időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo

Lehet-e kiengesztelődés Ferenc pápa menekültpárti álláspontja és az olasz jobboldal migrációellenes politikája között?

Szőcs László (Róma)
2022.09.24. 10:00
Lehet-e kiengesztelődés Ferenc pápa menekültpárti álláspontja és az olasz jobboldal migrációellenes politikája között?

A mai világ kihívásaira és saját belső problémáira is fogékony egyház képe bontakozott ki azok előtt az újságírók és diplomaták előtt, akik egy héten át vehettek részt vatikáni háttérbeszélgetéseken. A világegyház ugyanakkor nem stopperórával méri az időt: hozzá viszonyítva az olasz választások Rómában is látható kampányelemei a mulandóság pillanatfelvételei.

Lehár Ferenc téved: a mosoly országa a római Via del Casalettón található, a 8-as busz végállomásán – az pedig ízlés kérdése, hogy ki-ki Giorgia Meloni vagy Matteo Salvini nézését találja-e elbűvölőbbnek. 

Az előrébb várakozó bordó busz hátulján kibérelt reklámfelületen Meloni, az a jobboldali politikusnő virít, aki a vasárnapi parlamenti választások után Olaszország első női miniszterelnöke lehet a felmérések szerint („Készek vagyunk újra felemelni Itáliát” – hirdeti), míg az utána következő jármű a Liga erős emberét népszerűsíti az egykulcsos, 15 százalékos adó elképzelésével. 

Mindketten Magyarország barátai, egyben erősen bevándorlásellenesek. Meloni a nyáron megosztotta az olasz közvéleményt, amikor közzétette azt a videót, amelyen egy fiatal guineai menedékkérő megerőszakol egy ukrán nőt, aki pedig a férfi anyja lehetne, miközben Salvini újra Lampedusára látogatott, hogy beszámoljon a Földközi-tenger európai kapujának számító kis szigeten uralkodó áldatlan állapotokról. 

A hatvanmilliós országba csaknem egymillió jövevény érkezett tengeren a 2015-ös migrációs válság óta, hogy Európában lelje meg új hazáját.

Ennek mérlege – mint arról a napisajtó is rendszeresen beszámolt – minimum ellentmondásos. A Via del Casalettóról pedig csak pár kilométert kell gyalogolnia az utazónak, hogy a Szent Péter téren a kanadai Timothy ­Schmalz szobor­együttese, az Ismeretlen angyalok táruljon a szeme elé. 

Ez most már három éve, Ferenc pápa sür­getésére állít emléket a nácizmus elől menekülő zsidótól kezdve­ a szíriai polgárháború üldözöttjéig a világ összes menekültjének. A tulaj­donképpeni Rómából a Szentszékig – nem kevéssé szimbolikusan – a Kiengesztelődés útján, a Via della Conciliazionén jutunk el; a Benito Mussolini diktátor idején épített impozáns sugárút az 1929-es lateráni szerződést, Olaszország és a pápai állam kiegyezését idézi. 

Létrejöhet-e vajon kiegyezés vagy – hogy egy, a teológiából is ismert fogalmat vegyünk – kiengesztelődés Ferenc közismerten menekültpárti álláspontja, illetve a vasárnapi választás megnyerésére esélyes olasz jobboldal migrációellenes politikája között? Egyáltalán szükség van-e ilyesmire az örök városban, ahol az egységes Olaszország alig másfél évszázados, itt azonban röpke másodperccel felérő történelme a Szent Péter tér obeliszkjével áll kontrasztban? 

Utóbbi már akkor évezredes volt, amikor a rómaiak elhurcolták Egyiptomból, a keresztet pedig csaknem fél évezrede helyezték a tetejébe… Andrea Gagliarducci, az ACI Stampa katolikus hírügynökség Vatikán-elemzője úgy véli, a gondolatok kibékítéséhez legalábbis történelmi perspektívára lenne szükségünk.

– Kiengesztelődés akkor lehetséges, ha a történelmi sebek már begyógyultak, az emberek pedig nemcsak a sajátjukon, hanem mások szemüvegén is képesek a múltjukba tekinteni. Mégpedig akkor is, ha a mások lencséi töröttek, nem mutatnak éles képet, vagy tévesek lennének – mondja el véleményét Gagliarducci, akivel egy-egy tányér csípős paradicsomos olasz tészta, penne all’arrabbiata felett beszélgetünk Róma egyik belvárosi éttermében.

A vendéglő – ismét csak szimbolikusan – egy­aránt kőhajításnyira fekszik a Palazzo Madamától, az olasz szenátus épületétől, ahol késhegyre menő viták zajlottak a migrációról, illetve a Szent Ágoston-templomtól.  

