Matolcsy Miklós a tanítható fenntarthatóságról és a papírba csomagolt szendvicsről mesélt

Már a középiskolában is megtanulható, hogyan éljünk harmóniában a természettel. Az új fenntarthatóság tantárgyat több mint kétszáz gimnáziumban kezdték el tanítani idén, a pedagógusok folyamatosan jelentkezhetnek a Zöld Föld oktatási és nevelési program tanárképzésére. Matolcsy Miklós, a program vezetője, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója klímapánik helyett rendszerszintű gondolkodást ajánl.

20220905 dunakeszi matolcsy miklos havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

– Mi értelme van fenntarthatóságot tanítani az iskolában?
– Fenntarthatóságot tanítani annyit jelent, mint az életet tanítani a maga összetettségében. A fenntarthatóság megvalósításához érdemes azonosulni egyfajta értékrenddel, és felkészülni az ehhez szükséges napi rutinok átalakítására. Ennek érdekében készítettük el a középiskolások Zöld Föld fenntarthatósági oktatási és nevelési programcsomagját a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, a Nemzeti alaptanterv előírásaival, illetve az uniós és hazai törekvésekkel összhangban.
– Vannak már látható eredményei a környezeti nevelésnek?
– A napokban publikáljuk a Diákok és tanárok a fenntarthatóságról – kutatási program 2022 összefoglaló gyorsjelentését. Ennek előzménye: harmadik éve kérdezzük meg a diákokat arról, hogy milyen megoldásokat ismernek a környezeti problémákra, mit értenek fenntarthatóságon, és mit tesznek vagy tennének érte. 

A Diákok és tanárok a fenntarthatóságról című, Kárpát-medencei léptékű vizsgálat keretében eddig több mint ötvenezer diák válaszolt a kérdéseinkre, és immár három év egymásra épülő eredményei állnak a rendelkezésünkre. A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai vezetésével zajlik a Fenntarthatósági Témahéten. 

A Föld napjához igazított témahetet 2016 óta szervezzük, fővédnöke Áder János, kiemelt támogatója a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. A program ideje alatt a feladatok feldolgozásához oktatócsomagok állnak a pedagógusok rendelkezésére; az időközben Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétté bővülő eseményen idén mintegy 1800 iskola négyszázezer diákja vett részt. Szervezés közben fogalmazódott meg bennünk a vágy, hogy milyen jó volna, ha ez a tudás beépülne a mindennapokba is. Ezt szolgálja a fenntarthatóság tantárgy, amely bevezethető a gimnáziumok 9–12. évfolyamán, de tartalmában és módszereiben alkalmas a komplex természettudományi ismeretek kiegészítésére, az osztályfőnöki órákon vagy szakkörökön való feldolgozásra is. A fenntarthatóság tantárgyból érettségizni is lehet.

– Nem késő középiskolásan elkezdeni a környezettudatos gondolkodást?
– Sosem késő. A témaheteken is megtapasztaltuk, mennyire okosan érvel a gimnazista korosztály, sok fiatalt ráadásul aktívan foglalkoztat a Föld sorsa. Az érdeklődést látva lépünk egyre beljebb: folyamatban van a középiskolai anyag angol nyelvű fordítása, illetve adaptálása a szakképzés rendszerére. Megkezdődött az egyetemi szakirányú továbbképzés fejlesztése is, és az általános iskolai tananyag fejlesztése ötödik osztálytól.
– Mit tehet a Földért egy gimnazista?
– Csak végig kell gondolni, hol jelenik meg a fenntarthatóság az életében. Reggel felkel, megáll a ruhásszekrény előtt, és felteszi magának a kérdést: mit vegyek fel? Tudjuk, hogy a divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, a fiatalokat ráadásul foglalkoztatja, honnan érkezik a ruha, és hogyan készül, mekkora az ökológiai lábnyoma egy farmernek, vagy hány köbméter víz kell egy fehér póló előállításához. 

A számokkal szembesülve azt is megértik, milyen előnye van az újrahasznosításnak. Étkezés közben kiszámolhatják: hány kilométert reggeliznek, vagyis honnan érkezik az étel, és miért fenntartható a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása. Rendszerszintű gondolkodást kínálunk, célunk, hogy a diák meglássa: minden mindennel összefügg, ha meghúzzuk a pókháló egyik szálát, az az egyetlen mozdulat az egész struktúrát megrezgeti.
– Ki taníthatja az új tantárgyat?
– Kilencedik vagy tizedik évfolyamon bármely szakos pedagógus, a 11–12. évfolyamon viszont természettudományos végzettség szükséges.
A Zöld Föld fenntarthatósági oktatási és nevelési programhoz készített tananyagcsomag tartalmaz kerettantervet, tankönyvet, munkafüzetet, tanári módszertani kézikönyvet, ingyenes, harmincórás akkreditált tanárképzést és mobil­applikációt. Az érdeklődő pedagógusokat várjuk a Zöld Föld Klubba, ahol szakértők részvételével online beszélgetünk, és persze lehetőséget teremtünk a jó gyakorlatok megosztására is.
– A természetre jellemző a ciklikusság, míg a fenntartható fejlődés kifejezés inkább azt sugallja, hogy mindig lehet előre, egyre feljebb jutni. Haladáspárti?
– Teremtett világban gondolkodom. Jó lenne úgy élni benne, hogy megmaradjon. Amit ma teszünk, az hatással van a holnapra. Csak a változás folyamatos, és sok mindennek nem látjuk az utóhatását. Néhány évtizede nagyszerű újdonságnak tűnt a PET-palack, de mára megtapasztaltuk a műanyag szeméthegyek katasztrofális következményeit az élővilágra. 

Nemrégiben hőszigetelt polisztirol habszivacsokba botlottunk úton-útfélen, mostanra viszont a gyorséttermi üzletláncoknak is sikerült újragondolni a csomagolást – papírba rakják a szendvicset. Képessé kell tenni rendszereinket arra, hogy az utóhatások felmérése, visszacsatolása után változtathassunk, módosíthassunk rossz gyakorlatainkon.

Borítókép: Matolcsy Miklós (Fotó: Havran Zoltán)