időjárás 18°C Amália 2022. október 7.
logo

Jóna Dávid verseskötete őrzi a poétikai hagyományokat

Csontos Márta
2022.09.23. 10:00 2022.09.23. 11:50
Jóna Dávid verseskötete őrzi a poétikai hagyományokat

Napjainkban, amikor online és print változatban is verstenger fogad bennünket, jóleső érzés egy tehetséges költő írásait olvasni, hogy a különböző élethelyzetek megjelenítésével mi, az olvasók is élményeinek részeseivé válunk. A mondanivaló lényegéről maga a költő így nyilatkozik: „Így már ötven felett […] a verseknek kiemelten fontos szerepük lehet a jelenünkben […], hogy a fájó élethelyzetek feldolgozhatók legyenek, történetekké szelídüljenek, hogy a szépségkeresés élményével felülíródjanak.”

Jóna Dávid idei könyvheti újdonsága, a Dééévid, aranyapám! formavilágában is képes megőrizni a poétikai hagyományokat, s mindezt igazán egyéni hangvételben tárja elénk. 

Film a szomorúság háromszögéről

Egy film, amely igazán elmegy a végsőkig, nem finomkodik, és helyenként igazán őrült a humora, sok szempontból mégis korunk tökéletes vígjátéka.

Nem akar világnézeti vagy stílusbeli különbözőségeket kiemelni. Hagyomány és modernség ötvözetében sajátos értékteremtő munkát végez, és arra inspirál, hogy a diszharmóniát harmóniává alakítsuk az általunk lakott élettérben. Erre ösztönöz bennünket elszántan, tudja, hogy a szenzorok és algoritmusok a digitális világban látszatmegoldásokat kínálva próbálnak megnyugvást hozni az embernek, aki a végén puszta vonalkóddá változik. A Húsvéti szonettben Jézus alakját felidézve is racionális szubjektivitást tükröz: „Oly egyszerű és bonyolult mégis, / elvonja lényegét a sokféle tézis, / a lényeg pedig elvész a sokban.”

A szerző írásai megcáfolni látszanak Blaise Pascal­ azon kijelentését, mely szerint a képzelet az értelem ellensége, és csak tetszeleg az ember abban, hogy mennyi mindenre képes. 

A kötetbe gyűjtött írások felvetik azt a kérdést, hogy vajon a költészetben szükséges-e a közéleti állásfoglalás, az erkölcsi felelősség, van-e a költőnek küldetése, vagy kellő magasságból szemlélődve eltávolodhat az életszerűségtől. A költészet valójában, ahogy Lászlóffy Aladár fogalmazott, a valóság birtokbavételének egyik eszköze, ez a valóság pedig a korszellem viszonyulásait is jelenti a felvetődött kérdésekre. A Jóna-kommunikáció is ezt hangsúlyozza: „Ékezet vagyok / egy isteni szöveg hangsúlyát hordom.”

A verseket olvasva eszembe jut Kántás Balázs érdekes tanulmánya, a Poetica Humanistica Hungarica. A szerző azzal foglalkozik benne, hogy napjainkban a versek besorolhatók-e közéleti-képviseleti kategóriákba, s mennyire feladata a költőnek reflektálni a közéletre. 

A költői szövegek szubjektivitása ugyanis sokszor az elképzelt valóság megjelenítése. Jóna Dávid költői beszédmódja olyan lírai kommunikáció, amely abszolút humanista beállítottságot tükröz. Verseiben ösztönösen is érzi, hogy az alkotószubjektum nyelvi-költői felkészültségével költői önfelmutatást végez, így hívja fel a figyelmet az értékmentés fontosságára, a hamis értékek eltávolítására. Mindez csak végigélt szenvedések sorozatán keresztül valósítható meg: „A történelem megpihent nálam, / békét álmodott, mi mást? / Önmaga elpusztításában / álma szövetében nem talált értelmet, se moralitást.”

Jóna Dávid kötetének záró része az Ostromnapló, amely az elmúlt két esztendő retteneteiből táplálkozó abszurd helyzeteket mutatja be mint „sorszámozott sorscsapásokat” a „halál vércsekarmai között”.
(Jóna Dávid: Dééévid, aranyapám! Hungarovox Kiadó, Budapest, 2022, 230 oldal. Ára: 3490 forint)

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.