A Svájci Gárda eskütétele 2022 májusában a Vatikánban. A misszió változatlan, csak a kultúra változóban (Fotó: Europress/AFP)

– A konzervatív választói bázis nálunk eloszlik, nem feltétlenül esik egybe a katolikussal. Silvio Berlusconi először úgy nyert választást, hogy az egész olasz püspöki kar ellene volt. Az eltérő álláspontokat most csak jó érzékkel lehet kiegyenlíteni. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a politikai állásfoglalások jórészt ideológiai célokat és a választók megnyerését szolgálják, ténylegesen kormányozni azonban valami mást jelent – teszi hozzá Gagliarducci, aki egyben olasz választópolgár.

A katolikusokat képviselő világegyház pontosan tisztában van a glóbusz mai legnagyobb kihívásaival a migrációtól kezdve a Föld megóvásán át a felgyorsult, huszonnégy órás kommunikációig és híréhségig, de nem akar elhamarkodott választ adni ezekre – ezt a tanulságot vonhatták le egyhetes tanulmányútjukon újságírók, kommunikációs szakemberek és a Szentszékhez akkreditált diplomaták.

A csoport – köztük a Magyar Nemzet munkatársával – a minap az Opus Dei katolikus lelkiségi mozgalom égisze alatt működő római Pápai Szent Kereszt Egyetem háttérbeszélgetés-sorozatán vett részt. És számos szentszéki illetékes mellett három kiemelt vatikáni hivatal élén álló pápaválasztó bíborossal is megbeszéléseket folytathatott kötetlen formában. (Az ezeken elhangzottak – a szervezőkkel kötött megállapodás értelmében – néhány kivételtől eltekintve általánosságban használhatóak csak fel, megszólalóhoz rendelve közvetlenül nem idézhetőek.)

– Bergogliót, azaz Ferenc pápát nem lehet megérteni annak figyelembevétele nélkül, hogy maga is bevándorló-hátterű, olasz szülők argentin gyermeke – mondja egy illetékes.

De a háttérbeszélgetésekből az is világossá válik, a világegyház nemcsak a sanyarú sorsúak álmainak beteljesülését látja a migrációban, hanem annak árnyoldalaival, az embercsempészettel és az emberkereskedelemmel is számol – külön szakemberek, világutazók foglalkoznak ezzel a kérdéssel az egyházon belül.

Luis Tagle Fülöp-szigeteki bíborossal, Manila korábbi érsekével, a Népek Evangelizációjának Kongregációját vezető prefektussal, a Nemzetközi Karitász segélyszervezet elnökével csaknem két órát töltünk el. A 65 éves bíborosnak nemcsak az intellektuális kisugárzását érezzük, de derűjét és alapos önreflexióról árulkodó humorát is.

– Én voltam az utolsó bíboros, akit XVI. Benedek kreált. Aztán nyomban rájött, itt valami nem stimmel – mondja nevetve. Taglét az ázsiai Ferencnek tartják, és a Vatikánban attól függetlenül is pápaesélyesként, papabileként emlegetik, hogy nemrég felröppentek – majd időközben elhalkultak – a pápaságának tizedik évfordulójára készülő, 85 éves Ferenc lemondásáról szóló hírek.

Különös módon Tagle erényei közé ugyanazokat a tulajdonságait sorolják, mint amelyeket a hátrányai közé is. Nagyjából olyan idős, mint Szent II. János Pál 1978-ban, a megválasztásakor volt, azaz akár negyedszázadot is tölthetne Szent Péter trónján.

Megválasztása óriási nyitás lenne a fejlődő világ felé – noha bizonyos értelemben Ferencé is az volt –; Tagle személyében olyan távol-keleti főpapról beszélünk, akinek kínai gyökerei is vannak, ami óriási potenciált jelenthet a világegyház számára. De egyben a 2013-ban megkezdett ferenci nyitás folytatása is lenne: Tagle bíboros a kifelé tekintő egyház (chiesa in uscita) embere, „liberális” elképzelésekkel, amelyeket ugyanakkor nem mindenki oszt a vatikáni folyosókon.

Fel-felmerül a hetvenéves Erdő Péter bíboros neve is pápaesélyesként. Ez Magyarországnak legalább akkora elismerés, mint az, hogy a magyar újságíró láttán felemlegetik Novák Katalin minapi vatikáni látogatását, különösen pedig a nemzeti motívumokkal hímzett stólát, amelyen a köztársasági elnök maga is öltéseket végzett, mielőtt átadta volna a katolikus egyházfőnek.

A Palazzo del Sant’Uffizio, azaz a Szent Hivatal palotája fél évezrede áll, ez a Hittani Kongregáció épülete, amelyet a svájci gárdisták őriznek. Ennyi idő távlatából ma már mosolyogva emlegetik a reneszánsz palotában, hogy innen indították útjára az inkvizíciót, és tették indexre az egyház szempontjából nemkívánatos könyveket.

Újságíró ritkán jut el falai közé, ahol – némiképp leegyszerűsítve – a Szentszék „ideológiai és igazságügyi minisztériumát” működtetik a római Kúrián, a vatikáni bürokrácián belül.

