időjárás 3°C Marcella 2023. január 31.
logo

Főúri ingatlanokat mentő program kezdődött meg Erdélyben

Makkay József
2022.11.06. 11:00
Főúri ingatlanokat mentő program kezdődött meg Erdélyben

Nehezen kialkudott európai uniós támogatásból újulhat meg a következő két esztendőben több erdélyi magyar kastély és kúria. A többéves perek során visszaszerzett főúri ingatlanok tulajdonosai előtt megcsillant a remény, hogy végre megmenthetik a nagy elődök épített örökségét.

Többször megfordultam már a Marosvásárhelytől 19 kilométerre fekvő gernyeszegi Teleki-kastélyban, így „testközelből” ismerem a Teleki család második világháborút követő kálváriáját, amely a front átvonulásával kezdődött, és a négygyerekes Teleki Mihály családjának 1949. március eleji kitelepítésével folytatódott. A marosvásárhelyi Görbe utcában 25 négyzetméteres pincelakásba betuszkolt főúri család 1968-ig nyomorgott a kommunista rendszer által kijelölt kényszerlakhelyen, majd a Ceausescu-rendszer átmeneti enyhülési politikájának köszönhetően Nyugat-Európába emigrálhattak. A kommunizmus évtizedei alatt az 1792-ben barokk stílusban felépült kastélyba a Teleki család egyetlen tagja sem léphetett be. Az államosítással kisajátított épületben az ötvenes években tuberkulózisra hajlamos betegek kezelésére rendeztek be preventóriumot, amely 2011-ig működött a történelmi család visszaperelt ingatlanjában.

A hosszú pereskedés nyomán 2006-ban visszaszolgáltatott épületet a Telekiek ötéves ,,türelmi időszak” után vehették birtokba, miközben az állami egészségügyi intézmény a legszükségesebb állagmegőrző javításokat sem végezte el, sőt a kastély mozdítható berendezései közül is sok minden eltűnt az utolsó időszakban.

A család megbízásából a kastély gondnokságát vállaló Teleki Kálmán tíz éve kétlaki életmódot folytat Belgium és Erdély között: a tavaszi-nyári időszakot Gernyeszegen tölti, a hidegebb téli hónapokat Nyugat-Európában. Amikor jó egy évvel ezelőtt a kastélyt körbejárva megnéztük a patinás múltú épület állagát, a gazda még nem tudta, milyen pénzből keríthetnek sort a tetőzet javítására. A hatalmas épületegyüttes állagmegőrzését önerőből végző Teleki Kálmán minden év elején a Nyugat-Európában élő családtagoktól kalapozta össze a legsürgősebb kiadások összegét, de a nagyobb tetőjavítás a család pénzügyi lehetőségeit is meghaladta.

A koronavírus-járvány gazdasági utóhatásai még nehezebb helyzetbe hozták a családot, hiszen a kastély falai között, illetve a kertben a korábbi években sikerrel megszervezett kulturális-zenei rendezvények szüneteltek, ezért az erre igényelhető pályázati források is elapadtak. Teleki Kálmán akkor úgy fogalmazott, hogy igazából csak uniós forrásból lehet akkora összeget megpályázni, amelyből teljesen felújíthatnák a lerobbant épületet, amelyet később turisztikai célú hasznosítással tartanának fenn. Egy évvel ezelőtt ennek a lehetősége a jövő ködébe veszett, hiszen Romániában mindig is kevés forrás jutott a magyar főúri családok történelmi örökségének a megmentésére.   

Úgy tűnik, idén mégis megtörtént a csoda. Teleki Kálmán kora tavasszal értesült arról, hogy az RMDSZ közbenjárására sikerült kialkudni az Európai Bizottságnál külön alapot a legértékesebb történelmi örökség megmentésére.

Mivel évek óta készültek az adódó alkalomra, a kastélyfelújításról megrendelt megvalósíthatósági tanulmány aktualizált változatával nevezhettek be a márciusban kiírt országos pályázatra, amelyet megnyertek. Az október derekán aláírt szerződésből derült ki, hogy megkapják a felújításra igényelt 4,6 millió eurót. Teleki Kálmán szerint ez óriási segítség, mert enélkül esélytelen lenne továbblépni a napról napra jobban leromló épületegyüttes felújításában. Habár egyelőre a részleteket nem ismerik a pénz folyósításával kapcsolatban, vendéglátóm megnyugtatónak tartja, hogy nem utófinanszírozásról van szó, nem a családnak kell előre kifizetnie a munkafolyamat drága költségeit.

– A legsürgetőbb feladat a tetőzet és a villanyhálózat kicserélése. Enélkül nem tudunk továbblépni – érvel a 75 éves Teleki Kálmán, aki ottjártamkor szakemberekkel egyeztetett arról, hogy jövő március végéig – amíg a kivitelezőkkel meg kell kötni a szerződéseket – minden szükséges dokumentumot és műemlékvédelmi engedélyt szerezzenek be. Az elvégzendő feladatokhoz nagyon szűk a határidő, de mindez olyan vissza nem térő esélyt jelent a kastély felújítására, hogy minden követ megmozgatnak a munka sikeres elkezdéséért.   

Teleki Kálmán szerint ha minden jól alakul, jó két év múlva már az eredeti szépségében felújított kastély kapuit nyitják meg a nagyközönség előtt. Az épület falai között folytatni szeretnék a korábban elkezdett kulturális tevékenységeket. Ami továbbra is pályázatfüggő, hiszen egy ekkora ingatlan fenntartása sok pénzbe kerül, és a kulturális tevékenységek nem hozzák, hanem viszik a pénzt. A 18 szobából álló Teleki-kastélyban a tervek szerint megtekinthető lesz a család története, és olyan múzeumrészt is kialakítanának, amely az erdélyi főúri családok múltját mutatja be. Az építkezés idején a család megőrizné a kastélyparkban a zenei rendezvényeket.

