Miként a 2024-bemutatott Folk_ME kapcsán készített riportunkban írtuk, az oldal azzal a céllal született, hogy a kárpát-medencei falvakban fellelhető zenefolklórt összegyűjtsék és egy népzenei archívumot hoznak létre, ahol mindez hallható, látható a lehető legjobb hang-és képtechnikával. Azóta a projekt kinőtte magát, miként Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója lapunknak elmondta az elmúlt év tapasztalata kapcsán, azóta lehetőségük nyílt bemutatni Németországtól Finnországig, Katartól Nagy-Britanniáig, így a platform nemcsak nemzetközi ismertséget ért el, hanem a partnereik pozitív visszajelzései alapján elmondható, hogy a felület kapcsán további együttműködések alakulnak. A Hagyományok Háza népművészet területén pedig az aktív pedagógusoknak rendezett fórumain több alkalommal is elhangzott, hogy a néptáncpedagógusok és népzeneoktatók is rendszeresen használják az oldalt, amely megkönnyíti mindennapi munkájukat. Éppen ezért bíznak benne, hogy minél több hazai és nemzetközi diskurzus alakul az egyre szélesedő projekt kapcsán, hogy aztán több év tapasztalatait összegezve fejleszthessék a projektet.
Both Miklós hozzátette, a tavaly bemutatott felvételek további bővítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan kistájakról is készítenek Folk_ME-videókat, amelyekről korábban nem születtek, így a különlegesebb, népzenei mozgalomban ezidáig ismeretlen zenei anyagok – például tarcsafalvai, hari, nyárádgálfalvai, árpástói, satöbbi – mellett megjelenítik a táncházakat és a zenekarok repertoárjában népszerűbb olyan zenéket is, mint a széki, méhkeréki, somogyi, magyarbődi, hiszen elsősorban ezeket használják a muzsikusok. Emellett a korábbi felvételek erdélyi túlsúlyát kezdik kiegyenlíteni dunántúli, alföldi és felföldi összeállításokkal, a vonósok mellett megjelenik a tamburazenekari hagyomány is.
Fontos az is, hogy elsősorban nagyobb létszámú, négy-hat fős zenekarokkal készítenek felvételeket, itt érvényesül ugyanis legjobban a sávonkénti megtekintés és mivel a gyűjtemény célja az oktatás mellett a 2020-as évek meghatározó népzenei előadóinak magas technikai szintű megörökítése, ezért törekednek arra, hogy az elismert muzsikusok minél szélesebb skálája megmutatkozzon egy-egy olyan felvételen, amit a leghitelesebben tud elmuzsikálni.
Ugyanakkor jelenleg maga a Folk_ME brand is változáson megy keresztül, a tavaly platform, a Folk_ME (Folk_Music Education) megnevezés 2025-től mint almárka, Music_Media & Education néven folytatódik tovább; ugyanis a jövőben a népművészet további területeivel is bővül a platform. Ilyen az újonnan debütáló Craft_ME (Craft_Media & Education), amely a tárgyalkotás területének kulturális örökségét mutatja be csaknem negyven tárgy felvételein keresztül. A videók a nemezelés, a kosárfonás és a csuhéfonás mesterségeinek folyamatait és fortélyait tárják elénk közérthető módon.
Miként a főigazgató kifejtette, a népi kézművesség oktatására fókuszáló platform innovatív kezdeményezésként a digitális tanulási környezet és a kulturális örökség megőrzésének, továbbadásának metszéspontjában helyezkedik el. Kiemelt célja, hogy a hagyományos kézműves technikák és mesterségek teljes folyamatát – a kezdeti anyag-előkészítéstől a kész tárgy befejezéséig – szemléletesen, digitális eszközökkel rögzítve tegye elérhetővé a szakma iránt érdeklődők széles köre számára. Ezzel hozzájárul a népi kézművesség kulturális örökségének fenntartásához, miközben elősegíti a gyakorlati készségek és a hagyományos szemléletmód átörökítését.
Ezek az anyagok nem helyettesíthetik a személyes részvételt igénylő tudás elsajátítását, de segítik a tudás otthoni rögzítését, a technikák begyakorlását és az ismeretek elmélyítését. A videókat elsősorban azoknak szánjuk, akik már rendelkeznek az adott mesterségben gyakorlati alaptudással. A célunk az otthoni gyakorlás ösztönzése és segítése, ezzel elősegítve a mesterségeket tanulók minőségi fejlődését.
– jegyezte meg, majd hozzátette: az oldal önmagában is sokrétű oktatási segédeszköz, amely elsősorban a kézműves szakágakban dolgozó tanárokat, hallgatókat és érdeklődő autodidakta alkotókat céloz meg. Ugyanakkor nem korlátozódik formális oktatási intézményekre: bárki számára lehetővé teszi, hogy elmélyedjen a népi kézműves hagyományokban, felfedezze azok történeti vonatkozásait és alkalmazott technikáit. A platform egyik különlegessége, hogy a mesterek és szakértők részletes magyarázatait tartalmazza, amelyek valódi gyakorlati tudás és tapasztalat átadását teszik lehetővé.
A felvételek készítése során pedig külön figyelmet fordítottak arra, hogy részletgazdagon és áttekinthetően mutassák be a teljes alkotási folyamatot. A mesterek kommentárjai és szakmai megjegyzései folyamatosan végigkísérik a videókat, megvilágítva a technikai, esztétikai és kulturális háttérfolyamatokat egyaránt.
És bár az oldal struktúrája hasonlít a Folk_ME-hez, új funkciók és kiegészítő tartalmak is helyet kaptak. Ilyen a Mesterségek nevű fül, amely alatt az adott tárgy alapvető ismertetése található, egy kísérőfotóval. Áttekintést nyújt az alkalmazott anyagokról, eszközökről és az adott kézműves műfaj kulturális, földrajzi hátteréről. A Munkafázisok és technikák szekcióban ezzel szemben egymásra épülő videók mutatják be lépésről lépésre az adott tárgy elkészítésének folyamatát. Minden felvétel egy-egy munkafázist vagy kulcsfontosságú technikai megoldást szemléltet a mesterek magyarázatának kíséretével.
Mindemellett találunk segédanyagokat, a tárgyak elkészítéséhez szükséges látványrajzokat, színterveket, mérettel ellátott szabásmintákat, szerkezeti rajzokat, műszaki leírásokat, alapanyag-számításokat és a technológiai lépések rajzait.
Végül a Források fül alatt a tárgyalt mesterség vagy adott tárgy történeti és néprajzi eredetére vonatkozóan nyújt átfogó referenciákat és kapcsolódó archív anyagokat. Itt találkozhatunk a századforduló óta zajló néprajzi gyűjtések és kutatások során rögzített fotókkal, írásos emlékekkel, vagy akár korábbi mesteremberek munkáiról készült dokumentumokkal.
Both Miklós hangsúlyozta, a Craft_ME felvételeinek köszönhetően a népi kézművesség gyakorlati és szellemi öröksége egyaránt részletesen megismerhető, ezáltal mélyebb tisztelet és érdeklődés ébredhet a hagyományos mesterségek iránt. Mint mondta:
Ez a platform nem csupán oktatási anyag, hanem az értékmegőrzés és -átadás fontos eszköze a huszonegyedik századi digitális térben.
