Észak-Korea megsínylette a kriptovaluta-piac összeomlását

A globális kriptovaluta-piac közelmúltbeli összeomlása fekete napként íródott be Észak-Korea pénzügyi történetébe: több millió dollár értékű, a phenjani rezsim hekkerei által lopott pénzállomány ment veszendőbe, s ezzel veszélybe került az atomprogramja miatt szankciókkal sújtott sztálinista állam fegyverkezésének finanszírozása.

Farmers plant rice using a rice seedling transplanter during a media opportunity at the Chongsan Cooperative Farm in the Kangso District of Nampho City on May 9, 2022. (Photo by KIM Won Jin / AFP) Fotó: AFP

Észak-Korea az elmúlt néhány évben nem keveset költött arra, hogy kriptovalutát lopjon, s ezzel világszerte jelentős hekkerfenyegetést jelentsen. Az erőfeszítést siker koronázta: idén márciusban az eddigi egyik legnagyobb kriptovaluta-rablást hajtotta végre, amellyel csaknem 615 millió dollár értékű ether nevű virtuális pénzre tett szert, állítja az amerikai pénzügyminisztérium. 

A kriptovaluták árfolyamának májusban elindult hirtelen esése – karöltve a globális gazdasági recesszióval – azonban alaposan lassíthatja a phenjani rezsim fegyverkezési programját, mivel a lopáson kívül csak korlátozott mértékben tud kereskedelemből számottevő nyugati devizához jutni. 

Dél-koreai kormányforrások szerint a zuhanás a lehető legrosszabbkor jött, nevezetesen Észak-Korea sorozatos rakétatesztjei közepette. Becslések szerint az északi szomszéd erre a célra eddig 620 millió dollárt költött ebben az évben, s gazdasági válság ide vagy oda, Phenjan készül az atomrakétatesztek felújítására is.

Az észak-koreai kriptovaluta-mozgásokat figyelő New York-i Chainalysis blokkláncelemző cég úgy véli, hogy a 2017 és 2021 között 49 kibertámadás alkalmával lopott régebbi, még mosatlan állomány értéke az év eleje óta 170 millió dollárról 65 millióra zsugorodott.

További balszerencse, hogy egy 2021-es rablásból származó, több tízmillió dolláros készpénzállomány nyolcvan-nyolcvanöt százaléka elolvadt az elmúlt néhány hét alatt, s mindössze tízmillió maradt a kasszában. Az észak-koreai külügyminisztérium persze tagadja a hekkertámadásokat, s az erről szóló híresztelést amerikai propagandának tartja. 

Washingtonnak azonban bizonyítékai vannak arra, hogy a márciusi 615 milliós lopás, amelyet az Axie Infinity nevű online játékot tápláló Ronin blokkláncprojekt kárára követtek el, az észak-koreai Lazarus-csoport műve volt.

Szakértők szerint, ha a napokban történt volna a rablás, akkor az ethermennyiség most 230 millió dollárt érne, ám Phenjan márciusban csaknem az egész summát átváltotta bitcoinra, amelynek eltérő az ármozgása társaiéhoz képest. 

Az USA szerint a Lazarus Észak-Korea legnagyobb hírszerző hivatalához tartozik, s felelőssé tehető a WannaCry néven elhíresült zsarolásos támadásokért, nemzetközi bankok ügyféladatainak megszerzéséért, valamint a Sony Pictures Entertainment elleni 2014-es kibertámadásért. Elemzők mindazonáltal nem szívesen nyilatkoznak arról, milyen kriptovaluta-állománya van Phenjannak, mert ezzel felfednék nyomozási módszereiket.
A Chainalysis mindenesetre úgy véli, hogy a 2021-ben lopott négyszázmillió dollár értékű kriptovaluta-állományban az etherum 58 százalékkal képviseltette magát.

Noha a kriptovaluták vélhetően csak kis hányadban vesznek részt a kelet-ázsiai ország pénzügyeiben, az ENSZ egyik, a témában járatos szakértője szerint az onnan érkező kibertámadások alapvetően lényeges akciók a szankciók megkerülésére a nukleáris és más rakétaprogramok finanszírozása érdekében. 

