Egyesült Államok – A tizenegymillió törvénytelen bevándorló fele mexikói

Harminckét másopercenként bővül az Egyesült Államok népessége egy-egy új bevándorlóval, az elmúlt években már milliók ostromolták délről az ­országot. Az afroamerikai alsó középosztályt érinti a legsúlyosabban az 1965 óta létező tömeges (legális és illegális) bevándorlás. A jövevények ­kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni, nem panaszkodnak, lenyomva a béreket az alsóbb fizetési kategóriákban. A kialakult helyzetről az amerikai–mexikói­ határon is tapasztalatot szerző migrációs szakembert kérdeztünk meg.

MEXICO-US-MIGRATION-BORDER-DEAD Fotó: GUILLERMO ARIAS Forrás: Europress/AFP

Donald Trump elnöksége idején (2017–21) a helyzet akuttá vált. Veres Kristóf szerint innentől lehet migrációs válságról beszélni. Az érkezők jellemzően a zöldhatáron át jönnek, majd menedékjogot kérnek, feladva magukat a határőröknek.

Ezzel az a fő gond, hogy hatalmas a bevándorlási bíróságok ügyhátraléka, hosszú évekre előre adnak időpontot az első tárgyalásra. Gyerekes családokat márpedig nem lehet ilyen hosszan fogva tartani, egy idő után szabadon kell engedni őket az USA-ban. Dolgozhatnak, tanulhatnak, ám ha elutasítják a menedékkérelmüket, könnyedén eltűnhetnek a hatóságok látóköréből

– magyarázza a bevándorlási szakember.

Trump számos intézkedést tett, az egyik leg­ismertebb a Maradj Mexikóban! program. Lényege: miután az érkezők beadják a menedékkérelmüket, Mexikóban kell kivárniuk annak elbírálását.

– Ez többé-kevésbé működött, majd Trump 2020-ban, a koronavírus-járvány idején bevezette a 42-es könyvként ismert járványügyi intézkedést. Ennek értelmében bárkit azonnal vissza lehetett fordítani a határról anélkül, hogy menedékkérelmet adhatott volna be, vagyis egy időre szinte teljesen megszűnt az irreguláris migráció. 2021-ben pedig beiktatták Joe Bident, aki előzőleg bevándorláspártiként kampányolt, majd már beiktatása napján lángvágóval számolta fel Trump bevándorláspolitikáját. Felmondta a Maradj Mexikóban! programot, a 42-es könyv hatálya alól pedig kimentette a kísérő nélküli gyermekeket. Biden beiktatása után már Mexikó sem fogadta vissza a kitoloncolható családokat, jelentős részüket is be kellett engedni – mondja Veres.

A tavalyi választások átrajzolták az amerikai belpolitikát, de kérdés, mit ér ez a bevándorláspolitikában.

A republikánusok hiába kerültek többségbe a képviselőházban, a szenátus a demokraták kezén maradt. Igaz, mint Trump lépéseiből is látszik, a bevándorlás jórészt elnöki hatáskörben van. A kongresszusra átfogó reformhoz lenne szükség. A republikánusok három dolgot tehetnek. Egyrészt zsarolhatják a Biden-kormányt: ha nem változtat a politikáján, a képviselőház nem fogadja el a költségvetést. Így alkura kényszeríthetik a kormányt ugyanúgy, ahogy a demokraták 2018-ban Trumppal, amikor pénzt kért a mexikói falra. A másik lehetőségük az Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter elleni impeachment (alkotmányos bűnvádi eljárás) lebegtetése. Ezenkívül pedig vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel ugyanúgy, ahogy a demokraták is a 2021. január 6-i capitoliumi zavargások után

– állítja a Migrációkutató Intézet elemzője, úgy látva:

– A demokraták kétféleképpen tekintenek a válságra. Egyrészt menedzselési problémaként: legális keretek közé szorítani, nem pedig felszámolni, megakadályozni akarják az irreguláris migrációt. Másfelől természeti katasztrófaként, amellyel szemben nincs mit tenni. Ez a hozzáállás a Demokrata Párt progresszívnak nevezett balszárnyából származik, amely gonosznak, immorálisnak tekinti a bevándorlási törvényeket.

