Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Janus-arcú a világ. Bolygónk egyik részén brutális árvizek pusztítanak, másutt évtizedek óta nem látott szárazság veszélyezteti az élelmiszer-ellátást. A Kárpát-medence az utóbbi régióba tartozik, még ha nem is mondhatjuk, hogy soha nem tapasztalt az idei szárazság. Súlyos, de nem rendkívüli. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb esőzései okoztak árvizeket és földcsuszamlásokat Dél-Kínában. Az átlagos csapadékmennyiség egyes tartományokban május eleje és június közepe között elérte a 621 millimétert, ami 1961 óta a legmagasabb érték.
Az északkelet-indiai Asszam államban mintegy félszáz ember halálát okozták a júniusi esőzések. Idén már másodszor küzd Asszam a heves árvizekkel – májusban legalább 39 ember vesztette életét, és csaknem négymillió ember menekült el otthonából. Heves esőzések sújtották a szomszédos Meghalaya államot is, ahol 18 ember halt meg. A föld egyik legnépesebb és lesűrűbben lakott országában, Bangladesben is több százezer embert evakuáltak a júniusi áradások miatt.
A heves monszunesők legkevesebb 25 ember halálát okozták, és több mint négymillió ember otthonát árasztották el.Másutt a csapadékhiány miatt szenvednek. A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) pár napja közzétett jelentésében arról írt, hogy Franciaországban az idei volt az eddigi legmelegebb és legszárazabb május. Az Ibériai-félszigetet június közepén szokatlanul korai hőhullám sújtotta.
A Spanyol Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat szerint az ország belsejében a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot. A magas hőmérséklet és a szárazság rendkívüli tűzveszélyt jelent Spanyolország és Portugália egy részén. A portugálok 1931 óta a legmelegebb májusról számoltak be. Az ottani súlyos aszály az ország 97 százalékát érinti. Közép-Európa délkeleti részétől a Fekete-tenger északnyugati vidékéig szintén nagy területek szenvednek aszálytól.Az elmúlt hetven év legsúlyosabb vízhiányával néz szembe Észak-Olaszország. A jelenség nem ismeretlen Itáliában, de általában az ország középső és déli régióit érinti. Idén azonban a téli és tavaszi csapadékmennyiség hatvan százalékkal volt kevesebb az északi területeken, mint az elmúlt harminc év átlaga. „Négy hónap eső nélkül, és az átlagosnál 0,75 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet.
A nyár még el sem kezdődött, de már most olyan, mintha július közepén vagy július végén járnánk” – idézte a hu.euronews.com Meuccio Bersellit, a Pó folyó körzeti hatóságának főtitkárát. A mostani szárazság a Pó és mellékfolyói körüli széles területet érinti Észak-Olaszországban. Milánóban múlt szombaton a város polgármestere leállíttatta a vízszolgáltatást a nyilvános díszkutakban és korlátozta a vízpermetezést.Az Atlanti-óceán túloldalán, az Egyesült Államok nyugati részén a második, illetve régiótól függően a harmadik aszályos évet próbálják túlélni. A WMO szerint a két legnagyobb víztározó, a Mead-tó és a Powell-tó feltöltése óta sohasem volt a mostanihoz mérhetően alacsony szinten: mindkettő kapacitásának harminc százaléka alatt van. Kelet-Afrikában az éhínség veszélye fenyeget, és a helyzet tovább romlik.
Példátlan az a jelenlegi szélsőséges szárazság, amely Szomáliát, Kenyát, valamint Etiópia egyes régióit érinti. Négy egymást követő esős évszak nem hozott elegendő csapadékot, amire legalább negyven éve nem volt példa.
A meteorológiai szakértők legfrissebb előrejelzései azt mutatják, hogy az idei esős évszak sem hoz elegendő csapadékot. Ha a jóslatok igaznak bizonyulnak, a már amúgy is súlyos humanitárius vészhelyzet tovább mélyülhet a térségben. A WMO június közepi jelentése szerint az aszályok gyakorisága és súlyossága növekszik, 2000 óta 29 százalékkal több ilyen helyzet alakult ki. A szervezet azon dolgozik, hogy minél nagyobb területen építse ki a hirtelen áradásokat, az aszályt, valamint a homok- és porviharokat előrejelző rendszereket.
A közelmúlt aszályai a világ bizonytalan jövőjét jelzik. Az élelmiszer- és vízhiány, valamint a súlyos aszály okozta erdőtüzek mind felerősödtek az elmúlt években – nyilatkozta Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodásról és aszályról szóló egyezményének ügyvezető titkára.
Hazánkban a csapadékhiány a probléma. Május végén, június elején a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait még jelentős esők öntözték, de keleten súlyos a csapadékhiány – jelentette a héten az Országos Meteorológiai Szolgálat. A talaj felső egyméteres rétegéből keleten 110–130, de a Dunántúlon is egyre többfelé több mint száz milliméter csapadék hiányzik. Szinte az egész keleti országrészben nagyfokú, Gyomaendrőd középponttal pedig egyre nagyobb területre terjed ki a súlyos mezőgazdasági aszály.
Az előrejelzések szerint az ország keleti felén fokozódik a szárazság, egyre növekszik a súlyos aszállyal érintett területek nagysága.
Borítókép: Légi felvétel a Pejcsiang folyó által elöntött kínai Jingtö városáról. Súlyos árvízi katasztrófa érte a települést (Fotó: Europress/AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.