Teleki Kálmán, a gernyeszegi kastély (borítókép) egyik tulajdonosa a családi síremléknél. Pályázatfüggő fenntartás. Fotó: Major Anita

Teleki Kálmán abban reménykedik, hogy előbb-utóbb átadhatja a stafétabotot egy fiatalabb családtagnak, aki a jövőben továbbviszi a kastély kulturális és turisztikai hasznosításának nem könnyű teendőit.

Hegedüs Csilla, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának RMDSZ-es államtitkára elismeri, hogy az eddigi uniós, a román állami és az utóbbi időben jelentősen megnőtt magyarországi támogatások sem fedezték azt a pénzt, amelyre az erdélyi kulturális örökségnek szüksége van.

– Történelmi épületeink felújításába nemcsak azért fektetünk be, mert ez a legkézenfekvőbb jele annak, amit Erdélyben ezer esztendőn át teremtettünk, hanem azért is, mert ha ezzel a gazdag örökséggel jól gazdálkodunk, jövedelmet és munkahelyeket is teremtünk vele – fogalmaz kérdésünkre a kolozsvári politikus.

Az erdélyi magyar politikum számára régóta égető kérdés, hogy megfelelő finanszírozást találjon az épített örökség megmentésére. Amikor az RMDSZ nincs kormányon, az erre jutó román állami támogatás aprópénz, de kormánypozícióban is túl kevés a hosszú évtizedek vagy esetenként száz éve elmaradt felújítások finanszírozására. Az elmúlt öt évben magyar állami támogatással sikerült sok száz erdélyi templomot felújítani, a lepusztult kastélyok és kúriák ügye azonban nem rendeződött.

Hegedüs Csilla lapunknak elmondja, hogy a román kormány küldöttjeként nehezen tudta meg­győzni az Európai Bizottság illetékeseit arról, hogy támogassák a Hívogató Románia – Az országjáró projekt című programot, amelynek keretében az épített örökség egy részét akarták felújítani.

– A meggyőző érvem az volt, hogy zömében olyan történelmi múltú épületeket akarunk megmenteni és felújítani, amelyek vidéken találhatók, ahol a lakosság jövedelme jóval kisebb, mint a nagyvárosokban. Ha a vidéki épített örökséget eredeti szépségében újítjuk fel, akkor esélyt adunk a helyi turizmusnak, amellyel jövedelmet és munkahelyeket teremtünk. Azt kértem az Euró­pai Bizottságtól, hogy a program finanszírozásával járuljon hozzá a vidéken és a városon élők jövedelme közötti különbségek mérsékléséhez – magyarázza brüsszeli tárgyalásainak eredményeit Hegedüs Csilla.

A szakminisztérium által elindított programra végül 180 millió eurót különített el Brüsszel, és ennek alapján tudták meghirdetni idén márciusban a pályázatokat. Amelyek 12 kulturális útvonalról szólnak, és ebből kilenc esetében műemlékeket lehet restaurálni. Így született meg az öt erdélyi történelmi épületegyüttes felújítását lehetővé tevő Kastélyok útja: Vajdahunyad vára mellett a gernyeszegi Teleki-kastély, a zsibói Béldi-, a sepsikőröspataki Kálnoky- és a maroshévízi Urmánczy-kastély tulajdonosai kapnak pénzt a felújításra. A Kúriák útja háromszéki, Kolozs, Bihar és Szatmár megyei egykori főúri ingatlanok restaurálását teszi lehetővé. Hegedüs Csilla szerint a 12 kulturális útvonal közé sikerül felvenni Szent László útját is, amely lehetővé teszi több háromszéki és udvarhelyszéki templom teljes felújítását, illetve ennek keretéből restaurálják a Partiumban található szentjobbi apátságot és a bihari földvárat. A program külön részeként Erdély öt magyar falujában – Torockószentgyörgyön, Etéden, Csíkszentgyörgyön, Uzonban és Körösfőn – több tucat hagyományos falusi házat újítanak fel a helyi polgármesteri hivatalok pályázatai révén.

A történet mégsem ilyen egyszerű, mert csak azok a kastélyok és kúriák vehettek részt a pályázatokon, amelyek tulajdonosai helyi önkormányzatok, illetve egyházak.

Ha az ingatlanokat a régi főúri családok leszármazottai kapták vissza, az épület hasznosítását rá kellett bízniuk civil szervezetre, amely a pályázat ideje alatt az ingatlanban gazdasági tevékenységet nem folytathat, illetve az épületet meg kell nyitnia a látogatók előtt. Ezzel együtt a kastélypályázatok kiírása iránt óriási volt az érdeklődés.   

Hegedüs Csilla szerint sok pályázó a hiányzó papírok miatt rostálódott ki a négy minisztérium által közösen létrehozott bizottság értékelése során. Számos ingatlannak nincsenek rendben a tulajdonosi dokumentumai, vagy nem nyújtottak be megvalósíthatósági tanulmányt. Az erdélyi magyar politikus elismeri, hogy a meglévő pénzkeret továbbra is kevés, ezért csak a legjobb pályázatok nyernek – de ma már jóval több az esélye a magyar főúri ingatlanok megmentésének, mint egy-két évtizeddel ezelőtt.

Borítókép: Major Anita

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.