időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo

A megszorítások közt szocializálódó fiatal nemzedék milyen életfilozófiát visz tovább?

Tóth Ida
2022.09.04. 12:00 2022.09.04. 15:09
A megszorítások közt szocializálódó fiatal nemzedék milyen életfilozófiát visz tovább?

Hiánygazdaságban előjönnek a régi reflexek: a bizonytalansággal felerősödik a bizalmatlanság, az ügyeskedéssel párhuzamosan megnő a kontroll igénye. A Duna House elemzése szerint a rezsicsökkentés változásának ­bejelentésére azonnal megmozdult az ingatlanpiac. Az anyagiakon túl a családok mentális támogatására is ­érdemes figyelmet fordítani a szorongás érzésének enyhítése érdekében.

Jobb, ha gyakrabban tankolunk – hallom sorban állás közben a mögöttem álló férfi hangját a benzinkútnál –, ilyen időkben legyen csak tele a tank. Ahogy nő a bizonytalanság, úgy törekszünk egyre inkább a kiszámíthatóságra. Hol vannak már az első márciusi napok prognózisai, amelyek szerint két-három hét alatt véget ér a villámháború?! El is felejtettük ezeket az előrejelzéseket, kezdünk az elhúzódó krízisre berendezkedni. 

Az idősebbek megéltek már hasonlót:
– Az ötvenes években gyerekként is megtapasztaltam a kényszerű takarékosságot – mesé­li­ az 1944-es születésű szomszédasszony.
– A hiány, a jegyrendszer hozta ugyan magával, de hamar életformává vált a beosztás, az előrelátó gondoskodás. 

A szükség rendkívül találékonnyá tette a felnőtteket, akik sokszor humorral kezelték a nehézségeket. A nagyanyám még úgy mondta: lyukas gatyafenékből vadonatúj túrós­zacskó készül. Az élelmiszerhiány pedig új ötleteket adott, titkos praktikákkal gesztenyepüré lett a szárazbabból, velő élesztőből és tojásból…

Dobd el a régit?

Összehasonlítható-e a mostani helyzet a világháború idejével vagy az ötvenes évekkel? Hiszen alapvetően más a kiindulópont: fogyasztói társadalomban élünk, és a piacgazdaság hatásai alól nem tudjuk kivonni magunkat se pró, se kontra. 

A reklám is azt sulykolja, hogy dobd el a régit. A gyártók tervezett elavulással számolnak, a pazarlás kultúrája odáig megy, hogy ne is akard megjavíttatni azt, ami elromlott. Aki megjavíthatná, a szakember mondja, hogy olcsóbb megvenni az újat. 

A társadalom persze érzékeli ezeket a túlzásokat, és a maga módján reagál is rájuk – az inga visszaleng –: itt vannak a zero waste mozgalmak, amelyek pazarlás helyett „nulla hulladékot”, szemétmentes életmódot, újrahasznosítást hirdetnek. A fejlett Nyugat kérdései és megoldási kísérletei ezek. Jelen pillanatban még ebben élünk, elhúzódó háború esetén viszont épp ez a keretrendszer fog megváltozni nagyon hamar.

A hírek szerint az infláció következményeként előállhat olyan helyzet, hogy a létfenntartási termékek fogyasztását is korlátozni kell.
A hiánygazdaság előhoz régi reflexeket: a bizonytalansággal felerősödik a bizalmatlanság, a gyanakvás, a szorongás, az ügyeskedés, ezzel párhuzamosan pedig megnő a kontroll igénye. 

A megszorítások közt szocializálódó fiatal nemzedék vajon milyen életfilozófiát visz tovább? A hatások és ellenhatások kényszerében akár még új megoldások is kikristályosodhatnak.

– Az emberiség a története során az alkalmazkodóképességének köszönhetően élte túl azt a sok-sok katasztrófát, amelyet időnként maga idézett elő. Hogy a mostani válság milyen változásokat fog elindítani a társadalomban, az részben megjósolható – mondja Földi Rita klinikai szakpszichológus. 

– Az idősebb nemzedék tagjai emlékezhetnek még arra, hogy a falvakban sok helyen áram sem volt az 1950-es, 60-as években, az emberek hiányállapotban éltek, ezért sokkal jobban megnézték, hogyan tudnak félretenni, biztonságos hátteret teremteni maguknak és a családjuknak. Lesz-e meleg étel mindennap az asztalon?

A történelem az emberi alkalmazkodóképességről is szól. Mostanában rezilienciának, vagyis rugalmas ellenállási képességnek nevezzük azt a lelki hozzáállást, amellyel a váratlan, megterhelő, szorongást keltő helyzeteken is úrrá lehetünk.

A megküzdésre, a reziliencia fejlesztésére kinek-kinek a világjárvány is alkalmat adott, a Covid-­helyzettel felerősödő problémákon ráadásul lemérhető, milyen állapotban van jelenleg a magyar társadalom. Az adatok szerint megnőtt az obezitások – kóros elhízások – száma, de válaszul, ennek mintegy ellenhatásaként növekedett az aktívan sportolók száma is. 

