Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A megszorítások közt szocializálódó fiatal nemzedék vajon milyen életfilozófiát visz tovább? A hatások és ellenhatások kényszerében akár még új megoldások is kikristályosodhatnak.
– Az emberiség a története során az alkalmazkodóképességének köszönhetően élte túl azt a sok-sok katasztrófát, amelyet időnként maga idézett elő. Hogy a mostani válság milyen változásokat fog elindítani a társadalomban, az részben megjósolható – mondja Földi Rita klinikai szakpszichológus.
– Az idősebb nemzedék tagjai emlékezhetnek még arra, hogy a falvakban sok helyen áram sem volt az 1950-es, 60-as években, az emberek hiányállapotban éltek, ezért sokkal jobban megnézték, hogyan tudnak félretenni, biztonságos hátteret teremteni maguknak és a családjuknak. Lesz-e meleg étel mindennap az asztalon?
A történelem az emberi alkalmazkodóképességről is szól. Mostanában rezilienciának, vagyis rugalmas ellenállási képességnek nevezzük azt a lelki hozzáállást, amellyel a váratlan, megterhelő, szorongást keltő helyzeteken is úrrá lehetünk.
A megküzdésre, a reziliencia fejlesztésére kinek-kinek a világjárvány is alkalmat adott, a Covid-helyzettel felerősödő problémákon ráadásul lemérhető, milyen állapotban van jelenleg a magyar társadalom. Az adatok szerint megnőtt az obezitások – kóros elhízások – száma, de válaszul, ennek mintegy ellenhatásaként növekedett az aktívan sportolók száma is.
Földi Rita szerint a jelenségek hatás-ellenhatás mentén vizsgálandók, mert a pozitív és negatív válaszok társadalmi szinten egy időben megfigyelhetők.
– Akik rendszeresen kirándulnak, futnak, bicikliznek, úsznak, azok nemcsak a testi, hanem a lelki egyensúlyuk szempontjából is nagyon hasznos tevékenységet végeznek – állapítja meg a pszichológus.
– Ellenpéldaként ott vannak azok, akik magukba fordultak a bezártság időszakában, így lelki értelemben megtapasztalták a hiányállapotot. Mitől függ, hogy ki hogyan reagál a váratlan helyzetekre?
Nem mindegy, milyen megküzdési stratégiákat sajátítottunk el gyerekkorunkban a korai évektől a serdülőkor végéig. Fontos mozzanat ugyanakkor annak megtapasztalása is, hogy egy korábbi krízisre adott válaszunk hatékony megoldáshoz vezetett. Saját, megerősítő élményeinken túl jelentős részben mégis a családi mintától függ, megtanultuk-e, hogyan lehet konfliktusokat megoldani és váratlan helyzetekhez alkalmazkodni.
A szocializmus utolsó évtizedében sokan már csak megszokásból is fogukhoz verték a garast. A mindenáron való spórolás egyfelől fokozta a biztonságérzetet, másfelől ráirányította a figyelmet az életminőség kérdésére. A kor lenyomatát adja Polcz Alaine rendszerváltozás utáni sikerkönyve, már a címválasztásával is: Főzzünk örömmel! – Egészségesen, gyorsan, olcsón.
A szerző három éhezési időszakon és több jegyrendszeren esett át, megélt néhány inflációt (románt és magyart), mégis állítja, az ilyenféle válságok alig érintik az élet célját: az örömöt, a boldogságot, a harmóniát, ha van valami kis létalapunk anyagi és lelki értelemben is. Szakácskönyve életvezetési kalauz, amely nem téveszti szem elől, hogy „enni mindig most kell”, vagyis a tervezés, a jövőért való aggodalom közepette sem szabad megfeledkezni a jelen pillanat örömeiről.
Életfeladat: mindent a saját értékén kezelni – a fogyasztói társadalom ezen a ponton átesett a ló túloldalára. A pazarló életforma tünet, erre figyelmeztetnek az elképesztő méretű ételadagok, meg a maradék, amely a szemétben landol.
– A jelenlegi gazdasági helyzetben is a tényleges szükségleteinkre hallgassunk – ajánlja Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke, oktatási programvezetője. – Most, hogy magasabb rezsit kell fizetni, talán egyre többen áttérnek a fenntartható fogyasztásra. A környezettudatos szemlélet a vízfogyasztásunkra és más energiahordozók használatára is kiterjeszthető.
A magyar átlagpolgár naponta több mint egy kilogramm hulladékot termel – mi ez, ha nem pazarlás?! Sok tekintetben nem is a fogyasztót terheli a felelősség, hanem azt az infrastruktúrát, amelyben élünk, mégis azt gondolom, eddig voltunk túlságosan elkényeztetve, mert nem szembesültünk a következményekkel. Amit meg tudunk tenni a saját környezetünkben, tegyük meg most: fogyasztóként az energiatakarékos megoldást, vásárlásnál a csomagolásmentes vagy újratölthető terméket részesítsük előnyben. És nem kell mindig mindenből a legújabbat venni.
Jellemző módon a társadalmi fejlődés egyik fokmérője, hogy mennyi háztartási géppel rendelkezünk. A lakosságot valóban elégedettséggel tölti el az eszközök használata, sőt pusztán már a birtoklása is, a tapasztalatok szerint ugyanis számtalan kihasználatlan háztartási gép, elektronikus eszköz lapul a fiókok, szekrények mélyén.
A pazarlás kultúrája azonban nemcsak a kiapadhatatlan bőséggel, de a hiányainkkal is szembesít: nem biztos, hogy mindig mindent meg tudunk venni, vagy ha igen, akkor sem az adja a boldogságot. Hamar elévülnek, lecserélhetővé válnak a dolgaink, és ez sajnos nem csak a tárgyainkra érvényes. Az árubőséggel és az információdömpinggel átéljük a választás folyamatos dilemmáját, amely igénybe veszi alkalmazkodóképességünket.
