A háború egyik legkeményebb csatatere volt nyolcvan évvel ezelőtt ez a városrész

Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról emlékezik meg a Várkapitányság, a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján csütörtökön megnyílt, Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen című fotókiállítással. A tárlat során tíz darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és hogyan küzdöttek a túlélésért.

A Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen szabadtéri fotókiállítás egy részlete Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

– Ez a városrész, amely ma újjászülető épületeivel, szépségével és történelmével is vonzza a látogatókat, nyolcvan évvel ezelőtt a háború egyik legkeményebb csatatere volt, hiszen a németek által irányított védelem központjaként állandó légi- és tüzérségi támadások célpontjává vált – mondta a tárlatot megnyitó beszédében Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója.

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója (jobbra), Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója, Hingyi Lászlóné budavári lakos, visszaemlékező és Nánay Mihály történész Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról emlékezett meg a Várkert Bazárban. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról emlékezik meg a Várkapitányság

Felidézte, hogy Budapest ostroma 1944 végén és 1945 elején súlyos következményekkel járt a város lakói számára, hiszen mintegy nyolcszázezer ember rekedt az ostromgyűrűben, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől légoltalmi óvóhelyekre, a királyi palota föld alatti tereibe vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe menekültek. A gáz- és áramszolgáltatás leállt, ivóvíz sem volt mindenhol, és több mint ötven napba telt, mire a város a szovjetek ellenőrzése alá került. A rejtőzködő lakosságból sokan húsvétig a pincékben maradtak, vagy azért, mert elveszítették otthonaikat vagy mert féltek a szovjet katonák erőszakoskodásaitól.

A Várkapitányság, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) közös kiállítása a város építészeti örökségét és a lakosság szenvedéseit örökíti meg

– emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy a fotók mellett az ostromot átéltek naplórészletei és visszaemlékezései olvashatók.

Az ostrom idején a Várnegyed épületei közül több súlyos, de nem végzetes sérülést szenvedett, ennek ellenére az akkori vezetés ideológiai okokból a teljes vagy részleges bontás mellett döntött. Az épületek újjászületésére több mint fél évszázadot kellett várni

– emlékeztetett Madaras Bence. Mint fogalmazott, a munka dandárja a Nemzeti Hauszmann-programmal vette kezdetét. Hozzátette: a terv célja, hogy a Budavári Palotanegyed épületei ismét azt az arcukat mutassák, amelyet fénykorukban, a XIX–XX. század fordulóján.

Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója arról beszélt, hogy komoly kulturális örökségvédelmi munka zajlik a budai Várban, amelyre építészetileg is büszke lehet az ország.

Bízom benne, hogy a Vár újra visszanyeri azt a pezsgését, amely a harmincas években jelen volt

– hangsúlyozta.

Az igazgató kitért arra is, hogy a most nyíló tárlat egy szűk keresztmetszete csupán a Budapest ostromáról fellelhető, a MÉM MDK tulajdonában lévő fotóanyagnak, amely ezen a helyszínen kifejezetten a budai Várban történt pusztulást mutatja be. A téma átfogóbb feldolgozását a január 30-án nyílt, Budapest ostroma című kiállítás mutatja be, amelyet a Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai Műhelytér kiállítóterében láthat a közönség.

Almássy Kornél szerint fontos megmutatni a kontrasztot: hogyan tette tönkre a fővárost egy olyan értelmetlen védekezés, amelynek katonai jelentősége sem igazán volt, és hogyan tudott egy ilyen csapás után Budapest újraépülni. 

Hozzáfűzte: minden kritika és vita ellenére csoda, hogy ez a város fel tudott a hamvaiból emelkedni és újra a régi fényében tud ragyogni.

A tárlat során tíz darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és hogyan küzdöttek a túlélésért.

A kiállításhoz számos kísérőprogram is kapcsolódik. Középiskolások például rendhagyó történelemórán ismerhetik meg Nánay Mihály történész segítségével Budapest ostromának mindennapjait, előzményét és hatásait, a Testőrpalota információs pontján igényelhető Akkor és most című térképes kiegészítővel pedig a kiállítás tablóin szereplő helyszínek mai arcát lehet megismerni.

A programokról tájékozódni, és azokra jelentkezni a Várkert Bazár honlapján lehet.