Égi káosz

Földön ragadt repülőgépek, elveszett csomagok, váróteremben éjszakázó családok – két év szünet után beindult a nyári csúcsszezon a légi közlekedésben. Bár az égi és földi kiszolgáló személyzet még nem áll biztos lábakon, az emberek két év szünet után nyaralni szeretnének, a légitársaságok pedig sok-sok veszteség után végre nyereséghez jutni.

ALITALIA-M-A/RYANAIR HLDGS Fotó: ALESSANDRO BIANCHI Forrás: Reuters/ALESSANDRO BIANCHI

Emellett emlékeztetett rá, hogy számos európai országban kivetnek hasonló adót, az ellen pedig a légitársaság nem tiltakozott. O’Leary egyébként is híres a „csúnya szájáról”, nemcsak a kormányzati szereplőket oktatja ki szívesen, de az utasokat is. Az idők során olyan ötletekkel állt elő, mint hogy takarékossági meggondolásokból megszüntetné a másodpilóta alkalmazását a rövid távú repülőutakon; fizetni kelljen a fedélzeti mosdó használatáért; áruljanak állóhelyeket a gépek hátsó ré­szében; a túlsúlyos utasoknak két szék árát kelljen kifizetniük. Azt is felvetette, hogy az utasok maguk vigyék ki a géphez minden málhájukat, a kézit is, meg a feladandókat is. Azokat az utasokat, akik elfelejtették megcsinálni az online bejelentkezést (check-in), lehülyézte, és súlyos pótdíjat vetett ki rájuk.

Az idén tavasszal, kora nyáron kialakult vészhelyzetet azonban nem lehet sértegetéssel megoldani. A brit légi forgalomban kialakult káosz kezelésére a brit kormány röviddel a fő utazási szezon előtt bejelentette, enyhíti a repülőtereken a fel- és leszállási jogokra – az úgynevezett slotokra, „résidőkre” – vonatkozó szabályokat. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a British Airwaysnek és más hálózatos fuvarozóknak ne kelljen az utolsó pillanatban törölniük járataikat – írta az Aero.de hírportál. A légitársaságok mostantól törölhetik a csatlakozásokat, és mellőzhetik a résidők kihasználását anélkül, hogy félniük kellene ezeknek a nagyon drága jogoknak az elvesztésétől. Mindez reálisabb repülési menetrendet tesz lehetővé. Az úgynevezett résidő-amnesztia azonban csak korlátozott ideig érvényes. A BA üdvözölte a kormány intézkedését, és az Egyesült Királyság legnagyobb repülőtere, a londoni Heathrow is hasonlóan nyilatkozott. Emlékezetes, hogy már a húsvéti ünnepek alatt kaotikus jelenetek játszódtak le számos brit repülőtéren, június elején pedig az iskolai szünet miatt tovább nőtt a nyomás a kiszolgáló infra­struktúrán. A Heathrow-n több járatot töröltek azért, mert nem állt rendelkezésre a személyzet. A sztrájk veszélye is fennáll, a BA dolgozói tízszázalékos béremelést követelnek.

A szűk kapacitások miatt szenved Európa legnagyobb hagyományos légitársasága is. A német Lufthansa bejelentette, a feszült foglalási és forgalmi helyzet miatt erősen korlátozta jegykínálatát az európai és belföldi járatokra.

A júliusra szóló repülőjegyeket több napon keresztül csak a legdrágább foglalási osztályokban lehetett megvásárolni. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy a korábban bejelentett járattörlésekből adódó átfoglalásokhoz szabaddá tegyék az ülőhelyeket. A Lufthansa júliusban és augusztusban több mint háromezer járatot törölt a repülőtereken és saját szervezetében tapasztalható masszív kapacitásproblémák miatt. A tervezett nyári járatok 95 százaléka azonban közlekedik - közölte a vállalat. A cél az, hogy a járattörlésben érintett összes jegyvásárlónak alternatív utazási lehetőséget kínáljanak.

