időjárás 34°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Kirakat

Terján Nóra
2022.06.28. 13:22 2022.06.28. 13:26
Kirakat

A hazánkban is elstartoló Disney+ mindenki számára kínál valamit a tündérmeséktől a szuperhősökig. A Disney még 2019-ben kebelezte be a rivális Murdoch-csoporthoz tartozó 21st Century Fox film­stúdiót, így hivatalosan is tulajdonosa lett az Avatar, az Alien, a Deadpool, A majmok bolygója, A Simpson család, az X-akták,­ az X-Men és sok egyéb film és sorozat franchise jogainak. Persze már rég az övé a Marvel, a Csillagok háborúja és a Pixar is, a régi rajzfilmklasszikusok mellett felvonuló népszerű tartalmakkal pedig nehéz lesz tartani a lépést a vetélytársaknak. A technológiai cégek óriási veszélyt jelentenek a hagyományos médiacégekre, elvük ugyanis annyi: vagy növekszel, vagy szállj ki!

A szórakoztatás terén a legutolsó generációváltás az 1980-as években történt, amikor a kábeltévé megtörte a hálózati televíziózás dominanciáját. Az MTV 1981-ben élő adásban egy űrhajósról készült felvétellel indult, amint zászlót tűzött a Holdra: benyújtottuk az igényünket a jövőre. Ma szemtanúi lehetünk az új kor eljövetelének: a streamelés egy évtizede növekszik, 2018-ban a streamingcsatornák előfizetőinek száma (613 millió) először haladta meg a kábeltelevíziós előfizetőkét (556 millió) világszerte az Amerikai Filmszövetség adatai szerint. A Disney egyértelműen ehhez az új világrendhez alkalmazkodott, melyet ma már nem filmstúdiók, hanem streamingszolgáltatók és a mögöttük álló technológiai óriáscégek uralnak.

Ricky Gervais brit humorista a bizniszbe épp akkor beszálló Apple The Morning Show című sorozata kapcsán szólt be a cégnek a 2020-as Arany Glóbusz-gála házigazdájaként: „Nagyszerű dráma a méltóság fontosságáról és a helyesen cselekvésről, amelyet egy Kínában izzasztóműhelyeket üzemeltető cég készített” – mondta, majd még azt is hozzátette, hogy a teremben ülő filmesek hiába vallják magukat woke-nak, ha olyan múltú cégeknek dolgoznak, mint az Apple, az Amazon vagy a Disney. „Ha az ISIS indítana streamingszolgáltatást, azonnal hívnátok az ügynökötöket!” – szúrt oda a teremben kínosan heherészőknek a komikus. Az Apple nem kommentálta a megjegyzést, az internet népe szerint viszont Gervais csak hangosan mondta ki, amit gyakorlatilag mindenki gondol.

Mert mégis milyen cégekről van szó? Magyarországon jelenleg az Amazon Prime Video, az HBO Max, a Netflix, az Apple TV+ és a Disney+ kínálatából válogathat a néző. Az HBO Max még a legtisztább játékos a mezőnyben színvonalas saját gyártású sorozataival, és ugye az HBO kínálatát már a kilencvenes évek óta ismerjük, csak a tartalom lett több. Az Amazon Prime szolgáltatása úgy indult, hogy az Amazonról rendelők megkapták az ingyenes szállításra való előfizetés mellé. A Covid-járványon busásan meggazdagodó Amazon-vezér Jeff Bezos pontosan olyan, mint egy James Bond-film főgonosza, cégének működését, főleg az alkalmazottai kizsákmányolását pedig folyamatos botrányok kísérik. Persze ettől még biztos mindenki kíváncsi a közelgő A Gyűrűk Ura sorozatra, amely minden idők legdrágább televíziós szériája lesz.

Az Apple múltjában is akadnak a gátlástalan nyerészkedésen és szolgáltatásaik túlárazásán kívül szaftos történetek. Egy 2012-es jelentés szerint például a Kínában Apple termékeket előállító gyárakban alapműszakban tizenkét órákat dolgoztak, de a valóságban ez inkább 14-15 órát jelentett naponta. A beszámoló szerzője ráadásul azt állította, hogy amíg ott volt, egy dolgozó meg is halt a 34 órás (!) műszakját követően. Az Apple a sorozatos botrányok nyomására lépéseket tett az egészséges munkahelyi környezet előmozdítása érdekében gyáraiban, 2018-ban pedig már céges jelentésük szerint a nyomon követett beszállítók 96 százaléka állítólag betartotta a tisztességes munkaidőt. Reméljük, hogy tényleg így van, akár a Disney esetében, mely „sötét oldalának” külön Wikipedia-oldalt szenteltek. Jó hosszú: lehet belőle szemezgetni a Disneylandben eltussolt balesetektől a kétes üzleteken át az állatkínzásokig, rasszizmusig és természetesen az alkalmazottakkal való embertelen bánásmódig.

A piacon úttörő Netflix 1997 óta létezik. Kölcsönzőből nőtte ki magát piacvezetővé, és olyan eredeti tartalmakat gyárt, mint a Házassági történet, a Ne nézz fel!, A kutya karmai közt vagy a Tick, Tick… Boom!, amelyekkel meghódították a kezdetben ellenálló szakmát és a díjkiosztókat is. Azonban semmi sem tart örökké, így az egyeduralom sem: az idei első negyedévben 200 ezer előfizetőt vesztett a cég, noha tíz éve nem volt példa csökkenésre. A riválisok megjelenése mellett mondjuk az olyan események sem segítenek a népszerűség fenntartásában, mint hogy nemrég például forgatási balesetben meghalt A kiválasztott című Netflix-sorozat két színésze. Vagy amikor petíció indult Cukorfalatok című filmjük plakátja ellen, amely tizenegy éves (!) kislányokat mutatott szexualizált pózban. Talán mégis a gigacég adókerülése a legvérlázítóbb minden mocsok közül: a Netflix rekordnyereséget ért el 2020-ban, ám mindeközben kevesebb mint egyszázalékos adókulcsot fizetett. A cég amerikai bevétele a 2019-es 1,7 milliárd dollárról 2,8 milliárd dollárra ugrott 2020-ban, mivel az emberek a Covid-járványnak köszönhetően rá voltak utalva az otthoni szórakozásra. 2020-ban 24 millió dollár adót fizetett a Netflix, ami a vállalat évi adózás előtti bevételének mindössze 0,9 százaléka. Ha a vállalat fizetné a törvényben előírt 21 százalékos adókulcsot, az adószámlája 572 millió dollár lenne.

Olaszország résen volt: idén májusban a milánói ügyészség a 2015 októberétől 2019-ig tartó időszakra vonatkozóan 55,8 millió euró megfizetésére szólította fel a céget. Három évvel ezelőtt indítottak nyomozást adócsalás gyanúja miatt, de a milánói ügyészség egyébként a múltban más amerikai technológiai óriásokat is vizsgált adóelkerülés ügyében, például az Apple-t, az Amazont és a Facebookot. Több milliárd eurónyi adót tudtak behajtani. Azért nem kevés cinizmus kell ahhoz, hogy a Netflix és társai kifelé a kisebbségi, elnyomott csoportokat támogató szuperhősök szerepében igyekezzenek tetszelegni, ám dollármilliárdokat spórolnak meg tőlük jogtalanul. A kirakat pedig továbbra is csillog. Tündérmesével, nosztalgiával, sokszínűséggel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.