Papírok nélkül

Az országban tartózkodó 11 millió törvénytelen bevándorló fele mexikói, összességében a négyötödük az amerikai kontinensről származik, és spanyol anyanyelvű. Felük pedig – saját bevallása szerint – nem vagy csak gyengén tud angolul. Mégis, közülük alig pár százezren munkanélküliek a konjunktúra idején szinte korlátlan munkaerőt felszívó amerikai gazdaságban. Nem régen élhet Amerikában, aki nem látott még papírok nélkül – egészen pontosan a viszonylag könnyen megszerezhető és szinte mindenre jogosító vezetői engedéllyel – ott élő mexikói kertészt, brazil bejárónőt, ecuadori vízvezeték-szerelőt. A New York-i szolgáltatóipar leállna, ha az illegálisok nem dolgoznának. Veres Kristóf szerint ugyan hallani ilyen hangokat, de a bevándorlók ha akarnának sem tudnának az államon „élősködni”, mert Amerikában nincs európai értelemben vett szociális háló. Alapvetően szuverenitási kérdésről van szó: az államnak jogában áll, hogy eldöntse, ki jöhet be és ki nem. – Az afroamerikai alsó középosztályt érinti a legsúlyosabban az 1965 óta létező tömeges (legális és illegális) bevándorlás. A bevándorlók kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni, nem panaszkodnak, lenyomva a béreket az alsóbb fizetési kategóriákban – mondja.

Ha elfogy a víz

A mexikói határ bő háromezer kilométert tesz ki a legkülönbözőbb terepviszonyok között. Van, ahol határőr sem kell, mert – autóutak nem lévén – a zöldhatárt átlépő nem tud annyi vizet magával vinni, hogy ne halna szomjan. Elnöksége során a minap először Biden is ellátogatott El Pasóba, valamint harmincezer fős törvényes bevándorlási keretet hirdetett négy latin-amerikai ország lakóinak, egyúttal kemény fellépést ígérve az illegálisokkal szemben. – Tisztában vagyok a teherrel, amelyet a migráció jelent. Problémáink nem egy nap keletkeztek, és nem is így oldódnak meg – hangoztatta.

Nincs olyan határzár, amelyen nem lehet átmenni, van, akinek még a berlini falon is sikerült. Határzárakra szükség van, hogy segítsék a határőrség munkáját, de a fal annyiban látszatmegoldás, hogy nagy lyukak maradnak utána, ha az őrizet más elemei nincsenek rendben

– állítja az El Pasót szintén megjáró Veres Kristóf. Mint példaként említi, Biden még beiktatása napján leállította a határfal építését, amely így egyes szakaszokon foghíjas, mert a tervezett kapukat sem építették már meg. Arizonában a leköszönő republikánus kormányzó kitalálta, hogy a hézagokat szállítókonténerekkel töltik ki, ám mivel ezeket a tényleges határra, azaz szövetségi területre telepítették, a washingtoni kormány birtokháborításra hivatkozva beperelte őket. Egy részüket már el is kezdték bontani peren kívüli megállapodás alapján.

 – Tavaly novemberben Arizonában, Yumában jártam, ahol az illetékesek elmondták: a konténerek miatt ugyan nem jött kevesebb migráns, de az érkezőket legalább a belépőpontok felé terelte. Így csak egy helyen jöttek, nem pedig a salátaföldeket letaposva, ami nagyon megkönnyítette a helyzetet. A hiányosságokra, a szenzorok, kamerák hiányára, valamint a határőrség túlterheltségére utal, hogy Új-Mexikóban talán egy órát is eltölthettünk úgy a nyílt határszakaszon tíz fővel és két terepjáróval, hogy akár egyetlen őr is odajött volna a húszezerből, hogy megkérdezze, mit keresünk ott. Kőszeg mellett az erdőben, ahol még az uniós csatlakozás előtt egy iskolai túrán jártam, már régen jött volna az osztrák vagy a magyar határőr – így a migrációs szakember.

Borítókép: Oroszországi illegális bevándorló holtteste az amerikai–mexikói határon (Fotó: Europress/AFP)