Nagyot fordult a világ az 56 esztendős Kamala Harrisszel. Egy éve a volt ügyésznő keserű szájízzel szállt ki a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó versenyből, anyagi gondokkal magyarázta döntését, de valójában az általa képviselt politika még a párttársait sem hozta lázba. Kisebbségi törekvéseket próbált meg eladni, mintha a többség támogatná őket. Ő is a párt balos szárnyához húzott követeléseivel, de még az újmarxista elvek hangoztatásában is voltak hitelesebb jelöltek. Így idejekorán bedobta a törülközőt, marad neki a Trump-kormányzat egzecíroztatása a szenátusban. Itt még az első ciklusát sem tudta le, van még bőven mit tanulnia a washingtoni politikai életben – ezek a megállapítások valósak, és megnyugvást adtak a csalódás elviseléséhez.
De aztán május végén váratlanul megtörtént George Floyd brutális meggyilkolása, az eset országos tiltakozást, dúlást és fosztogatást szült, amelyeket a Black Lives Matter (BLM), a Fekete Életek Számítanak mozgalom meglovagolt.
A demokrata háttérvezérkar – a hírek szerint ebben tevékenyen részt vesz a Clinton és az Obama házaspár, Nancy Pelosi, a kongresszus elnöke, Soros György, a párt kiemelt támogatója – már megegyeztek arról, hogy Trump kihívója Joe Biden, Obama hűséges alelnöke lesz. Az ősz halántékú Joe mellett milyen jól mutatna egy fekete nő
– ezen morfondíroztak, amikor a tüntetések kitörtek. Innentől nemcsak a bőrszín és a nemi hovatartozás játszott a döntésben, hanem az is, hogy a választott kézben tudja tartani a BLM-lázadást. Úgy, hogy az elnökválasztás szempontjából a legtöbb hasznot hozza a Demokrata Pártnak. Úgy kellett a demokratáknak lavírozniuk, hogy fenntartsák a nyomást a washingtoni kormányzatra, de azért vigyázzanak arra, nehogy olyan tűz keletkezzen, amely őket is megperzseli.
Nem sokan tülekedtek a posztért, két-három közül kellett választaniuk, köztük az egyik Kamala Harris. Így kanyarodtak vissza az egyszer már ejtett jelölthöz. A volt kaliforniai főügyész korábban szívélyes viszonyt alakított ki a mozgalom vezetőségével – akiket anyagilag rendszeresen támogat Soros is –, és nemcsak azért, mert ő is színes bőrű, hanem mert eszmei rokonságot is találtak. Bár a szenátornő nem azonosult a BLM minden törekvésével, de részt vett a százezer fős tüntetésen, amelyen faji egyenlőséget és kárpótlást követeltek a gyarmatosításért. A belterjes viszony révén kialakult olyan kapcsolat, amellyel sugallni tudta a mozgalom döntéseit.
