Hogy lehet a kertünkben álló fenyőt kivágni?

A nyolcvanas-kilencvenes évek fenyőültetési trendje egyre több problémát okoz. Mit lehet kezdeni a kertünkben rossz helyen nevelt fával, főként úgy, hogy önkormányzati engedély nélkül hivatalosan ki sem lehetne vágni azt?

Megérkezett a Kossuth térre Szolnok idei fenyőfája. Fotó: Nagy Balázs Forrás: Új Néplap

Megható pillanat volt, amikor Cseh Mihály és felesége negyven éve nevelgetett fenyőjüket ajánlották fel az ország karácsonyfájának. Az 1980-ban ültetett, 18 méter magas, hetvencentis törzsátmérőjű, hat-nyolc tonnás ezüstfenyő túl nagyra nőtt, és túl közel volt a családi házhoz, ezért kellett kivágni. (Az ország karácsonyfája vízkeresztig áll a budapesti Kossuth téren 16 ezer energiatakarékos színes LED-izzóval kivilágítva és a tetején 25 kilós, nyolcágú csillaggal díszítve.)

A hatvanas évektől egyre gyorsabban terjedt az a trend, hogy a magyarok fenyőfákat ültettek a kertjükbe. Megyeri Szabolcs kertészmérnök, kertész szerint gyakori kép, hogy a Kádár-kockák udvarán, a ház és a kerítés közötti három-négy méteres sávban fenyők sorakoznak.

Így a háztulajdonosoknak nem kellett messzire menniük, illetve mivel a kis fenyők „cukik” voltak, sokan nem is gondolták végig, hogy a házhoz közel ültetett fák akár 25 méterre is megnőve milyen problémákat okozhatnak. A kifejlett fák harminc-negyven centi mélyen elhelyezkedő, szétterülő gyökerei könnyen veszélyeztethetik a ház alapját vagy a csatornarendszert, a törzs pedig a szélterhelés miatt rádőlhet a házra. 

A legveszélyesebb időszak a tavaszi olvadás környéke, illetve a nagyon csapadékos nyári időszakok, mikor a felázott talajból könnyen kifordulhat a fa. Sok esetben eleve ferdén ültették el, ilyenkor nyolcvanszázalékos esély van a kidőlésére. Kivágni viszont ma nem annyit jelent, hogy hozzuk a láncfűrészt – figyelmeztetnek a kertészek. 

Az önkormányzatok ugyanis országszerte, de különösen Budapesten és nagyobb városokban nagyon komoly szabályozással rendelkeznek mind a ház elé, tehát közterületre, mint a magánkertekbe ültetett fák kivágásáról. A 346/2008-as kormányrendelet, illetve a helyi önkormányzat szabályzata együtt használatos. Általánosan elmondható, hogy díszfákat tíz-, gyümölcs­fákat húszcentis törzsvastagságig lehet büntetlenül kivágni. Efölött önkormányzati engedélyre van szükség, amely leírja, hogy hány fával kell pótolni az eltávolított fát, illetve kell-e fizetni valamilyen díjat. A közterületen álló fa esetén háromezer forintos illeték terheli az eljárást.

A harminc centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fák esetén csak rossz egészségi állapot, ­balesetveszély vagy szükségszerű építési munká­latok miatt adnak engedélyt az önkormányzatok. Ha valaki mégis engedély hiányában vágná ki a fáit, az akár többmilliós bírságra számíthat.

Szalma Domonkos kertészmérnök, minősített favizsgáló és faápoló szerint korábban nem nagyon ellenőrizték az önkormányzatok a kertek faállományát, ma már azonban komoly büntetéseket szabnak ki az engedély nélküli fakivágások esetén. Megalapozott kérelem beadásakor a legtöbb önkormányzat ki szokta adni az engedélyt, igaz, az a fenyőfáknál előforduló leggyakoribb probléma, hogy besötétítik a nappalit, nem számít elégséges indoknak.
Ilyenkor lehetőség a fák metszése. A saját kertben álló gyümölcs- és díszfáknál a fiatalítás, gallyazás szabadon elvégezhető, a ház elé ültetett, tehát közterületen álló fák azonban az önkormányzat tulajdonában vannak, így azok metszését engedélyeztetni kell. Ha a fa törzsátmérője húsz centiméternél vastagabb, csak szakember végezheti el a munkát.

