóként?
– A Francia Intézet egy kulturális intézet, ugyanakkor a diplomáciai testület része. A francia külügyminisztériumhoz tartozik, ezért én is egy diplomáciai programot követek. Folytatom a megkezdett munkát, aminek lényege elsősorban a két ország közötti kapcsolat fejlesztése, erősítése. Ugyanakkor független is az intézet, saját hatáskörben hangsúlyokat tudunk helyezni bizonyos tevékenységekre. Az egyik tervem, hogy minél több látogatót vonzzanak be a programok az intézet épületébe. Eddig is vonzók voltak a filmvetítések, a vitaestek és a konferenciák, ezt folytatjuk. Szeretném azonban, ha még több kiállítást és koncertet tudnánk rendezni.
Fontos, hogy ezeknek a rendezvényeknek legyen valami kötődése a Magyarországon futó programokhoz is. Például 2026-ban lesz a fényképészet megszületésének kétszáz éves évfordulója. Ebből az alkalomból számos fotókiállítást szeretnénk rendezni nemcsak az intézetben, hanem olyan kulturális terekkel közösen, mint például a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ vagy a Mai Manó Ház.
Az intézet az I. kerületben található, szeretnénk, ha az itt élők jobban magukénak éreznék ezt a helyet és számukra is fontos kulturális helyszín lenne. Tudnánk fogadni a helyi iskolákat filmvetítésre vagy helyet adnánk civil szervezeteknek is.
– Hogyan segíti az intézet a francia nyelv megszerettetését a fiatalokkal? A csütörtökön kezdődő frankofón filmnapoknak is szerepe van ebben?
– Valóban, ez az egyik legnagyobb eseményünk, amit idén 15. alkalommal rendezünk meg február 27. és március 9. között. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Nemcsak Budapesten rendezzük meg a filmnapokat, hanem tizenhat vidéki városban is.
Jó ideje nemcsak francia filmeket vetítünk, hanem francia nyelvű országok filmjeit is műsorra tűzzük és azok az országok is megjelennek, ahol fontos szerepe van a francia nyelvnek. Idén is lesznek belga, kanadai, marokkói, svájci és román filmek. A különböző frankofón nagykövetségekkel együtt dolgozunk a programon.
Ez is mutatja, hogy a francia nyelvet Franciaország mellett számos országban beszélik, körülbelül háromszázmillióan. Afrikában tudnak a legtöbben franciául, Kinshasa a legnagyobb francia nyelvű város. Ez egy nagy lehetőség a franciául tudóknak, hogy sok országban tanulhatnak és dolgozhatnak.
– Az intézet nyelvoktatásban betöltött szerepe nagyon jelentős. Mivel érik ezt el?
– A Francia Intézet 2015 óta partnerként dolgozik a magyar kormánnyal, megállapodást kötöttünk a francia nyelv népszerűsítése érdekében. Évente 2500 hallgatónk van a nyelviskolában. Tizenöt tanárt foglalkoztatunk, akiknek a fele anyanyelvi tanár, a másik fele pedig anyanyelvi szinten beszéli a franciát. A teljesen kezdő szinttől felsőfokig tanítjuk a nyelvet, mindenki megtalálja a számára szükséges tanfolyamot.
Húszezer diák tanul franciául jelenleg a magyar iskolarendszerben. A két ország közötti megállapodás szerint fiatal, pályakezdő anyanyelvi tanárok érkeznek Magyarországra tanítani.
Huszonöt ilyen tanárunk van, akik két tanítási nyelvű gimnáziumokban és egyetemeken tanítanak. Jelenleg a harmadik idegen nyelv Magyarországon a francia. Büszkék vagyunk, hogy mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy minél többen tanulhassanak franciául.
– Budapest kulturális élete rendkívül sokszínű, gazdag. Hol helyezkedik el ezen a palettán a Francia Intézet?
– A Francia Intézet már nem tölti be azt a szerepét, ami az 1990-es évek elejétől 2000-ig tartott. Akkoriban egy jelentős kulturális fóruma volt Budapestnek. Ez a visszaesés annak köszönhető, hogy egyre több új kulturális intézmény született, amelyek nagyon népszerűek. A Francia Intézet úgy döntött, hogy támogatja ezeket az új helyeket és közös programokat szervez velük. Áprilisban például a Ludwig Múzeumban lesz egy közös kortárs kiállításunk, de szeretnénk bővíteni intézeten belül is a programkínálatunkat.