2019-ben Phenjan mintegy kétmilliárd dollárt szedett össze kibertámadások révén fegyverkezési programja támogatására. Egy nukleáris fegyverek ellen kampányoló genfi szervezet úgy tudja, Észak-Korea évi 640 millió dollárt költ atomarzenálja fejlesztésére.

A dél-koreai jegybank szerint a kommunista állam bruttó hazai terméke 2020-ban 27,4 milliárd dollár lehetett. Nagymértékben rontja a helyzetet, hogy Észak-Korea hivatalos bevételi forrásai is erősen leapadtak az egész ország önkéntes Covid-karanténba zárása miatt. 

A legnagyobb kereskedelmi partnernek számító Kína adatai szerint Peking tavaly mindössze 58 millió dollár értékben importált árut szomszédjától, évtizedek óta ez a legkisebb érték. (A fáma azonban arról már nem szól, hogy a csempészet mennyivel dobja meg ezt az összeget.) 

A sors fintora, hogy Phenjan a lopott kriptovaluta értékének csak a töredékét tudja hasznosítani, mivel a virtuális valuta eredetét nem firtató pénzváltók és közvetítők alaposan leszedik a sápot. Egy februári amerikai szakértői jelentés értelmében Észak-Korea mindössze a harmadát tarthatja meg a rabolt pénz értékének a feketepiac átváltási diszkontárai és egyéb járulékos költségei miatt. A kapott készpénzt Phenjan általában külföldi bankokban tartja. 

Arra is fény derült, hogy az észak-koreai hekkerek, ellentétben másokkal, nemigen igyekeznek leplezni kilétüket. Ez a könnyelműség megkönnyíti a nyomozók számára a digitális nyomkövetést, bár elég ritkán tudják visszahalászni a lopott pénzt. 

Ezzel együtt az észak-koreai kriptorablók egyre szofisztikáltabb módszereket használnak a lopott pénz tisztára mosására az elektronikus származási címek összekeverésével. Ugyanakkor a közelmúltbeli tolvajlások nagy mértéke miatt Phenjannak nincs elég kapacitása olyan gyorsan készpénzre váltani a kriptovalutát, mint a múltban, s ez azt jelenti, hogy egy-egy csomag beragad, még ha közben csökken is az értéke. 

A bitcoin például az év elejétől mintegy 54 százalékot veszített értékéből, de a kevésbé népszerű kriptovaluták sem maradtak el értékvesztésben, híven tükrözve a globális tőkepiaci visszaesést és a befektetők aggodalmát a növekvő kamatok és az ugyancsak világméretű recesszió lehetséges bekövetkezése iránt.

Észak-Korea azonban más, szélesebb csatornákon is próbálkozik pénzt szerezni. Az ENSZ szankciófigyelő irodája tavaly decemberben jelentette, hogy a sztálinista rezsim nem hagyott fel a Biztonsági Tanács által tiltott exportárunak minősített szén és egyéb nyersanyag csempészésével – a szállítmányok rendszerint Kínában landolnak.

Az észak-koreai hekkerek néha kivárják, amíg a kriptovaluták árfolyama mélyrepülésben van, s csak utána váltják be készpénzre. Ez a kivárás visszaüthet, mivel nagyon alacsony valószínűséggel lehet megjósolni a kriptopénzárfolyam egyik pillanatról a másikra történő emelkedésének időpontját – ennek következtében pedig nagyon sokszor észak-koreai számlákon csücsül a becses valuta. 

Emiatt aztán ha apály áll be a kriptovaluták elleni támadásban, hagyományos bankokat vesznek célba a hekkerek, ez történt a kriptopiac mostani bezuhanása után is. Azaz megszaporodtak az e-mailes adathalász (phishing) támadások, amelynek során a hekkerek a címzettektől próbálnak érzékeny személyes információt kicsalni. 

Némely elemző ebből arra következtet, hogy Phenjan talán felhagy a digitálisvaluta-rablással. Mások viszont kételkednek ebben, s úgy vélik, ha alább is hagy az ilyen irányú érdeklődés, a szankciók megkerülése és a pénzmosás fegyvertárában azért megmarad a kriptovaluta-lopás is.

Borítókép: Gépesített rizsvetés egy Phenjan-közeli téeszben médiaesztrád keretében. Leapadt források (Fotó: Europress/AFP)