A felsőfokú zeneoktatás gondolata 1870-ben fogalmazódott meg először, amikor Csengery Antal politikus felvetette, hogy a tehetséges magyar növendékeknek ne kelljen külföldön tanulniuk. A Zeneakadémia szellemi alapját Liszt Ferenc levele fektette le, amelyben 1873-ban kifejtette elképzeléseit Trefort Ágoston kultuszminiszternek. Lisztet 1875 márciusában nevezték ki az új akadémia elnökévé, míg az igazgatói posztot Erkel Ferenc kapta.
A Zeneakadémia születése
Az oktatás 1875. november 14-én indult meg a Duna-parti Hal téren, a mai Irányi utca 1. szám alatt. Az épület, amelyben Liszt lakása is volt, később az Erzsébet híd építésekor bontásra került, de emléktábla őrzi emlékét. Az első évben mindössze 38 hallgató vett részt az órákon, amelyeket Liszt, Erkel, Volkmann Róbert, Ábrányi Kornél és Nikolits Sándor tartottak.
A Zeneakadémia hamar kinőtte első otthonát. 1879-ben a Sugár (ma Andrássy) út 67. szám alatti új épületbe költözött, amely ma Régi Zeneakadémia néven ismert, és a Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak ad otthont.
A századfordulón azonban felmerült az igény egy önálló, reprezentatív zenepalota megépítésére.
Az új épület a Gyár (ma Liszt Ferenc) tér és a Király utca között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján, és 1907. május 12-én nyílt meg. A Zeneakadémia épülete a magyar szecesszió egyik legszebb példája, melyben az építészet, a zene és a képzőművészet ritka harmóniában találkozik.
A homlokzatot Liszt Ferenc bronzszobra díszíti, Stróbl Alajos alkotása, alatta a zeneszerző mottójával: „A művészet mindörökké.”
A részletgazdag külső díszítéseket Maróti Géza, Telcs Ede és Zsolnay Vilmos készítették, míg a színes üvegablakokat Róth Miksa műhelye alkotta. A belső térben Körösfői-Kriesch Aladár, Gróh István és Zichy István freskói jelenítik meg a zene ihlető erejét. A monumentális Nagyterem aranyozott orgonája és kivételes akusztikája ma is a magyar komolyzenei élet egyik legkedveltebb helyszíne.
Újjászületés a XXI. században
A Zeneakadémia 2009-ben bezárt, hogy teljes körű rekonstrukción essen át. A 2011-ben induló felújítás célja nemcsak az épület eredeti pompájának helyreállítása volt, hanem az oktatási és koncertélet korszerűsítése is. A munkálatok során a palotát teljesen akadálymentessé tették, modern színpadgépezetet és klimatizált hangszerraktárakat alakítottak ki, a Nagyterem és a Kisterem díszítése pedig visszanyerte eredeti szecessziós formáját.
A megújult Zeneakadémia 2013. október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján nyílt meg ismét, ünnepi gálakoncerttel.
A homlokzat előtt avatták fel Párkányi Raab Péter Solti György-szobrát, a Kisterem pedig azóta a világhírű karmester nevét viseli.
