Láger a határon – Ostffyasszonyfa elfeledett tragédiája

A magyar történelem szomorú és elfeledett fejezete az, ami a magyar hadifoglyokkal történt az első világháborúban, majd azt követően.

Major Anita – Margittai Gábor
2019. 11. 11. 11:25
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar történelem szomorú és elfeledett fejezete az, ami a magyar hadifoglyokkal történt az első világháborúban, majd azt követően. Amikor véget ért a világháború a katonák számára, valójában akkor kezdődött a hadifoglyoknak, akik Szibériától Szardínián át Latin-Amerikáig voltak szétszórva a világ kisebb-nagyobb lágereiben, és akiknek 1918 után fokozódó megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük. A méltánytalan feledés különösen igaz az Osztrák-Magyar Monarchia hadifogolytáboraiban raboskodó lefegyverzett ellenséges katonákkal kapcsolatosan. Ma már alig ismert, hogy a történelmi Magyarországon működtek a Monarchia legnagyobb lágerei, amelyekben legnagyobb számban orosz, olasz, szerb, román bakák sínylődtek – és közülük sokan nem érték meg a háború végét a járványos betegségek és az egyre romló ellátás miatt.

Több mint egy évtizede foglalkozunk az első világháború magyar hadifoglyainak sorsával, felfedezve és feltárva a történelemkönyvekből kimaradt szomorú szenzációkat is, amilyen például a Szamár-sziget szellemkatonáinak históriája. Ám a kép nem volna teljes, ha nem jelenítenénk meg a Magyarországon fogságban tartott idegen katonák sorsát is. Mindennek szimbolikus helyszíne a mind méreteiben, mind időtávlataiban igen jelentős nyugat-magyarországi, határközeli Ostffyasszonyfa elfeledett lágervilága, amelyet mára elvadult erdő nőtt be, ám amelynek objektumai látványosan mutatkoznak meg annak, aki ismeri a terepet. A tábort 1915-ben kezdték kiépíteni, a világháború négy éve alatt 160 ezer hadifogoly fordult itt meg, ellátásukra önellátó barakkváros épült ki. Közülük több ezren nyugszanak a nemrégiben helyreállított fogolytemetőben. A láger sorsa a háború után sem jutott nyugvópontra…

Filmünk az NMHH Médiatanács támogatásával készült.

A sorozat korábbi részei ITT érhetők el:

Tiltott kastélyok 1. – Fugadi Bánffyak

Tiltott kastélyok 2. – Uzoni Mikesek

Tiltott kastélyok 3. – Küküllővári Hallerek

Tiltott kastélyok 4. – Marosvécsi Kemények

Tiltott kastélyok 5. – Keresdi Bethlenek

Tiltott kastélyok 6. – Marosújvári Telekiek

Tiltott kastélyok 7. – Kerelőszentpáli Hallerek

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.