Földi Rita szerint a jelenségek hatás-ellenhatás mentén vizsgálandók, mert a pozitív és negatív válaszok társadalmi szinten egy időben megfigyelhetők.
– Akik rendszeresen kirándulnak, futnak, bicikliznek, úsznak, azok nemcsak a testi, hanem a lelki egyensúlyuk szempontjából is nagyon hasznos tevékenységet végeznek – állapítja meg a pszichológus. 

– Ellenpéldaként ott vannak azok, akik magukba fordultak a bezártság időszakában, így lelki értelemben megtapasztalták a hiányállapotot. Mitől függ, hogy ki hogyan reagál a váratlan helyzetekre? 

Nem mindegy, milyen megküzdési stratégiákat sajátítottunk el gyerekkorunkban a korai évektől a serdülőkor végéig. Fontos mozzanat ugyanakkor annak megtapasztalása is, hogy egy korábbi krízisre adott válaszunk hatékony megoldáshoz vezetett. Saját, megerősítő élményeinken túl jelentős részben mégis a családi mintától függ, megtanultuk-e, hogyan lehet konfliktusokat megoldani és váratlan helyzetekhez alkalmazkodni.

A választás dilemmája

A szocializmus utolsó évtizedében sokan már csak megszokásból is fogukhoz verték a garast. A mindenáron való spórolás egyfelől fokozta a biztonságérzetet, másfelől ráirányította a figyelmet az életminőség kérdésére. A kor lenyomatát adja Polcz Alaine rendszerváltozás utáni sikerkönyve, már a címválasztásával is: Főzzünk örömmel! – Egészségesen, gyorsan, olcsón.

A szerző három éhezési időszakon és több jegyrendszeren esett át, megélt néhány inflációt (románt és magyart), mégis állítja, az ilyenféle válságok alig érintik az élet célját: az örömöt, a boldogságot, a harmóniát, ha van valami kis lét­alapunk anyagi és lelki értelemben is. Szakácskönyve életvezetési kalauz, amely nem téveszti szem elől, hogy „enni mindig most kell”, vagyis a tervezés, a jövőért való aggodalom közepette sem szabad megfeledkezni a jelen pillanat örömeiről. 

Életfeladat: mindent a saját értékén kezelni – a fogyasztói társadalom ezen a ponton átesett a ló túloldalára. A pazarló életforma tünet, erre figyelmeztetnek az elképesztő méretű ételadagok, meg a maradék, amely a szemétben landol.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben is a tényleges szükségleteinkre hallgassunk – ajánlja Merza­ Péter, a Humusz Szövetség alelnöke, oktatási programvezetője. – Most, hogy magasabb rezsit kell fizetni, talán egyre többen áttérnek a fenntartható fogyasztásra. A környezettudatos szemlélet a vízfogyasztásunkra és más energiahordozók használatára is kiterjeszthető. 

A magyar átlagpolgár naponta több mint egy kilogramm hulladékot termel – mi ez, ha nem pazarlás?! Sok tekintetben nem is a fogyasztót terheli a felelősség, hanem azt az infrastruktúrát, amelyben élünk, mégis azt gondolom, eddig voltunk túlságosan elkényeztetve, mert nem szembesültünk a következményekkel. Amit meg tudunk tenni a saját környezetünkben, tegyük meg most: fogyasztóként az energiatakarékos megoldást, vásárlásnál a csomagolásmentes vagy újratölthető terméket részesítsük előnyben. És nem kell mindig mindenből a legújabbat venni.

Jellemző módon a társadalmi fejlődés egyik fokmérője, hogy mennyi háztartási géppel rendelkezünk. A lakosságot valóban elégedettséggel tölti el az eszközök használata, sőt pusztán már a birtoklása is, a tapasztalatok szerint ugyanis számtalan kihasználatlan háztartási gép, elektronikus eszköz lapul a fiókok, szekrények mélyén. 

A pazarlás kultúrája azonban nemcsak a kiapadhatatlan bőséggel, de a hiányainkkal is szembesít: nem biztos, hogy mindig mindent meg tudunk venni, vagy ha igen, akkor sem az adja a boldogságot. Hamar elévülnek, lecserélhetővé válnak a dolgaink, és ez sajnos nem csak a tárgyainkra érvényes. Az árubőséggel és az információdömpinggel átéljük a választás folyamatos dilemmáját, amely igénybe veszi alkalmazkodóképességünket. 

A nehézségeket tetézi az elhúzódó vírushelyzet és az attól való félelem, hogy a következő hónapokban visszatérnek a korlátozások. A szorongást még inkább fokozza az instabil gazdaság és a háború veszélye.

– A bizonytalanság érzésének enyhítése érdekében az anyagi segítség mellett a családok mentális támogatására is érdemes nagyobb figyelmet fordítani válság idején – mondja Földi­ Rita.

