Boldogság, gyere haza!

Hiába élnénk mindannyian Utópiában, akkor is lennének boldogtalan emberek.

Forrás: Szerényi Gábor rajza

Nagypapám Amerikába emigrált bátyja gyakran emlegette, hogy a középnyugati egyetemi városban milyen jó élni.Valóban, a campus diákoktól hangos, futballszezonban hatalmas népünnepély folyik az utcákon, és a barbecue jól ismert illatát is minden ház udvarából érezni szombat délutánonként. Gyuri bácsi barátai azonban szép lassan elköltöztek régi otthonaikból a kényelmes, de kietlen idősotthonok egyikébe. Gyerekeiket jó, ha évente egyszer-kétszer látták. Amikor rosszul érezték magukat, egyedül mentek kórházba. És végül csendben haltak meg.
A hasonló kép Amerika-szerte megszokott, miközben az Egyesült Államok a 146 országot számba vevő legújabb boldogságindex rangsorában a tizenhatodik helyen áll.

Ezzel szemben Magyarország az ötvenegyedik, de nálunk a szépkorúak számához képest viszonylag kevesen élnek idősek otthonában, sokkal gyakoribb a közeli családi kapcsolat. A magyarok általában pesszimisták, míg az amerikaiakba születésüktől kezdve nevelik, hogy a világ legcsodásabb országának állampolgárai.

A listát ötödik éve a finnek vezetik, és a többi skandináv ország is top tízes. A finnek szerint azért ők a legboldogabbak, mert ha esik, ha fúj, sportolni járnak.Télen-nyáron kocognak, kerékpároznak, kirándulnak. Vigyáznak természetes és épített környezetükre, nincs szemetelés, csekély a bűnözés, nyugodtan, elégedetten élik mindennapjaikat. A finn kultúra alapja a versengés helyett az együttműködés, és megelégednek azzal, amijük van. A gazdagok nem hivalkodnak, a középosztály élvezi az egészségügyi és az oktatási rendszer előnyeit, az egyenlőség pedig szociális, pénzügyi háttértől függetlenül fontos érték.A finnek tehát többé-kevésbé megvalósítják a kanadai író, William Patrick Kinsella híres mondását, miszerint „a siker az, ha megkapod, amit akarsz, a boldogság pedig, ha azt akarod, amit megkaphatsz”.Michael Booth brit utazási és gasztroújságíró jelentetett meg könyvet arról, hogy a skandináv országok boldogsága valójában mennyire álságos. Booth évekig élt Dániában, és leírja, a dánoktól elvárják, hogy jól érezzék magukat, ami aztán az önbevallásos boldogságindexekben meg is mutatkozik. Mindeközben a dánok többsége antidepresszánsokon él, elterjedt az alkoholizmus, és Booth saját bevallása szerint szinte nem is találkozott olyan dánnal, aki tényleg boldognak tartotta volna magát.
A világ boldogságindexéért a Gallup felelős, de számos más boldogságmérés is készül.Néhány évvel ezelőtt a Pew Research egy Európát nem számoló boldogságfelmérést végzett, amely óriási felháborodást okozott, mivel Japánt olyan országok verték meg, mint Argentína, Peru, Malajzia, Pakisztán vagy Nicaragua. A szintén önbevallásos felmérés nem vette figyelembe, hogy Kelet-Ázsiában nem szabad kérkedni az örömmel és a szerencsével, míg Dél-Amerikában azonnal megosztják egymással az emberek, ha valami jó történik.
Az is kérdés, kinek mit jelent a boldogság, hiszen az számos pozitív érzés kapcsán felmerülhet. Fontosságát a XVIII. században a brit utilitarista filozófus, Jeremy Bentham vetette fel először. Véleménye szerint a kormányok elsődleges feladata kell hogy legyen az emberek boldogságának biztosítása, és ennek mértékével lehet a kormányok eredményeit is számolni.Bentham gondolatai az amerikai alapító atyákra olyan hatást gyakoroltak, hogy a világon egyedüli módon belefoglalták az alkotmányba: az amerikai népnek joga van a „boldogság kereséséhez”.Mégsem ők, hanem Bhután kezdett el komolyan foglalkozni az emberek boldogságának mértékével. Ott vezették be először a lakosság jóllétének mérését szolgáló bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát. Az ENSZ tíz éve nyilvánította március 20-át a boldogság nemzetközi napjává, és azóta közli a világboldogsági jelentést is. A World Happiness Report mérőszámai: a gazdaság teljesítménye (GDP/fő), a társadalmi kohézió (valaki mennyire számíthat barátjára, családtagjaira), a várható élettartam, a döntési szabadság, az adakozás szintje a GDP-hez képest és a korrupció mértéke. Egy bécsi kutatás szerint 2008 és 2019 között Magyarország boldogságindexe nőtt a legnagyobb mértékben a régióban, illetve az is látható, hogy Csehország trendszerűen közelíti az éllovas Ausztriát.
Ezzel együtt még az osztrákok sem elégedettek teljesen.

A Birminghami Egyetem kutatói szerint a boldogságindexek eredményei azért is kétségesek, mivel számosan gondolják úgy, a boldogság a depresszió ellentéte.Pszichés problémában szenvedő betegeken végzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy még a pszichés zavar ellenére is megjelenik a boldogság érzete. Ezt az ellentmondást látszik alátámasztani, hogy a skandinávok felmérése szerint Finnország és Dánia előkelő helyet foglal el az öngyilkossági listákon is. Isabella Arendt, a dán Boldogságkutató Intézet kutatója szerint „hiába élnénk mindannyian Utópiában, akkor is lennének boldogtalan emberek”.
A boldogságot illető paradoxonok miatt kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi okoskütyütrend megoldást ad majd mindenre. XXI. század kedvelt vélekedése, hogy a technológia az emberiség minden gondját segít meghaladni, hiszen miután megfigyelte és naplózta szokásait, a kényelemnek legmegfelelőbb módon rendezi életünket.
A szkeptikusok azonban attól tartanak, ez valójában egy újabb ok, amely miatt az emberiség megfigyelhető, feltérképezhető és irányítható.

Borítókép: Szerényi Gábor rajza