Csőre Gábor annyit duzzogott, hogy ördögfajzat lett belőle

A Svenk szombati adásában a Csongor és Tünde című családi mesefilm szinkronszínészetének világába ad betekintést Csőre Gábor színművész és Csík Csaba Krisztián szinkronrendező a műsor stábjának.

Forrás: NFI

A Máli Csaba-féle Csongor és Tünde egy olyan animációs film, amely nem csupán új köntösbe bújtatja a klasszikust, hanem új értelmet is ad neki. Varázslatos, mély, időtlen.

Forrás: NFI

Ez nem mese – ez költészet képkockákban

A mese szereplőinek elismert alkotók kölcsönözték a hangjukat: Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Menszátor Magdolna (Mirigy), Szabó Győző (Balga), Lamboni Anna (Ilma), Mikó István (Fejedelem, Kalmár, Tudós), Geszti Péter (Kurrah), Csőre Gábor (Duzzog), Vida Péter (Bezzeg), Timkó Eszter (Éjkirálynő).

Csőre Gábor színművész Duzzognak, az ördögfinak adta a hangját, hogy eggyé váljon a mesefigurával. A műsorban elmesélte, hogy 

a szinkronrendező dolgozott már vele, így emlékezhetett arra a karakteres szokására, hogy munka közben bizony heves reakciói vannak, s amikor önmagával elégedetlen, akkor általában csapkod és duzzog – persze csak úgy, hogy ilyenkor általában nem másokra, hanem saját magára mérges. 

Innen aztán könnyen adhatta magát a felkérés Duzzog, az ördögfi szerepére – érződött ki azonnal a következtetés a beszámolójából.

Csőre Gábor a gyermekkorát is felidézte a Svenk stábjának, szóba hozva azt is, hogy animációs filmeken nőtt fel: a Doktor Bubó, a Mézga család, a Gusztáv náluk főműsoridőben ment. – Igazából nekem az animációs film a film! Aki majd ezt a filmet nézi, tudnia kell, hogy ez nem Vörösmarty, hanem egy Vörösmarty nyomán készült, egy nagyon tehetséges szövegíró által jegyzett film, ami majd segít Vörösmartyt elolvasni – hívta fel a figyelmet.

Forrás: NFI

Dargay szellemisége mentén

Csongor és Tünde története a minden akadályt legyőző szerelemről szól, amely most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. A klasszikus mesében tündérek, királyfiak, ördögfiak és boszorkányok lenyűgöző világa kel életre, hogy meghódítsa a közönséget.

A 70-es években megkezdett nagyszabású tervet élesztette fel a Cinemon stúdió alkotócsapata, amelynek tagjai Vörösmarty időtlen költeményének feldolgozása során Dargay szellemiségét követték Henrik Irén a néhai rajzfilmrendező alkotótársa és özvegye részvételével. Az alkotók a mozifilmhez felhasználták Dargay figuraterveit is, bízva abban, hogy a kedves képi világgal megszólítják a mai közönséget és eljutnak a gyerekek szívéhez.

Karakter és lélek

Csík Csaba Krisztián szinkronrendező már idestova két évtizede rendez szinkronokat új magyar animációkhoz, az első nagy munkája a Nyócker volt. A Svenk stábjának elmesélte, hogyan kezdett a munkához.

– Amikor felkérnek egy ilyen munkára, akkor először egy figuratervet kapok a rajzolóktól, és elkezdünk közösen gondolkodni, hogy kinek a hangja passzol leginkább hozzá. Nyilván a karakter és a lélek nagyon fontos, hogy akik majd a moziban lesznek, azt érezzék, hogy nem egy rajzolt kolléga van ott, hanem egy hús-vér valaki

– mesélte.

A film középpontjában Csongor utazása áll, aki az emberi lét értelmét kutatja, és útja során találkozik a misztikus Tündével. Az animáció mélységet ad a mű örök kérdéseinek: boldogság, szerelem, hatalom és a tudás keresése – mindez lenyűgöző képi világon keresztül tárul a néző elé. 

A szinkronrendező a színészek munkájáról is sokat elárult.

Forrás: NFI

Vizuális és gondolati utazás

– Itt nem mindenki az én választásom volt, én később kerültem a produkcióba. Akkor már volt egy szereposztás, amit megörököltem, de azért is tudtam vele egyetérteni, mert gyakorlatilag mindenkivel száz százalékig meg vagyok elégedve. Kemény munka volt, hiszen egy meglévő szöveget kellett újra a már meglévő szájmozgásra felmondaniuk a színészeknek, akik a fülükben az eredeti szöveget hallották, s ahhoz képest egy más szöveget kellett mondani – jelezte Csík Csaba Krisztián, aki külön is kiemelte Mikó István alakítását egyszerre három, egymástól jól elkülönülő karakterrel, Mirigy hangjának megjelenítését, amit Menszátor Magdolna oldott meg tökéletesen, az ördögöket, akikkel nagyon sokat nevettek, Szabó Győzőt Balgaként, Eke Angélát Tündeként, akit – mint mondta – nagyon sokat dicsért, mert olyan színeket vitt a játékába, ami a mai fiatalokhoz hozta közelebb a karaktert.

Máli Csaba adaptációja nem csupán egy irodalmi feldolgozás, inkább vizuális és gondolati utazás, amely méltó módon újítja meg Vörösmarty Mihály romantikus drámai költeményét.

A hagyományos 2D animációs technikával készülő Csongor és Tünde rajzfilm rendezője Máli Csaba, az egyik utolsó Dargay-tanítvány és Pálfi Zsolt (Lengemesék, Salamon király kalandjai), a forgatókönyvet Balassa Krisztián jegyzi Speier Dávid dialógíró közreműködésével, Henrik Irén tanácsadóként vett részt a filmben, a producer Temple Réka.

A Csongor és Tünde a Nemzeti Filmintézet támogatásával valósult meg. A mesefilm április 17-től látható a mozikban a Fórum Hungary forgalmazásában.

A Hír TV filmes háttérműsorának legújabb adását szombaton 12.30-kor láthatják a televíziónézők, az ismétlés pedig vasárnap 7.30-tól látható.