A légitársaságok kétirányú nyomás alatt működnek. Meg kell felelniük az utasokkal szembeni jogos elvárásoknak, de közben ki kell kerülniük a veszteséges zónából – a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség legutóbbi jelentése szerint erre most jó esélyeik vannak. Európa 2022-ben közelebb kerül a nyereségességhez a mind­össze 3,9 milliárd dolláros nettó veszteséggel. A kereslet várhatóan eléri a válság előtti, azaz a 2019-es szint 82, a kapacitás pedig a kilencven százalékát. 2020-ban még 137,7 milliárd, 2021-ben 42,1 milliárd dollár volt a szektor vesztesége. – A jövő évben pedig már nyereségesség várható. Ez az optimizmus ideje, még akkor is, ha még mindig vannak kihívások a költségekkel, különösen az üzemanyaggal kapcsolatban, és néhány kulcsfontosságú piacon elhúzódó korlátozások vannak – mondta Willie Walsh, az IATA főigazgatója.

A munkaerőhiány azonban keresztülhúzhatja az üzleti számításokat. A Wizz Air további veszteségeket jósolt a nyári szezon elején, mivel a repülőtereken jelentkező fennakadások és a lassuló gazdasági növekedés hátráltatja az iparág kilábalását. Váradi József vezérigazgató a Finan­cial Times kérdésére elmondta, hogy a teljes légifuvarozó-ágazat létszámhiánytól szenved, többek között a légiforgalmi irányítás és a földi kiszolgálás terén, amely Váradi szerint nem készült fel az utasok gyors visszatérésére. Azok a cégek vannak most nagy bajban, amelyek a járvány időszakában költségkímélési célból elküldték szakképzett munkavállalóikat.

A légi közlekedés számos területén csak bizonyos engedélyek birtokában lehet munkába állni, ezeknek a képességeknek a megszerzése akár több hónapig is eltarthat.

Bár a hazai helyzet valamivel jobb, mint Európában, a ferihegyi repülőtér üzemeltetője a minap közleményben igyekezett felkészíteni az utasokat a meglepetésekre. A Budapest Airport szerint mindig a forgalmi csúcsok kezelése a legnagyobb kihívás. Ilyenkor rövid időn belül sok gép indul, illetve érkezik. Budapesten ez jellemzően a kora reggeli, a déli, illetve az esti, késő esti órákat jelenti. Azért, hogy a repülőtéri folyamatok olajozottan működjenek, minden abban szereplő cégnek egyformán minőségi szolgáltatást kell nyújtania. Ha bármelyik folyamatban elakadás vagy lassulás tapasztalható, az az egész utaskiszolgálási folyamatot nehezíti.

A munkaerőhiány elsősorban a földi kiszolgáló vállalatokat érinti, amelyek többek között a beléptetést, a poggyászrakodást és a beszállítást (boarding) is végzik, és ez komoly fennakadásokat okoz a járatok kiszolgálásában, a forgalom menedzselésében. Ehhez társul a légitársaságoknál megjelenő további munkaerőhiány, valamint a légi közlekedési értéklánc egészét érintő sztrájkok. A járattörlések oka lehet, ha az egy nap több fordulót teljesítő repülőgépek esetében a nap végére halmozott késések miatt az adott repülőgép utolsó járata már nem indulhat el, mert addigra a fogadó repülőtér bezár. A másik indok pedig, hogy más repülőtereken nem tudják kiszolgálni az adott járatot munkaerőhiány miatt, így a gép nem érkezik meg a célállomásra.

Általános tapasztalat számos repülőtéren, hogy az európai kiszolgálás akadozása miatt az érkező járatok nem vagy csak részben hozzák el a rajtuk tartózkodó utasok feladott poggyászát. Ez a jelenség légitársaságtól függetlenül előfordul, hiszen az oka ugyanúgy egyes repülőterek földi kiszolgáló személyzetének hiányára vezethető vissza. A később érkező csomagszállításból adódó légitársasági kötelezettséget egy uniós rendelet szabályozza. Ebben az esetben az utasnak az adott légitársasággal szerződött földi kiszolgáló cég „elveszett poggyász szolgálatánál” be kell regisztrálnia a csomagját. A csomag megérkezésekor a földi kiszolgáló azonosítja a poggyász tulajdonosát, majd a légitársaság futárszolgálata az utas által megadott címre kiszállítja a holmikat.

Borítókép: Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója híres a „csúnya szájáról” (Fotó: Reuters)