Zrínyi Miklós hadvezéri géniusza méltatlan módon csak lábjegyzetként szerepelt sokáig a történelemkönyvekben, miközben az ország leggazdagabb főnemeseként császári titkos tanácsos és az Udvari Haditanács tagja volt. Helyzeténél és tudásánál fogva európai léptékben volt képes gondolkodni, sőt Az török áfium ellen való orvosság című munkájában papírra vetni Magyarország európai összefogással, de magyar vezető szerep mellett történő felszabadításának végül az 1683-as bécsi, majd 1686-os budai törökverés után katonai értelemben megvalósult stratégiáját. Az nem rajta múlott, hogy a Habsburgok utóbb csak mint „új tartományra” tekintettek hazánkra, nem pedig birodalomalkotó, önálló tagállamra, amiben Zrínyi bízott.
Közös hadvezérünk
Máig iránymutató Zrínyi Miklós katonai zsenije, lojalitása és hazaszeretete.

A tanulmánykötet óriási értéke, hogy megismerhetjük a kor európai hadseregszervezési és hadászati átalakulásának körülményeit, összefüggéseit.
Azt az utat, amelyen át Zrínyi is eljutott az állandó, központi hatalom által finanszírozott hadsereg szükségességének megfogalmazásáig, a nehéz- és könnyűlovasság (utóbbiban a magyar és horvát huszárok voltak a legjobbak), a lóháton mozgó gyalogság (dragonyosok), a lőfegyverekkel felszerelt gyalogság és a harctéren nehezen mozgatható tüzérség ideális arányának és szerepének meghatározásáig. Megismerhetjük az osztrák–olasz Raimondo Montecuccoli császári diplomata, hadvezér és tudós alakját, aki a sok hasonlóság ellenére Zrínyi méltó vetélytársa, de parancsnoktársa volt egyben. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka tollából különösen izgalmas Zrínyi és a modern katonai vezetéselmélet összefüggéseiről olvasni. A jó hadvezér ismérvei között Zrínyi ugyanis olyan vezetési, szervezési, fegyelmezési és motiválási alapelveket sorol fel, amelyek máig érvényesek, és amelyeket a szerző alighanem a maga számára is érvényesnek tart.

(Zrínyi Miklós és öröksége. Szerk.: Hausner Gábor, Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 255 oldal. Ára: 1778 forint)
Borítókép: Részlet Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása c. festményéből(Forrás: Wikipédia)
További Lugas híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!