A 10 – A Puskás című album unikum a képregény hazai történetében

Ez már a második közös munkájuk, az első, az 1956-os képregény a Budapest angyala volt. Tallai Gábor írta a forgatókönyvet, Futaki Attila rajzolta a képeket. Így készült a nemrég megjelent 10 – A Puskás című kötetük is. A pesti srácokat megidéző, nemzetközi sikereket is arató képregényük után az új albumban a világ leghíresebb­ magyar labdarúgójának, Puskás Ferencnek a pályafutását követhetjük nyomon. A két alkotóval beszélgettünk.

Forrás: 10 – A Puskás

Tallai Gábor a 10 A Puskás képregény szövegírója. Fotó: Kurucz Árpád

– Mely időszakokat emelik ki Puskás Ferenc életéből?

– Labdarúgó-pályafutását a kezdetektől követjük végig, odáig, hogy harmincévesen elhagyta Magyarországot, és a Real Madrid focistája lett, ahol már Panchóként elképesztő teljesítményt nyújtott olyan emberek között, akik szintén a kor sztárjai voltak. 1960-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupájának glasgow-i döntőjében az Eintracht Frankfurt ellen játszottak. Puskás egymaga négy gólt rúgott, amit azóta sem tudott senki megismételni. Ezt a pillanatot választottuk zárásnak, tekintettel arra, hogy pályájának ez a csúcsa. Puskás az egyik legnagyobb hatású nemzeti példaképünk, aki magában hordozza legszebb tulajdonságainkat, mindig képes felállni, bármilyen kudarc éri is. Amikor 1957-ben a megtorlásoktól szenvedő időszakban elhagyta hazáját, itthon már mindenki leírta. Komolyan elhízott, talán ki is égett akkor, de kihúzta magát a mocsárból. Van tőle mit tanulni. 

Azt is el akartuk mesélni Attilával, hogy milyen volt az a Magyarország, amelyet elhagyott. Ma már több mint hárommillió olyan magyar állampolgár él hazánkban, akinek semmilyen személyes emléke nincs a kommunista diktatúráról, de még a kései kádári Magyarországról sem. 

A fiatalabbak talán el sem hiszik, hogy az ötvenes évek elején egyetlen hely maradt, ahol teli torokból lehetett éltetni hazánkat és a magyar csapatot – a futballpályán. A nemzeti jelképeket mindenütt tiltották, a nemzeti ünnepeket pedig vagy megszüntették, vagy áthangolták a kommunista ideológia szellemében. Puskás életében azokat a keserű mérföldköveket is be akartuk mutatni, amelyek nagy hatást gyakoroltak rá, például Szűcs Sándor válogatott labdarúgó kivégzése, akit titkosszolgálati akció során tőrbe csaltak, az ország elhagyására buzdítottak, majd koncepciós perben elítéltek és felakasztottak. Puskás számára, aki minden követ megmozgatott Pulyka – ez volt Szűcs egyik beceneve – megmentéséért, ez óriási sokk volt. Az ő csillaga akkor ívelt fel, amikor a magyaroké éppen leáldozott. Pályafutása a második világháború végén egy megszállt országban indult, ő pedig a keserűségek közepette tengernyi örömöt adott az övéinek. Úgy gondoljuk, az album oktatási segédanyagként is megállná a helyét, ugyanis ha valaki nem ismeri ennek a korszaknak a lelkiségét, ez alapján képet kaphat róla.

– Gondolkodnak már a következő közös munkán?

– Attila egyik régi vágya, hogy a rendszerváltoztatás időszakáról szülessen képregény. Bele is vágtam egy háromkötetesre tervezett bűnügyi történetbe, amelyből kiderülne, milyen erők is mozogtak a háttérben. Rendkívül hálás téma. Bízom benne, hogy Magyarországon a képregény nem csak kétezer ember hobbija lesz. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent albumhoz nem volt könnyű nyomdát találni, mert a képregény nyomtatása ugyancsak művészet. Nem egyszerűen négy színnyomatban nyomják ki, hanem a végén az egész képregényt még egyszer átengedik a nyomdai gépen, hogy a kontúrokat kiemeljék. A debreceni Alföldi Nyomda vállalta a feladatot, és örömünkre nagyon szép munkát végeztek. A nagy képregényes nemzeteknél tucatnyi nyomda szakosodott erre a műfajra. Nálunk jó, ha két-három ilyen nyomdát találunk, mert képregényben nem vagyunk erősek. Még.

Borítókép: Izgalmas feladat volt eltalálni a focimeccsek dinamikus mozdulatait (Fotó: 10 – A Puskás)