Giorgia Meloni az olasz Rai 1 televíziós csatorna műsorában Zelenszkijjel a háttérben. A választásokra is rávetülnek a háború árnyai (Fotó: Europress/AFP)

Nem begyepesedett elmék fogadnak bennünket, az itt eltöltött másfél óra alatt kiderül, hogy a Hit Kongregációjában a világ 1,4 milliárd hívője számára szolgálnak naprakész teológiai tanítással. Így pontosan tisztában vannak a világnak a hit dogmáit érintő történéseivel, legyen szó akár az azonos neműek vagy az elváltak házasságáról, akár pedig a transzszexuálisokról, akiknek társadalmi vagy az egyházon belüli helyzete az Egyesült Államokban és Európában is heves viták tárgya. 

A Hittani Kongregáció dikasztériumában – hivatalában – nemcsak hitbéli, hanem fegyelmi ügyekkel is foglalkoznak. Ide futnak be a szexuális zaklatási ügyek is, amelyek az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államoktól Európán át Ausztráliáig megrázták a katolikus egyházat, és többek között a teljes chilei püspöki kar kollektív lemondásához vezettek.

Ferenc pápa 2019 februárjára hívta össze a kiskorúak védelmét célzó csúcsértekezletet, ami az egyházon belüli önvizsgálatot is felgyorsította. Ez is egyfajta kiengesztelődés – áldozat és elkövető között. Ehhez azonban át kell törniük a szokványos tagadás falát.

– Kötelességünk, hogy biztosítsuk, többé nem hallgattatják el az áldozatokat – mondja csoportunknak Tina Campbell, az egyház áldozatvédelemmel foglalkozó munkatársa, hozzátéve: – Számunkra a változás előidézésének folyamata épp olyan fontos, mint a végeredmény.

A Hittani Kongregációban azt ígérik: minden, az egyházmegyékből felterjesztett zaklatási ügyet kivizsgálnak. Ez a dikasztérium volt felelős – külső orvosszakértők bevonásával – a Covid–19-járvány elleni vakcinákról kialakított egyházi álláspontért is.

A bűnök a Kúriát, a Szentszék ma is főleg olasz befolyás alatt álló központi szervét sem kerülik el. Ferenc legalábbis az egyik karácsonyon meghökkentő, tizenöt pontból álló „bűnlajstrommal” köszöntötte munkatársait; ezen olyanok szerepeltek, mint a felhalmozás vagy a klikkesedés.

A latin mondás szerint a Kúriát folyton reformálják, Ferenc alatt azonban kívülálló főpapokat is bevontak ennek felügyeletébe. Az új idők új szeleinek jeleként most először világi személy és szintén most először nő a Szentszék külkapcsolataiért is felelős „államtitkárának” egyik helyettese. Francesca Di Giovanni olasz jogásznő reszortja a multilaterális diplomácia. Folytatódik a Vatikán bankjának, a Vallási Művek Intézetének rendbetétele is a korábbi évtizedek zavaros gazdálkodása után – állítják illetékesek.

– A missziónk változatlan, a krisztusi tanítás, de a kultúra megváltozott körülöttünk. A lényeg már ez! – mutatja a magasba mobiltelefonját a Szentszék kommunikációjáért felelős dikasztérium egyik illetékese. A Vatikán sem függetlenítheti magát a heti hétnapos, napi huszonnégy órás hírfolyamtól.

Erre is reagálva alakították át a pápa és a Kúria kommunikációját, oldották fel a párhuzamosságokat a szentszéki sajtóban, rendezték egységbe többek között a Vatikáni Rádiót és az Osservatore Romano napilapot. (Van mivel tartaniuk a lépést: csoportunk egyik tagja, egy pápua új-guineai missziós nővér odahaza saját TikTok- és You­Tube-csatornát működtet…) A kommunikációs részleg munkatársai azok közé tartoznak, akik feladatkörükből adódóan személyesen is rendszeresen találkoznak Ferenc pápával.

– Akármennyire elfoglalt is, mindig arra a személyre összpontosít, akivel beszél. Mintha csak egy szomszéd lenne, érdeklődik például a hozzátartozói felől – osztotta meg megfigyelését Alessandro Gisotti, a Vatikáni Média olasz főszerkesztő-helyettese. 

Ottjártunkkor a pápa elhalasztotta szokásos szerdai általános audienciáját, és Kazahsztánba utazott, a Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusára. A helyi, kisebb katolikus közösség bátorítása mellett Ferenc az egyik fő üzenetét személyesen adta volna át Kirill pátriárkának, az orosz ortodox egyház vezetőjének, aki azonban nem látogatott el az egykori szovjet tagköztársaságba. A Szentszék falai között egyelőre csalódottan szemlélik, hogy a pápa békepárti felhívásainak eddig nem sok foganatjuk volt, az ukrajnai háború immár hét hónapjának öldöklései után sem.

Borítókép: Pókember-jelmezbe öltözött férfi nyújt át maszkot Ferenc pápának a vatikáni Damasus-udvaron. A lényeg a tömegkommunikáció? (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.