A magyar fajvédelem rejtélyes figurái 

Kováts számottevő alakja volt a két háború jobboldali szervezeteinek.

Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállamelméletekről, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek. 

Sőt ismeretlen személyek bukkanhatnak fel az idő homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedett ilyen emberekben, akik közül sokan alig hagytak írásos nyomot maguk után. A Királyi Magyar Egyetemi nyomdánál 1938-ban A nemzetvédelem önvédelem címmel érdekes kötet látott napvilágot. Bár annak idején széles körben terjesztették, többek között iskolai jutalomkönyvként is szolgált, mára mind a művet, mind szerzőjét, Kováts Tivadart elfeledték. 

Még a két háború közötti korszak szaktörténészei is rendre átsiklottak Kováts és vele együtt ténykedő testvérei több évtizedes tevékenysége fölött, holott rendszeres szereplői voltak az 1920-as évek sajtójának.

Az olyan, ma is köztudatban lévő nevek, mint például Héjjas Iván, Prónay Pál, majd Kozma Miklós, Kémeri Nagy Imre mellett a Kováts testvérek kimaradtak azok sorából, akikről számontartják, hogy jelentős tevékenységet fejtettek ki a Horthy-korszak féllegális mezőnyé­ben. Kováts, aki számottevő alakja volt a két háború jobboldali szervezeteinek, pályafutása során megjárta az első világháború frontjait, átélte a vörösterrort, melynek negatív élményei meghatározóak voltak jelleme s ebből fakadóan későbbi tetteinek alakulásában – s tevékeny részese volt a fehérterrornak. A továbbiakban számos olyan megmozdulásban, belföldi és határainkon túli atrocitásban vett részt, amelyek valójában a bethleni konszolidáció nyíltan nem vállalható háttérjátszmáinak részei voltak. 

Alakjának, életútjának bemutatása kiterjedt kapcsolatrendszere, titkosszolgálati és kormányközeli szervezetekhez fűződő kapcsolatai miatt is alkalmas a két háború közötti korszak történetének árnyaltabb bemutatására.

A róla szóló kötet szerzője, Pócs Nándor történész tanulmányában mindamellett egy kortörténetbe ágyazott életrajznál jóval szélesebb és sokak számára bizonyára teljesen újszerű kérdéskört is vizsgál művében. Kováts meglepő fordulatokban gazdag, az évtizedekig vallott sémáknak gyakran ellentmondó története ugyanis nem egyedülálló, s így rajta keresztül azt is megismerhetjük, hogy a hozzá hasonló egykori különítményesek a konzervatív elit szövetségében milyen szerepet vittek a kor történéseiben. Miként kerülhettek szembe először a nyilasmozgalommal, majd hogyan jutottak el a határozott németellenességig és váltak esetenként a zsidómentés tevékeny részeseivé. Emellett kárpátaljai fegyveres akcióikon túl többen fogtak fegyvert az első finn–orosz háborúban, amelyet a szovjetekkel akkor még szövetségben lévő németek nem támogattak; és voltak, akik a lengyelek oldalán vettek részt a varsói felkelésben.

A fiatalabb történészgenerációkhoz tartozó, 1988-ban született Pócs Nándor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója. 

Emellett a levéltár hivatalos folyóiratának, az 1990 előtt keletkezett állambiztonsági iratokba bepillantást nyújtó Betekintőnek a főszerkesztője. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának doktorandusza. Fő kutatási területe a két háború közötti magyar titkos társaságok és fajvédő mozgalmak története, illetve a német- és nyilasellenes ellenállás elméleti kérdésköre. Jelen munkája első önálló kötete, amely érdekes és újszerű kérdésfelvetései mellett a téma iránt érdeklődők számára a további tájékozódás támpontjául is szolgálhat.
(Pócs Nándor: Varjúsereg. Kováts Tivadar és a magyar fajvédelem láthatatlan útjai. Kronosz Kiadó, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Budapest, 2022, 229 oldal. Ára 2950 forint)

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Fortepan/Madaras Jenő)