Az állati szenvedés ördögi köre

Az állati érzelmek kutatása még ugyan gyerekcipőben jár, de sokszor vetítjük ki saját érzelmeinket a kutyánkra még akkor is, ha azt az eb nem éli át.

Egy texasi férfi délután hazatér a munkából, és az előszobától a nappaliig kamerázza a pusztítást: szétszedett párnák, kivégzett takarók cafatjai szerteszét, feltúrt szemetes. Az étkezőasztal alatt egy megbánó tekintetű labrador reszketve húzza össze magát, amikor gazdája számon kéri: ki a felelős ezért a kuplerájért? Te voltál, Jack? Mit csináltál?! 

A videó még hosszú másodpercekig mutatja, amint a kutya csapott fülekkel, a száját idegesen nyalogatva meghunyászkodik, lefekszik, csóválja a farkát, miközben gazdája dorgálja, végül pedig mindezt felteszi a TikTokra. Lájkok ezrei röppennek, a kommentek tanúsága szerint pedig a nézők rettentően jól szórakoznak Jack bűnbánatán. Kevésbé ismert tény, hogy a csínytevésen kapott kutya ábrázata megtévesztő: noha a kutyatartók többsége szerint az állatok ilyenkor azért húzzák be fülüket-farkukat, mert lelkiismeret-furdalás gyötri őket, a szakemberek szerint ez nem így van.

Az állati érzelmek kutatása még ugyan gyerekcipőben jár, de sokszor előfordul, hogy a saját érzelmeinket vetítjük ki a kutyánkra még akkor is, ha azt az eb nem éli át. Erre a következtetésre jutott például a téma legnagyobb szaktekintélyének tartott Alexandra Horowitz, a Columbia Egyetemhez tartozó Barnard College pszichológus egyetemi tanára is. 

Horowitz 2009-es tanulmányában hívta fel a figyelmet: a számonkérésre adott válaszreakció nem más, mint a félelem megnyilvánulása, a kutyák bűnbánó tekintete tehát nem a bocsánatkérés jele, hanem azért hunyászkodnak meg, mert nem akarnak konfliktusba kerülni a gazdájukkal – nehogy esetleg bántsák őket. Kevésbé cuki a ránk zúduló leszidós videók cunamija, ha tudjuk, hogy valójában rettegő állatokon nevetgélünk, nem igaz?

Egy új jelentés például egyenesen arra kéri a közösségi média platformjait, hogy fokozottan figyeljenek tartalmaikra, mivel kiderült: a felhasználók fizikailag és szexuálisan is bántalmaztak állatokat. 

A vírusvideók által vezérelt trendek ráadásul arra ösztönöznek egyes tartalomkészítőket, hogy vadállatokat filmezzenek le – üzeni a Social Media Animal Cruelty Coalition a 13 állatvédő szervezettel együtt végzett kutatás nyomán. 2021 és 2022 között 840 videót vizsgáltak a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon, a TikTokon és a Twitteren, végül pedig legalább 97 fajt fedeztek fel házi kedvencként, köztük veszélyeztetett pókmajmokat, hosszúfarkú makákókat, tigriseket és orangutánokat is. 

Elég csak beírni a keresőbe, hogy pelenkás vagy pórázon vezetett oroszlánkölykökről, esetleg ruhába öltöztetett vagy nem megfelelő táplálékot kapó majmokról nézegethessünk felvételeket.

A karcsú lóri a lajhármakik családjába tartozó, Srí Lankán őshonos állat a világ egyik legritkább, veszélyeztetett főemlőse. Azt hittük, hogy amikor a lórik felemelik a karjaikat, hogy vakargassák őket, boldogságukban teszik: valójában azonban mindez védekező mechanizmus, mivel a könyökükön mérgező mirigyek találhatók. Az illegális állatkereskedők rendszerint drótvágóval vágják ki a fogukat, hogy védtelenné tegyék őket, ezért az az aranyosnak tűnő látvány, amikor a lórit csiklandozzák, valójában egy halálra rémült kisállat képe, amely kétségbeesetten próbálja megvédeni magát. 

A népszerűség oltárán bármi feláldozható, ám az ember sokszor bele sem gondol, hogy veszélyeztetett fajt néz, amikor cumiból etetett kistigrisben gyönyörködik. Ezen állatok megszerzése legtöbbször az illegális kereskedelmet támogatja, fenyegetve az állatjólétet és a veszélyeztetett fajok védelmét. 

A tanulmány által felfedezett, állatokat bántalmazó videókat pedig hiába jelentették, nagyon keveset távolítottak el közülük: a platformok ma a nyilvánosságra támaszkodnak, de nem tesznek sokat azért, hogy automatikusan észleljék a visszaéléseket és betartassák saját irányelveiket. A néhány másodperc adrenalin mögött az állati szenvedés ördögi köre sejlik fel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)