Hamutartó Királynő a gúnyneve II. Margit dán uralkodónak

Emmanuel Macron úgy búcsúzott II. Erzsébettől, hogy a britek saját ­királynőjükként, a világ a királynőként emlegette az uralkodót. Harmad-unokatestvére, a dán II. Margit, Európa másik, most már egyetlen királynője példaképként tekintett brit rokonára.

2022. 10. 10. 10:24
II. MARGIT
Koppenhága, 2022. szeptember 12. II. Margit dán királynõ a trónra lépésének 50. évfordulója alkalmából adott díszvacsorán a koppenhágai Christiansborg-palotában 2022. szeptember 11-én. Dánia 82 éves uralkodóját 1972. január 14-én koronázták meg. MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen Fotó: Mads Claus Rasmussen
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szeptember eleje óta II. Margit dán királynő Európa egyetlen uralkodónője, aki ráadásul a kontinens immár leghosszabban regnáló államfője, nemzetközi összehasonlításban pedig csak a brunei szultán ülhet még szintén aranyjubileumot. Az ötvenéves uralkodás ünneplése eredetileg ja­nuárra esett volna, ám a pandémia miatt elhalasztották szeptemberre. Nyolcadikán azonban elhunyt II. Erzsébet, Margit pedig elkapta a ­koronavírust a temetésen, így a szeptemberi ünnepségsorozat is jóval visszafogottabban zajlott.

A két királynő harmad-unokatestvérként uralkodott, mindketten Viktória királynő leszármazottai, akik rajongtak a kutyákért. Közeli barátságuk jele volt, hogy Daisynek és Lilibetnek szólították egymást. II. Erzsébet halála után Margit volt az első koronás fő, aki kifejezte részvétét, mondván, hogy a királynő olyan példamutató figura volt az európai uralkodók között, akire mindig inspirációként tekintettek. Margit sokszor beszélt arról, hogy Erzsébet mekkora hatást gyakorolt rá. Úgy nőtt fel, hogy apja, IX. Frigyes mindig azt mondta neki, „nézd meg, mit csinálnak Angliában”.

Margit 1940 áprilisában látta meg a napvilágot, mindössze egy héttel azután, hogy Hitler elfoglalta Dániát, ám hiába volt a koronaherceg gyermeke, nem számított trónörökösnek. Egy 1850-es évekbeli örökösödési törvény miatt ugyanis csak férfiak foglalhatták el a dán trónt. 1953-ban lépett életbe az örökösödési alkotmánymódosítás, amelynek nyomán nagybáty­ja helyett ő lett a trónörökös. A XV. század óta Dániának nem volt női uralkodója, akkor Margit névrokona, I. Margit ült a trónon.

Erzsébet platinajubileuma kapcsán Margit ­arról mesélt, hogy pontosan tudta, a brit királynő 26 éves korától uralkodott, ő pedig onnantól kezdve, hogy trónörökössé lépett elő, azért imádkozott, hogy minél később kerüljön hasonló helyzetbe. Végül 1972. január 14-én, Frigyes halálával örökölte meg a koronát. Harminckét éves volt, alig hat évvel idősebb, mint II. Erzsébet.

Addigra Cambridge-ben és a Sorbonne-on tanult, archeológiából diplomázott, és autodidakta módon tanult művészetet, megjárta Amerikát, találkozott Elvis Presley-vel, Dean Martinnal és Jerry Lewisszal, 1967-ben hozzáment egy francia diplomatához, és megszületett két fia, Frigyes és Joakim.

Férje, Henrik herceg amatőr költő és borász volt, aki különösen kedvelte a szobrászatot és a tacskókat, ám ugyanúgy szenvedett a férfi királyi hitves alkotmányos meghatározatlanságától, mint Fülöp edinburgh-i herceg. Azonban míg  II. Erzsébet férje ezt sztoikus nyugalommal tűrte, jótékonykodásban és szívének kedves ügyek felkarolásával lekötve idejét, Henrik sokkal hangosabban tiltakozott státusza ellen, egészen 2018-ban bekövetkezett haláláig.

