Emellett emlékeztetett rá, hogy számos európai országban kivetnek hasonló adót, az ellen pedig a légitársaság nem tiltakozott. O’Leary egyébként is híres a „csúnya szájáról”, nemcsak a kormányzati szereplőket oktatja ki szívesen, de az utasokat is. Az idők során olyan ötletekkel állt elő, mint hogy takarékossági meggondolásokból megszüntetné a másodpilóta alkalmazását a rövid távú repülőutakon; fizetni kelljen a fedélzeti mosdó használatáért; áruljanak állóhelyeket a gépek hátsó részében; a túlsúlyos utasoknak két szék árát kelljen kifizetniük. Azt is felvetette, hogy az utasok maguk vigyék ki a géphez minden málhájukat, a kézit is, meg a feladandókat is. Azokat az utasokat, akik elfelejtették megcsinálni az online bejelentkezést (check-in), lehülyézte, és súlyos pótdíjat vetett ki rájuk.
Az idén tavasszal, kora nyáron kialakult vészhelyzetet azonban nem lehet sértegetéssel megoldani. A brit légi forgalomban kialakult káosz kezelésére a brit kormány röviddel a fő utazási szezon előtt bejelentette, enyhíti a repülőtereken a fel- és leszállási jogokra – az úgynevezett slotokra, „résidőkre” – vonatkozó szabályokat. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a British Airwaysnek és más hálózatos fuvarozóknak ne kelljen az utolsó pillanatban törölniük járataikat – írta az Aero.de hírportál. A légitársaságok mostantól törölhetik a csatlakozásokat, és mellőzhetik a résidők kihasználását anélkül, hogy félniük kellene ezeknek a nagyon drága jogoknak az elvesztésétől. Mindez reálisabb repülési menetrendet tesz lehetővé. Az úgynevezett résidő-amnesztia azonban csak korlátozott ideig érvényes. A BA üdvözölte a kormány intézkedését, és az Egyesült Királyság legnagyobb repülőtere, a londoni Heathrow is hasonlóan nyilatkozott. Emlékezetes, hogy már a húsvéti ünnepek alatt kaotikus jelenetek játszódtak le számos brit repülőtéren, június elején pedig az iskolai szünet miatt tovább nőtt a nyomás a kiszolgáló infrastruktúrán. A Heathrow-n több járatot töröltek azért, mert nem állt rendelkezésre a személyzet. A sztrájk veszélye is fennáll, a BA dolgozói tízszázalékos béremelést követelnek.
A szűk kapacitások miatt szenved Európa legnagyobb hagyományos légitársasága is. A német Lufthansa bejelentette, a feszült foglalási és forgalmi helyzet miatt erősen korlátozta jegykínálatát az európai és belföldi járatokra.
A júliusra szóló repülőjegyeket több napon keresztül csak a legdrágább foglalási osztályokban lehetett megvásárolni. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy a korábban bejelentett járattörlésekből adódó átfoglalásokhoz szabaddá tegyék az ülőhelyeket. A Lufthansa júliusban és augusztusban több mint háromezer járatot törölt a repülőtereken és saját szervezetében tapasztalható masszív kapacitásproblémák miatt. A tervezett nyári járatok 95 százaléka azonban közlekedik - közölte a vállalat. A cél az, hogy a járattörlésben érintett összes jegyvásárlónak alternatív utazási lehetőséget kínáljanak.
A légitársaságok kétirányú nyomás alatt működnek. Meg kell felelniük az utasokkal szembeni jogos elvárásoknak, de közben ki kell kerülniük a veszteséges zónából – a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség legutóbbi jelentése szerint erre most jó esélyeik vannak. Európa 2022-ben közelebb kerül a nyereségességhez a mindössze 3,9 milliárd dolláros nettó veszteséggel. A kereslet várhatóan eléri a válság előtti, azaz a 2019-es szint 82, a kapacitás pedig a kilencven százalékát. 2020-ban még 137,7 milliárd, 2021-ben 42,1 milliárd dollár volt a szektor vesztesége. – A jövő évben pedig már nyereségesség várható. Ez az optimizmus ideje, még akkor is, ha még mindig vannak kihívások a költségekkel, különösen az üzemanyaggal kapcsolatban, és néhány kulcsfontosságú piacon elhúzódó korlátozások vannak – mondta Willie Walsh, az IATA főigazgatója.
A munkaerőhiány azonban keresztülhúzhatja az üzleti számításokat. A Wizz Air további veszteségeket jósolt a nyári szezon elején, mivel a repülőtereken jelentkező fennakadások és a lassuló gazdasági növekedés hátráltatja az iparág kilábalását. Váradi József vezérigazgató a Financial Times kérdésére elmondta, hogy a teljes légifuvarozó-ágazat létszámhiánytól szenved, többek között a légiforgalmi irányítás és a földi kiszolgálás terén, amely Váradi szerint nem készült fel az utasok gyors visszatérésére. Azok a cégek vannak most nagy bajban, amelyek a járvány időszakában költségkímélési célból elküldték szakképzett munkavállalóikat.
A légi közlekedés számos területén csak bizonyos engedélyek birtokában lehet munkába állni, ezeknek a képességeknek a megszerzése akár több hónapig is eltarthat.
Bár a hazai helyzet valamivel jobb, mint Európában, a ferihegyi repülőtér üzemeltetője a minap közleményben igyekezett felkészíteni az utasokat a meglepetésekre. A Budapest Airport szerint mindig a forgalmi csúcsok kezelése a legnagyobb kihívás. Ilyenkor rövid időn belül sok gép indul, illetve érkezik. Budapesten ez jellemzően a kora reggeli, a déli, illetve az esti, késő esti órákat jelenti. Azért, hogy a repülőtéri folyamatok olajozottan működjenek, minden abban szereplő cégnek egyformán minőségi szolgáltatást kell nyújtania. Ha bármelyik folyamatban elakadás vagy lassulás tapasztalható, az az egész utaskiszolgálási folyamatot nehezíti.
