Főúri ingatlanokat mentő program kezdődött meg Erdélyben

Nehezen kialkudott európai uniós támogatásból újulhat meg a következő két esztendőben több erdélyi magyar kastély és kúria. A többéves perek során visszaszerzett főúri ingatlanok tulajdonosai előtt megcsillant a remény, hogy végre megmenthetik a nagy elődök épített örökségét.

Fotó: Major Anita

– A legsürgetőbb feladat a tetőzet és a villanyhálózat kicserélése. Enélkül nem tudunk továbblépni – érvel a 75 éves Teleki Kálmán, aki ottjártamkor szakemberekkel egyeztetett arról, hogy jövő március végéig – amíg a kivitelezőkkel meg kell kötni a szerződéseket – minden szükséges dokumentumot és műemlékvédelmi engedélyt szerezzenek be. Az elvégzendő feladatokhoz nagyon szűk a határidő, de mindez olyan vissza nem térő esélyt jelent a kastély felújítására, hogy minden követ megmozgatnak a munka sikeres elkezdéséért.   

Teleki Kálmán szerint ha minden jól alakul, jó két év múlva már az eredeti szépségében felújított kastély kapuit nyitják meg a nagyközönség előtt. Az épület falai között folytatni szeretnék a korábban elkezdett kulturális tevékenységeket. Ami továbbra is pályázatfüggő, hiszen egy ekkora ingatlan fenntartása sok pénzbe kerül, és a kulturális tevékenységek nem hozzák, hanem viszik a pénzt. A 18 szobából álló Teleki-kastélyban a tervek szerint megtekinthető lesz a család története, és olyan múzeumrészt is kialakítanának, amely az erdélyi főúri családok múltját mutatja be. Az építkezés idején a család megőrizné a kastélyparkban a zenei rendezvényeket.

Teleki Kálmán, a gernyeszegi kastély (borítókép) egyik tulajdonosa a családi síremléknél. Pályázatfüggő fenntartás. Fotó: Major Anita

Teleki Kálmán abban reménykedik, hogy előbb-utóbb átadhatja a stafétabotot egy fiatalabb családtagnak, aki a jövőben továbbviszi a kastély kulturális és turisztikai hasznosításának nem könnyű teendőit.

Hegedüs Csilla, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának RMDSZ-es államtitkára elismeri, hogy az eddigi uniós, a román állami és az utóbbi időben jelentősen megnőtt magyarországi támogatások sem fedezték azt a pénzt, amelyre az erdélyi kulturális örökségnek szüksége van.

– Történelmi épületeink felújításába nemcsak azért fektetünk be, mert ez a legkézenfekvőbb jele annak, amit Erdélyben ezer esztendőn át teremtettünk, hanem azért is, mert ha ezzel a gazdag örökséggel jól gazdálkodunk, jövedelmet és munkahelyeket is teremtünk vele – fogalmaz kérdésünkre a kolozsvári politikus.

Az erdélyi magyar politikum számára régóta égető kérdés, hogy megfelelő finanszírozást találjon az épített örökség megmentésére. Amikor az RMDSZ nincs kormányon, az erre jutó román állami támogatás aprópénz, de kormánypozícióban is túl kevés a hosszú évtizedek vagy esetenként száz éve elmaradt felújítások finanszírozására. Az elmúlt öt évben magyar állami támogatással sikerült sok száz erdélyi templomot felújítani, a lepusztult kastélyok és kúriák ügye azonban nem rendeződött.

Hegedüs Csilla lapunknak elmondja, hogy a román kormány küldöttjeként nehezen tudta meg­győzni az Európai Bizottság illetékeseit arról, hogy támogassák a Hívogató Románia – Az országjáró projekt című programot, amelynek keretében az épített örökség egy részét akarták felújítani.

– A meggyőző érvem az volt, hogy zömében olyan történelmi múltú épületeket akarunk megmenteni és felújítani, amelyek vidéken találhatók, ahol a lakosság jövedelme jóval kisebb, mint a nagyvárosokban. Ha a vidéki épített örökséget eredeti szépségében újítjuk fel, akkor esélyt adunk a helyi turizmusnak, amellyel jövedelmet és munkahelyeket teremtünk. Azt kértem az Euró­pai Bizottságtól, hogy a program finanszírozásával járuljon hozzá a vidéken és a városon élők jövedelme közötti különbségek mérsékléséhez – magyarázza brüsszeli tárgyalásainak eredményeit Hegedüs Csilla.

A szakminisztérium által elindított programra végül 180 millió eurót különített el Brüsszel, és ennek alapján tudták meghirdetni idén márciusban a pályázatokat. Amelyek 12 kulturális útvonalról szólnak, és ebből kilenc esetében műemlékeket lehet restaurálni. Így született meg az öt erdélyi történelmi épületegyüttes felújítását lehetővé tevő Kastélyok útja: Vajdahunyad vára mellett a gernyeszegi Teleki-kastély, a zsibói Béldi-, a sepsikőröspataki Kálnoky- és a maroshévízi Urmánczy-kastély tulajdonosai kapnak pénzt a felújításra. A Kúriák útja háromszéki, Kolozs, Bihar és Szatmár megyei egykori főúri ingatlanok restaurálását teszi lehetővé. Hegedüs Csilla szerint a 12 kulturális útvonal közé sikerül felvenni Szent László útját is, amely lehetővé teszi több háromszéki és udvarhelyszéki templom teljes felújítását, illetve ennek keretéből restaurálják a Partiumban található szentjobbi apátságot és a bihari földvárat. A program külön részeként Erdély öt magyar falujában – Torockószentgyörgyön, Etéden, Csíkszentgyörgyön, Uzonban és Körösfőn – több tucat hagyományos falusi házat újítanak fel a helyi polgármesteri hivatalok pályázatai révén.

A történet mégsem ilyen egyszerű, mert csak azok a kastélyok és kúriák vehettek részt a pályázatokon, amelyek tulajdonosai helyi önkormányzatok, illetve egyházak.

Ha az ingatlanokat a régi főúri családok leszármazottai kapták vissza, az épület hasznosítását rá kellett bízniuk civil szervezetre, amely a pályázat ideje alatt az ingatlanban gazdasági tevékenységet nem folytathat, illetve az épületet meg kell nyitnia a látogatók előtt. Ezzel együtt a kastélypályázatok kiírása iránt óriási volt az érdeklődés.   

Hegedüs Csilla szerint sok pályázó a hiányzó papírok miatt rostálódott ki a négy minisztérium által közösen létrehozott bizottság értékelése során. Számos ingatlannak nincsenek rendben a tulajdonosi dokumentumai, vagy nem nyújtottak be megvalósíthatósági tanulmányt. Az erdélyi magyar politikus elismeri, hogy a meglévő pénzkeret továbbra is kevés, ezért csak a legjobb pályázatok nyernek – de ma már jóval több az esélye a magyar főúri ingatlanok megmentésének, mint egy-két évtizeddel ezelőtt.

Borítókép: Major Anita