– Az elmúlt év Covid-kutatásai megmutatták, hogy a családi, baráti kapcsolatoknak kiemelt szerepük van a szorongás csökkentésében. Ez egybevág Kopp Mária és Skrabski Árpád magyar lelkiállapotról szóló, korábbi vizsgálatával, amely bizonyítja, hogy mind mentálisan, mind fizikailag egészségesebb életet él az, aki számíthat társas támogatásra. A tudomány képviselői már a hatvanas években leírták, hogy a modern világ a figyelem hiányától szenved. 

Mit mondjunk akkor most? Meghallgatjuk-e a másikat, vagy mindenki egyszerre mondja a magáét? Sokat segíthet a közérzetünkön, ha élővé tesszük kapcsolatainkat, mert a másik ember az, aki a nehéz élethelyzetekben valódi támogatást adhat. Klinikai interjúkban is azt kérdezzük a nehéz élethelyzetbe került személytől: kire tud támaszkodni?

Emlékezés Sarkadi Imrére

Sarkadi Imrét, az ötvenes, majd hatvanas évek elejének „sztáríróját” is leselejtezte a zűrzavaros kor.

Piaci hatások

Közösségi alkalmakon szintén megtapasztalható az egymásra irányuló figyelem – a társas támogatás –, ám az ilyen helyzetekbe érdemes aktívan bevonódni, mert teljesen másként hat a személyiségünkre, ha nemcsak nézői, hanem cselekvő részesei is vagyunk az eseményeknek. 

A nemzedékek közötti kapcsolatot erősítheti, ha az idősek felelevenítik, hányféle nehézségből vágták ki már magukat korábbi válságok idején. Ne feledjük: az ember önértékelése attól függ, milyen tevékenységben sikeres vagy látja sikeresnek önmagát – erősíti meg a pszichológus. Az idősek például tudják, hogyan érdemes kialakítani a heti étrendet úgy, hogy a maradék anyagok felhasználásával jóízű, egészséges ételeket készítsünk. A fiatalok egy-egy ötlet nyomán élményt szereznek arról, hogy a nehéz helyzetekhez is lehet alkalmazkodni.

A Humusz Szövetség munkatársa szerint a fogyasztáscsökkentés nem a nélkülözők és a legszegényebb rétegek feladata, inkább azoké, akik az elmúlt évtizedekben többet fogyasztottak a fenntarthatónál. Magyarországon is sokan tartoznak ebbe a tehetős rétegbe – hívja fel a különbségekre a figyelmet Merza Péter, majd hozzáteszi: tudósok és kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot a klímaváltozás miatt, ennek ellenére sem történtek meg azok a jól megtervezhető lépések, amelyek a társadalmi szintű változáshoz szükségesek. 

Most hirtelen berúgja az ajtót a válság, amelyre egyébként fel is lehetett volna készülni. A piac a válság első jeleire is azonnal reagált. A rezsicsökkentés változásának bejelentése hatással volt az ingatlanpiacra, jó néhány ­településen megnőtt például a második ­otthonként használt eladó nyaralók száma.

– Akik otthonteremtési szándékkal vagy akár befektetési céllal házat, lakást keresnek, egyre tudatosabban figyelik az ingatlanok besorolását és energetikai tulajdonságait – elemzi a piac mozgását Benedikt Károly, a Duna House marketing- és PR-vezetője. – Már most kevésbé népszerűek a nagy alapterületű, korszerűtlen, többgenerációs családi házak vagy azok a belvárosi, szétválasztott nagy lakások, ahol nincsenek külön fogyasztási helyek kialakítva. 

Keresettebbek lettek az alacsony energiaigényű családi házak, illetve a kisebb alapterületű lakások vagy például a panelek. Az eladók sokkal lassabban rea­gálnak a változásra. Ha felmérték is egyesek, hogy korszerűtlen vagy feleslegesen nagy alapterületű házban élnek, a tényleges reális lépések az első magasabb számlák megjelenésével, a téli hónapokban várhatók. 

Év végén vagy a következő év elején bizonyára több ilyen típusú ingatlan fog piacra kerülni, kérdés, hogy milyen áron. Az értékesítés előtt jó irány az ingatlanok korszerűsítése, amelyhez jelenleg állami támogatás is elérhető, vagy a családon belüli ingatlancsere, esetleg az összeköltözés.

Mindenképp üdvös, ha feltesszük magunknak a kérdést: tényleg kütyüktől, ruháktól, a közösségi médián érkezett lájkoktól vagyunk jól, vagy inkább olyan élményektől, amelyek pénzbe sem kerülnek? 

A Humusz Szövetség munkatársa szerint érdemes átgondolnunk, mit tehetünk magunkért, hogy ne a fogyasztásban és a vásárlásban találjuk meg az örömünket. A válasz nyilván nem fogja megnyugtatni azt, aki éppen a hétszeres rezsiszámlát kapja, de Merza Péter még így is meggyőződéssel mondja, hogy hosszú távra érdemes tervezni. És a megoldások sokszor ott vannak a közvetlen környezetünkben. Közösségben, emberi kapcsolatainkon keresztül könnyebb a problémákra válaszokat találni.

Borítókép: Szerényi Gábor rajza 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.