Oszmán séta

Szendrő várában veszik fel a készülő Hunyadi-tévésorozat nándorfehérvári jeleneteit, ugyanis ez az egyetlen olyan közép-európai erődítmény, amely környezetével együtt megőrizte korhű jellegét. Az erőd a kontinens egyik legerősebb építménye volt, a török hadak is többször elvonultak mellette anélkül, hogy megtámadták volna.

Szendrő, 2020. július 8. Szendrő vára a Duna partján. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László Fotó: Molnár-Bernáth László Forrás: MTI/ MTVA

A szerbiai Szendrő (Smederevo) várában forgatják a készülő Hunyadi-film nándorfehérvári csatára vonatkozó jeleneteit, ugyanis ez az egyetlen olyan erőd Közép-Európában, amely tükrözi a korabeli építészetet és miliőt. Erről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Maja Gojkovics szerb művelődési miniszterrel egyeztetett, sőt az is felmerült, hogy a magyar–szerb történelem más témáit is feldolgozhatják koprodukcióban.

Szendrő vára a szomszédos ország egyik legfőbb turisztikai attrakciója, területén több film is készült az elmúlt évtizedekben. Ezt részben a fekvése indokolja, részben a múltja, amely része a magyar történelemnek. 

Az emlékírók, utazók közül többen is foglalkoztak a településsel és a várral. Hans Dernschwam, a híres Fugger bankárcsalád szolgálatában álló kereskedő törökországi útinaplójában kétszer ír Szendrőről, a városról és a várról. 1553-ban így fogalmaz:

„A város teljesen lehúzódik a Dunához, és fal veszi körül. A Duna felől öt kerek torony szegélyezi, és egy kapu, amely a víz felől nyílik, a másik oldalról pedig tíz csonka, oromcsipkével dúsan ellátott torony. […] Idegeneket ide nem bocsátanak be. Belülről nincs beépítve. Sem várkastélyt, sem házakat nem látni, csak favázú agyagviskókat és az árusok bódéit. Ha égő csóvákat dobnának be, ki kellene szaladniuk azoknak, kiknek kedves az életük. Az említett város vagy vár utcáit belülről dongapallóval bélelték ki, de ezek olyan sárosak-vizesek, hogy az ember száraz lábbal nem jut el sehová, ha a Duna megáradt, vagy éppenséggel esik az eső. A vár maga akkora kiterjedésű, akár egy városka, és annyi a tornya, mint Nagyszombatnak. A vár alatt a Duna partján tüzelőállásban helyezett tíz ágyú áll, ezek, állítólag Szolnokról kerültek ide. […] Később Lietava felé utazva kétökrös kocsikra bukkantunk, melyek sót szállítottak Nikápolyba. Néhány teherhordó lovon úgy tizenöt, török ruhába bujtatott és lenyírt magyar fiúgyermek ült. Valamennyi a budai török basa tulajdona.”

Kenessey Albert hajóstiszt a XIX. században így örökítette meg Szendrő látványát: 

„Szendrő (másként Szemendria) régi híréhez képest szerény város, elhagyott, mint vára, melynek csak omladványai állanak meg, de így is nagy bizonyságul annak, hogy egykor nagy és erős volt. Fejedelmi város, a despoták székhelye, s a tartomány fővárosa egykor, hol egyszersmind a senatus és Szerbia metropolitájának fényes palotái díszlettek. Lakossága mintegy tízezerre tehető, vegyest szerb és török. A házak nagyrészt fából építvék, különböző színre befestve, miáltal a város némi elevenséget, vidám képet nyer. Környékét egyoldalt szőlőhegyek, másoldalt szép tölgyesek ékesítik. Hegyei jó fehér bort termő szőlőfáit, a hagyomány szerint Probus császár ültetvényeinek tartják a lakosok.”

A védművet 1430 körül az Erkel Ferenc által is „megénekelt” Brankovics György emelte, aki birtokai révén sokat tartózkodott Magyarországon. Az 1430-as évszám az egyik kapu felett látható kőbe vésve, ám Takács Tibor történész szerint ez nem az építés kezdetét jelöli, sokkal inkább a befejezését. Az összezsugorodott szerb állam fejeként Brankovics Szendrőt tette meg fővárosnak, és a Balkán leghíresebb építészét kérte fel az erődítmény megtervezésére, talán ugyanazt, aki a konstantinápolyi védműveket is emelte.A Duna és a Morava találkozásánál bevehetetlen várra volt szükség, olyanra, amely ellenáll minden támadásnak, írja a Honvédelmi Szemle. Szendrő a dunai várak legjelentősebbje lett, erősebb, mint Nándorfehérvár és Galambóc, a török terjeszkedést így remélték megállítani, visszavetni. El is érték, amit akartak, hiszen nemegyszer elsétáltak az oszmánok a falai alatt anélkül, hogy megostromolták volna.
A szendrői vár még csak tíz éve állt, amikor Hunyadi János 1440-ben megverte itt Iszak béget, de ő maga is volt itt fogoly 1444-ben, az elvesztett várnai csata után. Amikor 1456-ban a török megindult Nándorfehérvár, illetve Magyarország ellen, június 13-án ért Szendrő fala alá. Brankovics már korábban Becsére, a Duna túloldalára menekült. Szendrő 1459-ben esett el. 

Később, 1475-ben, amikor Mátyás háborúzott a törökkel, ezt jegyezte fel a történetíró Bonfini: „a török szerte pusztított tűzzel, és vassal dúlt mindent. Csak a Duna partján lévő Szendrő állott még.” Kinizsi Pál hadvezér a vár 1494-es ostrománál hunyt el. Az osztrák–török háborúkban hol osztrák, hol török kézen volt. Szerb kézre 1805-ben került, végérvényesen 1867-ben, az addig török megszállás alatt lévő városokkal, várakkal együtt.

A német csapatok kétszer állomásoztak itt. Az első világháború éveiben nem okoztak pusztítást, a második világháború idején viszont felrobbantották a lőszerraktárat. Az építmény súlyosan megrongálódott, a bejárati kapu falai összeomlottak, és a belső várat a külsőtől elválasztó tornyok is látványosan megsérültek.

A Hunyadi Jánosról készülő tízrészes tévésorozatot a cannes-i filmfesztiválon jelentette be a Beta Cinema nemzetközi forgalmazó. A Magyar Nemzet 2021 júniusában számolt be arról, hogy a nemzetközi produkció forgatókönyve alapjául Bán Mór Hunyadi-sorozata szolgál, producere Robert Lantos, a rendezők a magyar származású George Mihalka, Nagypál Orsi és a temesvári születésű Robert Dornhelm.

Borítókép: Szendrő vára a Duna partján Szerbiában (Fotó: MTI/ MTVA/Molnár-Bernáth László)