Az önazonosság és az egyértelmű vélemény Margitra is jellemző. Uralkodása alatt folyamatosan nyolcvan százalék feletti támogatottsággal bír, mindezt pedig szakértők szerint annak köszönheti, hogy míg a többi királyi család inkább visszahúzódó és igyekszik tompítani saját személyiségét, Margit inkább kihangsúlyozza azt.

Így büszke arra, hogy királyi kötelezettségei mellett Tolkient illusztrált, Simone de Beauvoirt fordított, palástot hímzett a klérusnak, illetve díszlet- és jelmeztervezőként dolgozott balettelőadások számára. Nem szégyelli láncdohányos szokását sem, sőt a pletykák szerint a londoni operaházban ki kellett kapcsolni a füstjelzőt, mikor az ottani díszleteken dolgozott. Rossz­ szokását a sajtó által adott csúfneve őrzi: „Hamutartó Királynő”.

Színes öltözködése ugyancsak hangsúlyozza excentrikus személyiségét. Számosan csodálkoztak például 2007-ben, amikor Szonja norvég királyné hetvenedik születésnapján virágos esőkabátot viselt. Szakértők szerint azonban az üzenet egyértelmű volt: ennyi idősen sem kell félni a világtól vagy éppen az öregedéstől. Julie Brogger tervező szerint a királynő „mindenkit túlragyog, nem érdekli, ki mit gondol. Drámaian látja, hogyan befolyásolhatja az emberek véleményét a ruhákon keresztül.” A 82 éves Margitot pedig éppen ezért szereti népe.

Legutóbbi intézkedése ugyanakkor sokakat meglepett. Második fiának, Joakimnak gyermekeit ugyanis január elsejétől megfosztja a Dánia hercege és hercegnője címektől, így Miklós, Félix és Henrik hercegek, illetve Athéna hercegnő jövőre már csak Monpezat grófjai és grófnője lesznek, királyi fenség (HRH) megszólítás nélkül.

Joakim exfelesége, Alexandra hercegnő és modellként dolgozó fia, Miklós megdöbbenésüket és elkeseredésüket fejezték ki a döntés miatt, ami Margit közleménye szerint azért született, hogy unokáit ne terheljék a királyi kötelezettségek. Joakim sem örült a döntésnek, második felesége, Mária hercegné szerint lányukat csúfolták a változás miatt az iskolában. Frigyes koronaherceg felesége, Mária koronahercegné szerint hiába nehéz a döntés elfogadása, attól még helyes. Margit mindenesetre elnézést kért családjától, de úgy gondolja ezzel biztosítja a monarchia modern fennmaradását. A változás beleillik az európai trendbe, amelynek megfelelően csak a trónörökös szűk családja viseli a királyi fenség megszólítást, illetve számít hercegnek vagy hercegnőnek. XVI. Károly Gusztáv svéd király 2019-ben döntött úgy, hogy fia, Károly Fülöp és fiatalabb lánya, Magdolna gyermekei elvesztik a királyi fenség megszólítást. A brit királyi család honlapján pedig a sussexi hercegi pár gyermekei még mindig Archie és Lilibet Mountbatten-Windsorként szerepelnek, annak ellenére, hogy az 1917-es leszármazási törvény értelmében II. Erzsébet halála óta ők Nagy-Britannia hercege és hercegnője.

Margit uralkodásának megítélését szakértők szerint a családot érintő döntése nem fogja befolyásolni. A dánok továbbra is értékelni fogják királynőjük nyitottságát és szókimondását, illetve, hogy olyan dolgokat enged meg magának, amelyek a brit királyi családnál elképzelhetetlennek tűnnek. Például a pandémia kezdete idején tévébeszédben hordta le népét, amiért azok nem vették komolyan a korlátozásokat. A dánok pedig még inkább rajongtak a szigorú anya képéért, így a királynő szakértők szerint nem tehet rosszat a nép szemében.

Borítókép: II. Margit dán királynő a trónra lépésének 50. évfordulója alkalmából adott díszvacsorán a koppenhágai Christiansborg-palotában 2022. szeptember 11-én. Dánia 82 éves uralkodóját 1972. január 14-én koronázták meg. (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.