időjárás 18°C Aurél 2022. október 5.
logo

Paulovkin András a darazsak ösztönös viselkedéséről, jogos és alaptalan félelmeinkről

Bertók T. László
2022.08.13. 16:00
Paulovkin András a darazsak ösztönös viselkedéséről, jogos és alaptalan félelmeinkről

Idén nyáron feltűnően sok darázsszúrásra visszavezethető emberi tragédiától hangos a hazai média. Paulovkin András egy személyben entomológus (rovartannal foglalkozó biológus), szakképzett méhész és darázsirtással is foglalkozó egészségügyi gázmester, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az égövünkre jellemző darázsfajok között bizony vannak életveszélyesek is, ezek azonban csak akkor támadnak, ha úgy érzik, védekezniük kell.

– Nemrégiben egy rockzenekar gitárosa, majd egy szentendrei zöldséges halt bele a darázscsípésbe, a minap pedig egy püspökladányi nő vesztette eszméletét lódarázs támadása miatt…

– Mármint darázsszúrás és nem „csípés” miatt! A darazsak ugyanis a fullánkjukat szúrják védekezésképpen a támadójukba. Mivel a fullánk a tojócső módosulata, kizárólag a nőstény egyedek rendelkeznek vele.

– Ismét „cherchez la femme”!

– A darázshölgyeknek ez kétségkívül hatásos fegyvere. A fullánkhoz méregmirigy kapcsolódik, amelyből szúráskor vegyi koktélt juttatnak ellenfelük bőre alá. Ebben több más mellett szerotonin („örömhormon”), dopamin (az allergiás reakciókban is szerepet játszó hormonszerű anyag), hisztamin (miatta dagad be a lágy szövet a szúrás környékén) és egy sor szövetkárosító hatású enzim is megtalálható. A lódarázs szúrása azért veszélyesebb a többiekénél, mert a méreganyaga acetilkolint tartalmaz, amely többek között hirtelen vérnyomásesést és ezáltal halált okozhat.

– Olykor az orvosok a hiperszenzibilizációt jelölik meg a darázsszúrás miatti haláloknak. Ez mit is jelent?

– Szervezetünk a testidegen anyagokat egy ideig viszonylag jól tolerálja, de ha folyamatosan küzdenie kell ellenük, hirtelen túlérzékenységi reakciót produkál, amely az allergiás tünetekhez hasonlít. A hiperszenzibilitás tipikus jelenség a méhészek között, de az ácsok, tetőfedők, bádogosok és zöldségesek körében is gyakori lehet, megjelenése pedig kiszámíthatatlan. Előfordulhat, hogy mondjuk az első száz méh- vagy darázsszúrás meg se kottyan, aztán a százegyediknél hirtelen rosszul lesz az illető.

– Az milyen tünetekkel jár?

– Vérnyomásesés, fejfájás, szédülés vagy akár eszméletvesztés. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell  jutnia az érintettnek, mert előfordulhat, hogy csak a gyors beavatkozás, például egy azonnali adrenalininjekció, illetve az antihisztamin segíthet.

– Vagy a kalcium-pezsgőtabletta, amelyre sokan esküsznek.

– Ez egy régi, téves elképzelés, amelyet el kellene felejteni! Hatástalan.

– Miért érzékeljük úgy, hogy idén mintha több volna a darázs?

– Július és augusztus a két legmelegebb hónap, a darázscsaládokon belül ilyenkor drámaian megnő az egyedszám, ami természetes dolog. Idén azonban az extrém forróság és csapadékhiány miatt a darazsak látható egyedszáma nagyobb, ami nem jelenti azt, hogy a tényleges létszámuk is nőtt. 

– Tehát nincs is több? 

– Ennek megértéséhez egy kis rendszertani magyarázat szükséges. Az általunk ismert társas redősszárnyú darazsak családja két alcsaládot foglal magába. A Polistinae alcsaládba tartozik például a sárgafoltos papírdarázs, a padlásdarázs és a déli papírdarázs, a Vespinae alcsaládba pedig többek között a lódarázs, a német- és a kecskedarázs. Az alapvető különbség a két alcsalád képviselői között, hogy a papírdarazsak burok nélküli, egylépes fészkeket alakítanak ki jellemzően szűk helyeken: zárt szerelvényekben, tetőcserepek alatti résekben, postaládákban, és emiatt érzékenyebbek az extrém hőségre. Ilyenkor a hűvösebb, árnyékos helyeken, például a növények levelei között megbújva keresnek maguknak menedéket. A Vespinae alcsaládba tartozó társas darazsak többlépes, burokkal rendelkező, akár tízezres egyedszámot magába foglaló fészket építenek, amely jobban ellenáll a hőmérsékleti anomáliáknak. 

– Említette a csapadékhiányt is mint megváltozott viselkedésük másik okát.

– A darazsak a begyükben odaszállított vizet a felületekre juttatva és onnan elpárologtatva hőelvonás révén hűtik a fészket. Ha nem találnak vizet, az fokozza a fészkek felhevülését. 

– Az agresszió is összefügg mindezzel?

– Tudom, hogy az agresszió bekerült a hétköznapi szóhasználatba, de ez a tudományos világban egészen mást jelent, mint amire most itt gondolunk. A darazsakra inkább a defenzivitás jellemző, vagyis a védekezés. Csak amikor veszélyben érzik magukat vagy fészküket, akkor követik a „legjobb védekezés a támadás” elvét.

– Rendben, de ha kiül a család a teraszra ebédelni, miért jelennek meg rögtön a darazsak? Ezt az ember agressziónak éli meg.

– Pedig ez nem támadás a részükről. Tudni érdemes, hogy a megjelenő darazsak nem tudnak szilárd táplálékot fogyasztani, de mivel sokat repülnek, magas energiatartalmú folyadékokat igyekeznek magukhoz venni. Ilyen lehet például a lecsöppenő kóla, a sör, a torta folyékony halmazállapotú cukros krémje. Amikor mégis azzal találkozunk, hogy kirágnak a szalámiszeletből egy kisebb falatot, azt a lárváiknak viszik, akik viszont húsevők. Hadonászni ilyenkor azért nem érdemes, mert támadásra késztetheti őket. Az itatótálak kihelyezése ökológiailag mindenképpen üdvös megoldás lehet a kertben. Ám ha túl attraktív a kihelyezett tápanyagkínálat, akkor a messzebbi kolóniákból is odavonzhatjuk a darazsakat. 

– Gondolom, a saját kezűleg történő darázs­irtást nem tanácsolja…

– A jellemzően padlástérben vagy föld alatti üregekben fészkelő darazsak esetében veszélyesnek tartom a magánakciót, érdemes ezt inkább szakemberre bízni.

Borítókép: Paulovkin András (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.