A pompa illúziója, avagy Anna Sorokin csalástörténete

Anna Sorokint, alias Delvey-t a Netflix sikersorozata tette világszerte ismertté. A szélhámostörténetek egyre többször teszik fel a kérdést, hogy a millenniumi generáció jelmondataként ismert „játszd el, amíg valóra nem válik” meddig alkalmazható.

US-FRAUD-SOROKIN-GERMANY-RUSSIA-INTERNET-IMMIGRATION Fotó: YUKI IWAMURA Forrás: Europress/AFP

Történetének jogait 320 ezer dollárért adta el a Netflixnek, amelyből a tartozások kifizetése után valamivel több, mint húszezer dollár maradt. Az örökösnő álarca mögött című sorozat a perrel zárul. Azonban az ítélethirdetés után is izgalmas a történet. Sorokin szerint már meg is egyezett a Bunim/Murray Productionsszel­ egy limitált dokumentumszéria forgatásáról. A cég szerint hónapok óta dolgoznak Sorokinnal közösen, hogy bemutassák, milyen életet él a börtön után.

Egy interjú szerint a szélhámosnő megváltozott, és most arra koncentrál, hogy ezt mindenkinek megmutassa, hiszen „mindenkinek jár egy második esély”. A sors fintorának értékelte, hogy a Netflix-sorozat óta a művészvilág még inkább tárt karokkal fogadja. Első manhattani kiállítása márciusban nyílt meg, amelyen 33 művész munkája szerepelt Sorokin élményeiről, illetve Sorokin öt ceruzarajza is, amelyek darabját tízezer dollárért lehetett megvásárolni. A második kiállításán már húsz rajzát mutatta be. A börtönben NFT-t (digitális műalkotást) kezdett el tervezni, eddig tíz darabot dobott piacra, a vásárlók pedig nemcsak a digitális műalkotást veszik meg a vásárláskor, de jogosultak lesznek a vele való személyes telefonbeszélgetésekre is. Egy podcaston dolgozik még, illetve a börtönben szerzett tapasztalatai nyomán lobbizik a büntetés-végrehajtás reformja mellett is.

A közösségi média visszajelzései szerint van kereslet Sorokin projektjeire. A szarkasztikus hozzászólások azt is megjegyzik, hogy még ha kicsit megkésve is, de végül valóra váltotta a millenniumi mantrát. A kérdés, hogy mennyire válik hosszú távon példaképpé. Mert Anna Sorokin extrém példája annak, hogy a megfelelő öltözködés olyan helyre engedhet belépést, ahonnan az ember egyébként ki lenne tiltva.

A közösségi médiában használt filterek pontosan ezt szolgálják hétköznapi szinten, a metaverzummal érkező második életek és az ehhez tartozó digitális termékek pedig még inkább.

A kritikusok tehát felteszik a kérdést, hogy mennyire van rendben, ha a fotórealisztikus világban pontosan ugyanúgy tettetünk, mint Anna Sorokin.

Borítókép: Anna Sorokin, a magát német diplomata lányának hazudó csaló New Yorkban, 2022. október (Fotó: Europress/AFP)