A fenyőknél a szakma általában nem helyesli, ha a szélterhelés miatt visszavágjuk a fát, pedig szerintem az még mindig a kisebb rossz, mint a teljes lebontás. Természetesen oda kell figyelni a szakmai szempontokra, tehát ilyenkor nem félbevágunk vagy elharmadolunk egy fát, hanem maximum 25 százalékot vágunk a tetejéből. Ha esetleg további munkálatokra lenne szükség, akkor a rákövetkező évben ismét vágunk, így a fának van ideje regenerálódni

– magyarázza Szalma Domonkos.

A kilencvenes évekig tartó trendnek mostanra komoly böjtje van, mivel a szakértők szerint az összes hazai fakivágás hatvan-hetven százalékában fenyőkkel, leginkább lucfenyővel lehet találkozni. Épp ezért nagyon fontos a tudatos kerttervezés, amely ma már sokkal egyértelműbb, mint a rendszerváltás környékén volt. Egyrészt jóval nagyobb a növényválaszték, másrészt kezd elfogadottá válni, hogy a házépítéshez hasonlóan a kerttervezést is szakember végezze. 

A kivágandó fa helyére például nem ugyanoda ültetik az új csemetéket, hanem nagyra növő fa esetén legalább nyolc-tíz méterre a szemlélési ponttól, leginkább a nappalitól. Ha nagyobb a kert, és több hely van, akkor még kedvezőbb, ha a magassággal megegyező távolságról lehet nézni a kifejlett fát. A pótlás sosem történhet invazív fajokkal, az őshonos kőrisek, juharok, hársak a legkedveltebbek.

A kivágott fenyők helyére általában lombhullató díszfák kerülnek, többnyire olyanok, amelyek lombja például oszlopos marad, vagy más okból nem növik túl a rendelkezésre álló helyet. A klímaváltozás miatt az örökzöldek divatja igen csökkent, így a ma kertekbe ültetett fenyők túlnyomó többségét karácsony után helyezik ki. A fenntarthatóság miatt divatosak a földlabdás fenyők, ám fontos a tudatos tervezés, mivel az átlagos, kétezer négyzetméter alatti kertbe nem fér el tíz fenyő

– mondja el Megyeri Szabolcs.

– Néhány év után famegóvási kérdés lesz, hogy egyes fenyőfákat kénytelenek leszünk kivágni, mert csak így lehet helyet adni a többinek a fejlődéshez – teszi hozzá Szalma Domonkos.

Megoldást jelenthetne az ­úgynevezett famegváltás kiszé­lesítése. Előfordul ugyanis, hogy az ingatlantulajdonos nem tudja saját kertében elültetni a pótfát, ilyenkor az önkormányzat másik területet jelöl ki. Kertészek szerint érdemes lenne a gyakorlatot az egyre terjedő földlabdás fenyőknél is bevezetni. Másrészt a zöldhullám sok esetben nem is a földlabdás, hanem a gyökeres fenyők vásárlását hozta el, amelyek azonban nem fognak megmaradni. 

A kertészetekben kapható földlabdás fenyők sem mindig viselik jól, hogy a meleg szobából kerülnek ki a szabadba, de zsilipeléssel (néhány napos átmeneti időszakkal hűvösebb, de nem teljesen hideg helyen), illetve folyamatos locsolással ezeknek van esélyük megmaradni. A sokszor csak műanyag zsákban árult gyökeres fenyőknek minimális.

Ugyanakkor a fenyők jól tűrik a nyírást, a kihajtás előtti visszavágás sűrűbb, kompaktabb fát eredményez, ami jobban elfér, és a hónyomást is jobban tűri. A mostani fenyőproblémát nemcsak a házhoz közeli ültetés, de az elhanyagolás is okozza, hiszen folyamatos állagmegóvással évekkel lehet egy-egy fa életét meghosszabbítani.

Borítókép: Szolnok karácsonyfájának kivágása egy szandaszőlősi ház mellől (Fotó: Új Néplap/Nagy Balázs)