A nehézségeket tetézi az elhúzódó vírushelyzet és az attól való félelem, hogy a következő hónapokban visszatérnek a korlátozások. A szorongást még inkább fokozza az instabil gazdaság és a háború veszélye.
– A bizonytalanság érzésének enyhítése érdekében az anyagi segítség mellett a családok mentális támogatására is érdemes nagyobb figyelmet fordítani válság idején – mondja Földi Rita.
– Az elmúlt év Covid-kutatásai megmutatták, hogy a családi, baráti kapcsolatoknak kiemelt szerepük van a szorongás csökkentésében. Ez egybevág Kopp Mária és Skrabski Árpád magyar lelkiállapotról szóló, korábbi vizsgálatával, amely bizonyítja, hogy mind mentálisan, mind fizikailag egészségesebb életet él az, aki számíthat társas támogatásra. A tudomány képviselői már a hatvanas években leírták, hogy a modern világ a figyelem hiányától szenved.
Mit mondjunk akkor most? Meghallgatjuk-e a másikat, vagy mindenki egyszerre mondja a magáét? Sokat segíthet a közérzetünkön, ha élővé tesszük kapcsolatainkat, mert a másik ember az, aki a nehéz élethelyzetekben valódi támogatást adhat. Klinikai interjúkban is azt kérdezzük a nehéz élethelyzetbe került személytől: kire tud támaszkodni?
Közösségi alkalmakon szintén megtapasztalható az egymásra irányuló figyelem – a társas támogatás –, ám az ilyen helyzetekbe érdemes aktívan bevonódni, mert teljesen másként hat a személyiségünkre, ha nemcsak nézői, hanem cselekvő részesei is vagyunk az eseményeknek.
A nemzedékek közötti kapcsolatot erősítheti, ha az idősek felelevenítik, hányféle nehézségből vágták ki már magukat korábbi válságok idején. Ne feledjük: az ember önértékelése attól függ, milyen tevékenységben sikeres vagy látja sikeresnek önmagát – erősíti meg a pszichológus. Az idősek például tudják, hogyan érdemes kialakítani a heti étrendet úgy, hogy a maradék anyagok felhasználásával jóízű, egészséges ételeket készítsünk. A fiatalok egy-egy ötlet nyomán élményt szereznek arról, hogy a nehéz helyzetekhez is lehet alkalmazkodni.
A Humusz Szövetség munkatársa szerint a fogyasztáscsökkentés nem a nélkülözők és a legszegényebb rétegek feladata, inkább azoké, akik az elmúlt évtizedekben többet fogyasztottak a fenntarthatónál. Magyarországon is sokan tartoznak ebbe a tehetős rétegbe – hívja fel a különbségekre a figyelmet Merza Péter, majd hozzáteszi: tudósok és kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot a klímaváltozás miatt, ennek ellenére sem történtek meg azok a jól megtervezhető lépések, amelyek a társadalmi szintű változáshoz szükségesek.
Most hirtelen berúgja az ajtót a válság, amelyre egyébként fel is lehetett volna készülni. A piac a válság első jeleire is azonnal reagált. A rezsicsökkentés változásának bejelentése hatással volt az ingatlanpiacra, jó néhány településen megnőtt például a második otthonként használt eladó nyaralók száma.
– Akik otthonteremtési szándékkal vagy akár befektetési céllal házat, lakást keresnek, egyre tudatosabban figyelik az ingatlanok besorolását és energetikai tulajdonságait – elemzi a piac mozgását Benedikt Károly, a Duna House marketing- és PR-vezetője. – Már most kevésbé népszerűek a nagy alapterületű, korszerűtlen, többgenerációs családi házak vagy azok a belvárosi, szétválasztott nagy lakások, ahol nincsenek külön fogyasztási helyek kialakítva.
Keresettebbek lettek az alacsony energiaigényű családi házak, illetve a kisebb alapterületű lakások vagy például a panelek. Az eladók sokkal lassabban reagálnak a változásra. Ha felmérték is egyesek, hogy korszerűtlen vagy feleslegesen nagy alapterületű házban élnek, a tényleges reális lépések az első magasabb számlák megjelenésével, a téli hónapokban várhatók.
Év végén vagy a következő év elején bizonyára több ilyen típusú ingatlan fog piacra kerülni, kérdés, hogy milyen áron. Az értékesítés előtt jó irány az ingatlanok korszerűsítése, amelyhez jelenleg állami támogatás is elérhető, vagy a családon belüli ingatlancsere, esetleg az összeköltözés.
Mindenképp üdvös, ha feltesszük magunknak a kérdést: tényleg kütyüktől, ruháktól, a közösségi médián érkezett lájkoktól vagyunk jól, vagy inkább olyan élményektől, amelyek pénzbe sem kerülnek?
A Humusz Szövetség munkatársa szerint érdemes átgondolnunk, mit tehetünk magunkért, hogy ne a fogyasztásban és a vásárlásban találjuk meg az örömünket. A válasz nyilván nem fogja megnyugtatni azt, aki éppen a hétszeres rezsiszámlát kapja, de Merza Péter még így is meggyőződéssel mondja, hogy hosszú távra érdemes tervezni. És a megoldások sokszor ott vannak a közvetlen környezetünkben. Közösségben, emberi kapcsolatainkon keresztül könnyebb a problémákra válaszokat találni.
Borítókép: Szerényi Gábor rajza
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A rendszerváltás, mint szólam, elsősorban a hajdani valódi rendszerváltókat gyalázza és teszi idézőjelbe az egész életüket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!