Lényeget elfedő történések Nyíri Katalin első kötetében

Nyíri Katalin novelláiban a jelentéktelennek látszó életmozzanatok mögül tűnnek föl villanásnyi időre az emberi sorsok.

Mezey László Miklós
2022. 08. 12. 9:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tartják, hogy a pályakezdő írók első kötete rendszerint jól sikerül, de hogy igazi író válik-e az illetőből, azt majd a második, harmadik könyve mutatja meg bizonyító érvénnyel. Nyíri Katalin bemutatkozó kötete mindenesetre egységes írói világot teremtő novellistát mutat, aki egyéni ábrázolásmóddal, sajátos kompozícióval és hangvétellel jeleníti meg az élet ügyes-bajos dolgait, a jelentéktelennek látszó létmozzanatokat, amelyek mögé tekintve az emberi lélek mélységei tárulnak föl. 

Módszere, hogy aprólékosan leírja kevés szavú szereplői tevés-vevését, ám ez a lassú és halovány cselekménysor afféle epikus drapéria, amely eltakarja az alakok lelkében zajló rengéseket vagy rezdüléseket.

Az idősödő pár a szupermarketben vásárol, tolják a bevásárlókocsit, válogatnak az élelmiszerek és tisztítószerek között. A nő is, a férfi is a maga ízlésének és étvágyának megfelelő árucikkeket vásárol, közben halkan megbeszélik, milyen leves készüljön másnap, miből mennyit kell venni, melyik almafajta az ízletesebb és így tovább. Mindketten mondják a magukét, dünnyögnek vagy lagymatagon vitáznak, közben a telefonjukat is előveszik, jött-e üzenet. A Fej vagy írás című elbeszélés végén derül ki, hogy mindketten nemrégiben elhagyták a családjukat egymásért, ám a friss szerelem mellett még az „összecsiszolódás” időszakát élik, szinte kóstolgatják egymás ízlését, szokásait, rigolyáit. A novella epikuma tehát egy bevásárlás részleteiben merül ki, de az igazi történés, az egymáshoz illeszkedés lelki folyamata a néma mélyben zajlik. 

 

Mert végül is a köznapok apróságaiban való egyetértés vagy egyet nem értés dönti el, vajon jól határoztak-e, amikor összeköltöztek.

Nyíri Katalin novelláiban a jelentéktelennek látszó életmozzanatok mögül tűnnek föl villanásnyi időre az emberi sorsok, kapcsolatok, életfordulatok. Az egy helyszínen, rövid idő alatt, kevés szereplővel játszódó novellákban egyhangúan zajlik a semmiségekben kimerülni látszó élet, ám e helyzetekben egy félmosolynak vagy épp gúnyos kacagásnak olykor nagyobb szerepe van, mint a hosszú életgyónásnak, vallomásos monológnak vagy feszes párbeszédnek lenne.

A bemutatkozó kötet kisprózái „hallgatag szövegek”; a szereplők ritkán szólalnak meg, akkor is röviden, maguk elé dünnyögve. 

Az írónő a tetteikben mutatja meg alakjukat; cselekedeteikből derül ki, mi van a lelkük mélyén. Ahogyan ez történik a Labda című darabban, amely autóparkolóban játszódik. Két országút menti örömlány tanyázik itt kuncsaftokra várva, ám a begördülő autóból egy házaspár és kétéves kisfiuk száll ki megpihenni. A gyerek labdája véletlenül a kurtizánokhoz gurul. A szülők, látván, kiféle-miféle lányokról van szó, nem mennek a labda után, elhajtanak. A lányok a „műszak” végén hazafelé tartva, a városba beérve a náluk maradt labdával bedobják a kollégium ablakát, ahol annak előtte éltek, és ahol talán félresiklott az életük. Az írónő rendre a novellák végén fedi föl az addig részletekben kimerülő cselekmény indítékait, értelmét és lényegét. Számos kisprózájában a csattanós vég ad visszamenőleges magyarázatot, miért lázad a hőse (A kedvedért megeszem), honnan jön a bosszú pillanatnyi ötlete (Villanykapcsoló, magas küszöb; Labda), miért is viszolyognak vagy undorodnak a szereplők (Tizenöt; Májfolt). Ekkor válik világossá, mi miért történt (Smink), ekkor derül ki a szereplők számára, hogy nincs kitörés, az egyhangú élet változatlanul folytatódik, és a semmibe vezet (A város monoton zaja). De bárhogy végződik is egy-egy hallgatag történet, a végén nincs föllélegzés, a megoldás, a föloldás elmarad. Viszont folytatódik az egyforma köznapok terheinek cipelése, a nyűgök lassú tovagyűrűzése.

Nyíri Katalin novelláiban a szereplők cselekvéseiből derül fény a múltra, a jellemre, a lélek titkaira, a kapcsolatok természetére, a sorsokra, az élet fontos, de takarásban maradó erővonalaira.

(Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem. Fia­tal Írók Szövetsége, Budapest, 2022, 110 oldal. Ára: 3500 forint)

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.